Igen, ez egy létező állat, amely több ezer méter mélyen él az óceánban

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az óceán mélyén élő állatoknak a Földön elképzelhető legszélsőségesebb környezethez kell alkalmazkodniuk: a több ezer méteres mélységig nem ér le a nap sugara, és ahogy haladunk lefelé, egyre jelentősebb mértékben csökken a hőmérséklet és a vízben oldott oxigén mennyisége, valamint nő a nyomás.

Amely élőlények ilyen körülmények között is képesek a túlélésre, azok nyilvánvalóan kevéssé hasonlítanak a tenger felsőbb rétegeiben élő állatokra. Ezeket sokáig csak nagyon nehézkesen tudták felfedezni és vizsgálni a kutatók, de a távvezérelt víz alatti járművek (ROV) elterjedése óta feltárult az ismeretlen mélytengeri világ.

A Google egykori vezérigazgatója, Eric Schmidt által létrehozott Schmidt Óceánkutató Intézet kutatóinak még 2019 októberében sikerült felvételt készíteni egy ismeretlen kalmárfajról: a SuBastian nevű ROV kamerája csípte el az 1000–4000 méteres mélységtartományban (a batipelágikus zónában) élő különös állatot. Az intézet most a kétéves évfordulón tette újra közzé a kevésbé ismert videót.

Az állatnak hosszú és díszes farka van, sok nyúlvánnyal, míg karjai egészen kicsinek tűnnek. Farokrészéhez hosszú, kék, szalagszerű részek tartoznak, úgynevezett iridofor sejtjei pedig egész testét csillogó hatással látják el. Ezek a sejtek különböző hullámhosszon képesek visszaverni a fényt – a videón látható arany színű csillogásukat a víz alatti jármű lámpáinak visszatükrözése okozza.

E képességének okai ismeretlenek, a kutatók szerint a zsákmány bevonzása, a ragadozók elriasztása, a fajtársakkal való kommunikáció, vagy ezek egyvelege is állhat mögötte. A Planctoteuthis nemhez tartozó kalmárfajt leginkább a mélységből felhalászott, sérült egyedek révén ismerik a kutatók, eredeti élőhelyükön eddig csak néhány alkalommal tudták megfigyelni.

Az eddig vizsgált egyedek például kivétel nélkül olyan jellemzőkkel rendelkeztek, amelyek csak fiatal kalmárfajoknál megfigyelhetők, ami a faj neotén állapotára utal, vagy arra, hogy csak nagyon lassan öregszik. A díszes farokrészére sem találtak még magyarázatot, bár gyanítják, hogy alakutánzás állhat mögötte – például a telepes medúzákat utánozhatják, amelyek karjaik végén található csalánsejtjeikkel tartják távol maguktól a ragadozókat, a kalmárok pedig ezt a hasonlóságot használhatják ki a ragadozók távoltartására.