A társadalom ijesztő mértékben öregszik, és közel az a pont, hogy nem lesz elég emberi munkaerő az idősek ellátására. Drajkó Zsombor, a Semmelweis Egyetem klinikai szakorvosa szerint a robotok egyre elterjedtebbek az egészségügyben, de sok feladatot nem tudnak megoldani, és gyakran az ember is ellenérzéssel viseltetik irántuk.
A magyarok többsége az államtól és az iskolától várja a megoldást, az amerikaiak saját magukban bíznak.
Lassan Magyarországra is beteszik a lábukat a robotok, ha még nem is a spájzban vannak, de már majdnem: a nyolcadik kerületben pincérkednek. Megnéztük, hogy vajon hogy működnek, és megvizsgáltuk, elveszik-e a humán pincérek munkáját. Egyelőre ott tartanak, ahol egy szünidei balatoni pincér: rendelést még nem tudnak felvenni, néha kilötykölik az italt, de itt vannak, és legalább nem köpnek bele a levesbe.
Csuri baba éjszakánként hülye kérdésekkel ébresztette fel a vendéget, a velociraptorok nem tudtak útlevelet fénymásolni, és még a hordárrobotok sem voltak képesek maradéktalanul pótolni az emberi munkaerőt. A japán robothotelnek így racionalizálnia kellett.
A KiwiBot egy hős volt, egy legenda.
CIMON-nak eredetileg jó fejnek kellett volna lennie, de Alexander Gerst, az űrhajós, akire a robotbarátot optimalizálták, nem egészen elégedett vele. CIMON ugyanis nem tesz le róla egykönnyen, ha énekelni támad kedve.
A kínai fejlesztésű folyékonyfém-robot persze egyelőre csak egy műanyag kereket mozgat, és tenyérben is elfér, de a kutatók nagyban gondolkodnak – még rákgyógyításban is.
Már nemcsak ajtót nyitni, de twerkölni és moonwalkolni is tud a Boston Dynamics négylábú robotja, amit az Uptown Funkra eresztettek rá.
A problémát mindeddig a saláták sérülékenysége és különböző formája okozta. Torzsafelismerő algoritmus to the rescue!
Arról már jó ideje folyik a vita, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat, vagy éppenséggel könnyebbé teszik az életünket, de sokáig úgy hittük, hogy ha van valami, amit nem fenyeget az automatizáció, az épp a művészet lesz. Úgy tűnik, tévedtünk: a mesterséges intelligencia már javában alkot, de ilyenkor vajon ki a művész, a gép vagy a programozó?
A válaszadók olyan szavakkal jöttek elő, mint például „szeretet”, „könyörület” és „banán”, talán arra bazírozva, hogy a mesterséges intelligenciát nem programozták be efféle üres fecsegésre.
Német és brit kutatók megfigyelése szerint a gyerekek hajlamosak engedni a robotok irányából érkező kortárs nyomásnak, a felnőttek viszont kijavítják a robotokat, bármilyen csökönyösen tévedjenek is.
Egy kutatás szerint sokan nem. A tudósok szerint szokni kell még, hogy sok százezer év után már nem az ember az egyetlen társas lény a Földön.
A PricewaterhouseCoopers friss elemzése szerint a három hullámban megvalósuló robotizáció több munkahelyet teremt, mint amennyit elvesz, de a folyamat át is alakítja az ipart: több ember dolgozhat majd az egészségügyben, de kevesebb humán fuvarosra lesz szükség.
Impresszionista, expresszionista, barokk, modern: a mesterségesintelligencia-festők az összes stílusban magabiztosan alkotnak. Idén harmadszorra versenyt is rendeztek nekik.
Hexát, a rákhoz hasonlító hatlábú házi robotot eredetileg nem erre tervezték, de fejlesztői némi átalakítással alkalmassá tették arra, hogy a gondjaira bízott szobanövény fényigényét kielégítse.
Ideje komolyan venni a mesterséges intelligencia szabályozását, de még mindig nem világos, hogy egy autonóm döntéshozó robot esetében ki lehetne a felelős a mesterséges intelligencia döntéseiért. Két gondolatkísérlet viszont azt mutatja, hogy nem csak taníthatjuk a moralitást a robotoknak, hanem esetleg még tanulhatjuk is tőlük.
Egyre több az idős ember, és egyre többeknek okoz nehézséget a járás, az újonnan fejlesztett szuperruha segítheti a jövő nyugdíjasait a mozgásban.
A rossz hír: a DeepMind által fejlesztett mesterséges intelligencia az emberi csapatot is legyőzi egy CTF-meccsen Quake III Arenában. A jó hír: jöhetnek a még élethűbb játékok.
A Cimon névre hallgató robot az űrhajósok asszisztenseként áll munkába, azt is vizsgálják vele, hogyan képesek együttműködni az emberek és a robotok az űrbeli küldetésekben.
„Az automatizáció abszolút nem a jövő, sőt lassan már a múlt” – mondják a magyar robotépítők, akik havonta találkoznak, hogy bemutassák egymásnak legújabb alkotásaikat.
A finn állam, amelynek különben is szívügye, hogy polgárai mennyire képzettek, megpróbálja felkészíteni őket a várható nagy munkaerőpiaci átalakulásra.
A Disney Research valódi légtornászokról mintázta robotakrobatáját.
A 4 méter magas transzformert egy robotikai céget vezető animerajongó álmodta meg, a japán vidámparkokban pedig bárki kipróbálhatja majd.
Lehetetlennek tűnt a szingapúri kísérlet, de a két robotkarnak végül csak húsz percre volt szüksége egy szék összeszereléséhez.
A téli olimpiával egy időben megtartották a világ első robotsíversenyét is. A versenyzők technikája egyelőre nem mérhető a humán sízőkéhez.
A robotok tervezésekor nem az ember viselkedéséből kell kiindulni – vélik az MTA-ELTE etológusai. Még publikálás előtt álló tanulmányuk szerint a kutya ideális a társrobotok viselkedésének modellezéséhez. A prototípusok első generációja már el is készült, a következő nemzedék idén várható.
A városban kószáló robotfutárokkal sok a baj, ideje volt megrendszabályozni őket. Mostantól önkormányzati rendelet írja le működésüket.
Egyre közelebb az idő, amikor az embereknek és a robotoknak együtt kell élniük. Vajon elveszik a munkánkat, kiirtanak minket, vagy mi verjük őket láncba? Tóth Csaba, az ELTE Politikatudományi Intézetének oktatója, a Sci-fi politológiája című könyv szerzője mondta el.
Az aktuális foglalkoztatottsági adatok alapján kutatók modellezték, hol és kit érint leginkább az automatizáció a magyar munkaerőpiacon.
Az új SpotMini mozgása valósághűbb és játékosabb, mint steampunk dinoszauruszra emlékeztető elődjéé.