A több kilométeres mélységben élő, biolumineszcens állat kinézetében, testfelépítésében és életmódjában is teljesen eltér legközelebbi rokonaitól, a csupaszkopoltyús csigáktól.
Az őskrokodilok ormánya nem bírta a nyomást, ezért aztán nem tudtak olyan mélységekbe ereszkedni, mint a delfinek és más cetfélék.
Igazi tengeri szörnyetegnek tűnhet nagy fogaival és tátongó szájával, de a púpos horgászhal valójában nem nagyobb, mint a tenyerünk, és különben is, igen mélyen él odalent, a tengerben.
A Mexikó és Hawaii közötti terület a mélytengeri bányászat miatt is érdekes, de egy friss kutatás több, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt is felfedezett ott.
A Schmidt Ocean Institute kutatóhajója száznál is több új fajt figyelt meg a Solito névre keresztelt, 3530 méter magas tengermélyi hegy környezetében. A következő, február 24-i merülést élőben is közvetítik.
A Coelorinchus aspercephalus fejének pont olyan alakja van, mint a 450-562 méteres mélységben található mintáknak.
A hajó orrától alig 500 méterre landoltak az óceán fenekén a tengeralattjáró maradványai – a térkép eredeti változatát a Titan egyik áldozata készítette.
A 13 ezer kilométeres kutatóexpedíción rengeteg fajt gyűjtöttek be, a kutatók becslései szerint ezek harmadát eddig még nem ismerte a tudomány. Az állatokat a szárazföldön taxonómusok azonosítják majd.
A nagy felbontású felvételek még veterán Titanic-kutatóknak is tudtak újat mutatni. A videókat készítő OceanGate Expeditions egyébként 100 millió forintért bárkit levisz a hajóroncshoz.
A közel 2500 méter mélyen észlelt nagyuszonyú vagy hosszúkarú tintahal gigantikus nyúlványaival keltett feltűnést. Az óceánkutatók szerint mindezidáig kevesebb mint 20 alkalommal találkoztak ezzel a fajjal a történelemben – legalábbis amiről feljegyzés készült.
Méteresre fejlődő mélytengeri skorpió maradványaira bukkantak Dél-Ázsia partjainál. A ragadozó ősrovarok a magasabbrendű tengeri ragadozók miatt halhattak ki.
A kalmárok rendjébe tartozó mélytengeri állat a 4000 méteres mélységig terjedő batipelágikus zónában él, és többek között a furcsa kék szalagokkal díszített farka, átlátszó és fényvisszaverő teste, valamint vélhető alakutánzása miatt érdekli a kutatókat, akik videót is készítettek róla.
Vietnám partjainál a legújabb technológiák segítségével tapogatták le, mit rejt a tengerfenék, sikerült is megtalálni egy 1967-ben eltűnt B-52-es roncsát, és abban egy katonai repülésirányító földi maradványait.
A melegedő, oxigénszegény vízben még a különben mostoha körülményekhez szokott mélytengeri halfajok sem tudnak megélni.
Az ENSZ nemzetközi egyezményt sürget a 200-1000 méter mélységben fekvő élőhely védelmére, amelyről még alig tudunk valamit, de a norvégok és a pakisztániak máris nekiláttak benne a halászatnak. Itt él a világ legnagyobb számban előforduló gerincese, de rendszeresen bukkannak új fajokra is a mélyben, ha sikerül megállapodni, még viszonylag érintetlenül megőrizhetik az élőhelyet.