A Terminator tízmillió dollárt követel a Promobot nevű szentpétervári startuptól, mert engedély nélkül használta fel egy háztáji robothoz a színész arcvonásait. A robot valóban hasonlít Schwarzeneggerre, csak valamiért nem osztrák, hanem brit akcentussal beszél.
Az Affetto nevű, egy kisfiú fejéről mintázott robotba néha egy kis áramot vezetnek, hogy a mesterséges intelligencia megtanulja, milyen érzés a fájdalom, és ezzel kialakuljon benne az empátia.
A műtéteket segítő robotok egyelőre nem bizonyultak jobbnak az embernél, de a milliméter alatti tartományban is működtethető MUSA áttörést hozhat a robotsebészetben.
A DARPA egyetemisták agyhullámait és szemmozgását követi, miközben egy stratégiai játékban vezényelnek csapatokat. Az eredményeket a katonai robotok és drónok algoritmusaiba építhetik bele.
Implantátumokkal felturbózott szupermedúzákkal kutatnák az óceánok ismeretlen mélységeit. A félig robot medúzák gyorsabban úsznak, mint hagyományos társaik. A tervek szerint szenzorokat is szerelnének az állatokra.
Korábban úgy gondolták, hogy minden egyes szárnytoll mozgása fontos a madarak repülésénél, de egy új kísérletben sikerült csak két fő terület mozgatásával robotgalambot reptetni.
A mesterséges intelligencia vezérelte, önhatalmú fegyverek fejlesztése mára valós fenyegetéssé vált, a gyilkos robotok betiltásáért küzdő kampány magyar aktivistái most a 14 és 23 év közötti fiatalok véleményére kíváncsiak az ügyben. Kérdőív a cikkben!
Most, hogy hivatalosan is fényt derült az együttműködésre, egy jogvédő szervezet szeretné tudni, mire használják pontosan a bűnüldözésben a robotkutyát.
A főleg robogóiról ismert olasz Piaggio állt elő az ünnepekre Gitával, a gazdáját követő poggyásszal, amit kifejezetten rövid, kellemes piaci sétákra optimalizáltak. Kár, hogy irtózatosan sokba kerül, és nem képes sokkal többre, mint egy sima gurulós kocsi.
A Promobot azt ígéri, hogy Scarlett Johanssont vagy Michael Jordant is megvehetjük otthonra, vagy akár saját magunkat.
Egyelőre csak laboratóriumi körülmények között próbálták ki, de a jövőben új reményt jelenthet a lebénult betegeknek az exoszkeleton, amely az agyba ültetett szenzorok adatai alapján mozgatja az ember végtagjait.
Vonatok késését csökkentő szenzor, időseknek társaságot nyújtó robot, autóbaleseteket megelőző okoskamera – Brüsszelben bemutatkoztak Európa legígéretesebb startupjai.
A Spot nevű robotkutyán árcédula még nincs, de azt ígérték, hogy nagyjából annyiba kerül majd, mint egy autó, és egy autótól eltérően például ki lehet küldeni a hűtőhöz sörért.
A nantes-i éjszakai életbe is beléptek a humanoid robotok, egyelőre inkább marketing- és művészeti céllal. Még nem veszik el a humán sztriptíztáncosok munkáját.
A kutya és az ember után az oroszok most robotot küldenek az űrbe. Fedor a most fellőtt Szojuz egyetlen utasa, és tíz napon át lesz a Nemzetközi Űrállomás vendége, ahol kábeleket fog szerelni, bár lőni is képes.
Íme az az 50 cég, amely technológiai fejlesztéseivel és katonai szerződéseivel a legnagyobb veszélyt jelentheti a gyilkos robotok megalkotásában. A Google a legtisztább, az Intel aranyos drónhadserege a legijesztőbb.
A buddhista papok már egyenesen a vallás jövőjét látják a mesterséges intelligenciában, de a nyugati látogatók szentségtörésről beszélnek, és Frankenstein szörnyéhez hasonlítják a robotpapot.
A polimerekből felépített lencse a szem mozgatásával járó minimális elektromos impulzusokat állítja szolgálatba.
A robotok színe határozza meg a velük kapcsolatos attitűdöt – legalábbis ez derül ki egy friss új-zélandi kutatásból.
A direkt megtévesztő című videó a Boston Dynamics robottesztjeit parodizálja CGI segítségével, a nézőkben pedig kavarognak az érzelmek.
Már több mint 30 ország és az ENSZ főtitkára is kinyilatkoztatta, hogy az autonóm halálos fegyvereket még azelőtt be kellene tiltani, hogy hadrendbe állítanák őket. De be lehet tiltani valamit, ami még nem is létezik? Erről beszéltek a Campaign to Stop Killer Robots mozgalom hazai képviselői csütörtökön a CEU-n.
Olcsó jószolgálati robottal pusztítják az invazív tűzhalakat, azután megeszik őket. A Guardian LF1 képes becserkészni, árammal agyonütni és felszínre hozni a mérgező díszhalat.
A dollármilliókból dolgozó Boston Dynamics szuperrobotjai mellé megérkezett a low budget robotkutya: az egyetem hallgatói 3000 dollárból építették meg Doggót, ami táncolni és szaltózni is tud.
Michael Reeves amerikai youtuber és feltaláló meghekkelt robotporszívója újra emberközeli élménnyé teszi a takarítást.
Véget ért a SpotMinik tömeggyártása, hamarosan megtölthetik a raktárakat a robotkutyák. Addig is táncolnak és erőt feszítenek.
Japán kutatók szerint az emberi alkalmazottak dolgát azzal lehet könnyíteni, ha az általuk elérhető erőforrások is megnövekszenek: a főnök segítőkész, a munkatársak pedig megbízhatók és együttműködők.
Az űrhajósok munkáját segítő repkedő robotok nem alakjuk, hanem szorgosságuk miatt kapták az Astrobee nevet.
A Schwarzman College of Computing célja a komputertudományok integrálása más szakterületekbe. A nyitóünnepség sztárja egy fej nélküli, mechanikus gepárd volt.
A társadalom ijesztő mértékben öregszik, és közel az a pont, hogy nem lesz elég emberi munkaerő az idősek ellátására. Drajkó Zsombor, a Semmelweis Egyetem klinikai szakorvosa szerint a robotok egyre elterjedtebbek az egészségügyben, de sok feladatot nem tudnak megoldani, és gyakran az ember is ellenérzéssel viseltetik irántuk.
A magyarok többsége az államtól és az iskolától várja a megoldást, az amerikaiak saját magukban bíznak.
Lassan Magyarországra is beteszik a lábukat a robotok, ha még nem is a spájzban vannak, de már majdnem: a nyolcadik kerületben pincérkednek. Megnéztük, hogy vajon hogy működnek, és megvizsgáltuk, elveszik-e a humán pincérek munkáját. Egyelőre ott tartanak, ahol egy szünidei balatoni pincér: rendelést még nem tudnak felvenni, néha kilötykölik az italt, de itt vannak, és legalább nem köpnek bele a levesbe.
Csuri baba éjszakánként hülye kérdésekkel ébresztette fel a vendéget, a velociraptorok nem tudtak útlevelet fénymásolni, és még a hordárrobotok sem voltak képesek maradéktalanul pótolni az emberi munkaerőt. A japán robothotelnek így racionalizálnia kellett.
A KiwiBot egy hős volt, egy legenda.
CIMON-nak eredetileg jó fejnek kellett volna lennie, de Alexander Gerst, az űrhajós, akire a robotbarátot optimalizálták, nem egészen elégedett vele. CIMON ugyanis nem tesz le róla egykönnyen, ha énekelni támad kedve.
A kínai fejlesztésű folyékonyfém-robot persze egyelőre csak egy műanyag kereket mozgat, és tenyérben is elfér, de a kutatók nagyban gondolkodnak – még rákgyógyításban is.
Már nemcsak ajtót nyitni, de twerkölni és moonwalkolni is tud a Boston Dynamics négylábú robotja, amit az Uptown Funkra eresztettek rá.
A problémát mindeddig a saláták sérülékenysége és különböző formája okozta. Torzsafelismerő algoritmus to the rescue!
Arról már jó ideje folyik a vita, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat, vagy éppenséggel könnyebbé teszik az életünket, de sokáig úgy hittük, hogy ha van valami, amit nem fenyeget az automatizáció, az épp a művészet lesz. Úgy tűnik, tévedtünk: a mesterséges intelligencia már javában alkot, de ilyenkor vajon ki a művész, a gép vagy a programozó?
A válaszadók olyan szavakkal jöttek elő, mint például „szeretet”, „könyörület” és „banán”, talán arra bazírozva, hogy a mesterséges intelligenciát nem programozták be efféle üres fecsegésre.
Német és brit kutatók megfigyelése szerint a gyerekek hajlamosak engedni a robotok irányából érkező kortárs nyomásnak, a felnőttek viszont kijavítják a robotokat, bármilyen csökönyösen tévedjenek is.
Egy kutatás szerint sokan nem. A tudósok szerint szokni kell még, hogy sok százezer év után már nem az ember az egyetlen társas lény a Földön.
A PricewaterhouseCoopers friss elemzése szerint a három hullámban megvalósuló robotizáció több munkahelyet teremt, mint amennyit elvesz, de a folyamat át is alakítja az ipart: több ember dolgozhat majd az egészségügyben, de kevesebb humán fuvarosra lesz szükség.
Impresszionista, expresszionista, barokk, modern: a mesterségesintelligencia-festők az összes stílusban magabiztosan alkotnak. Idén harmadszorra versenyt is rendeztek nekik.
Hexát, a rákhoz hasonlító hatlábú házi robotot eredetileg nem erre tervezték, de fejlesztői némi átalakítással alkalmassá tették arra, hogy a gondjaira bízott szobanövény fényigényét kielégítse.
Ideje komolyan venni a mesterséges intelligencia szabályozását, de még mindig nem világos, hogy egy autonóm döntéshozó robot esetében ki lehetne a felelős a mesterséges intelligencia döntéseiért. Két gondolatkísérlet viszont azt mutatja, hogy nem csak taníthatjuk a moralitást a robotoknak, hanem esetleg még tanulhatjuk is tőlük.
Egyre több az idős ember, és egyre többeknek okoz nehézséget a járás, az újonnan fejlesztett szuperruha segítheti a jövő nyugdíjasait a mozgásban.
A rossz hír: a DeepMind által fejlesztett mesterséges intelligencia az emberi csapatot is legyőzi egy CTF-meccsen Quake III Arenában. A jó hír: jöhetnek a még élethűbb játékok.
A Cimon névre hallgató robot az űrhajósok asszisztenseként áll munkába, azt is vizsgálják vele, hogyan képesek együttműködni az emberek és a robotok az űrbeli küldetésekben.
„Az automatizáció abszolút nem a jövő, sőt lassan már a múlt” – mondják a magyar robotépítők, akik havonta találkoznak, hogy bemutassák egymásnak legújabb alkotásaikat.
A finn állam, amelynek különben is szívügye, hogy polgárai mennyire képzettek, megpróbálja felkészíteni őket a várható nagy munkaerőpiaci átalakulásra.