A cigánycsuk az év madara 2021-ben

2021.01.04. · tudomány

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az Év madara akciót, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

A négy évtizede futó programban tavaly ismét a lakosság választhatott három faj közül. Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a cigánycsuk (Saxicola rubicola) kapta, így idén ez a faj az év madara, megelőzve a kis őrgébicset (Lanius minor) és a sordélyt (Emberiza calandra) – adta közre az MME.

A közlemény szerint a cigánycsuk rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.

A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején üldögélve találkozhatunk, korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a viselkedésére utalt
photo_camera A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején üldögélve találkozhatunk, korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a viselkedésére utalt Fotó: Nagy Róbert/ MME

A cigánycsuk a mezei verébnél (Passer montanus) kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll.

A magyar állomány az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195-210 ezer párra tehető. Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.

(Via MME)

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

link Forrás
link Forrás