Tömegerőszak, pogromok a nyílt utcán. Harc a túlélésért és az ételért. Később elhallgatás és feldolgozatlan, a mélyben szunnyadó transzgenerációs traumák. Hogyan fűzik össze ezek a szépirodalmi művet, illetve a történészi szakmunkát? Milyen az utóélete egy 16 éves regénynek? Miként kaphatnak szerepet a „mesék” mindkét műfajban? Ezekre a kérdésekre is keresi a válaszokat Grecsó Krisztián és Apor Péter a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza podcastjának legfrissebb adásában.

A beszélgetés résztvevőit egy konkrét eset, az 1946. március 7-én, a Csongrád megyei Szegváron lezajlott pogrom („népítélet”) fűzi össze, amelyet Grecsó Krisztián első, Isten hozott című regényében, Apor Péter pedig legfrissebb monográfiájában (Forradalom a hátsó udvarban) dolgozott fel.

A szegvári születésű Grecsó „bennszülöttként” egy szépirodalmi műben vezeti végig az olvasót az eseményeken, amelyek során a vidéki földmunkások tömegesen léptek fel a második világháború lezárása után a helyi zsidók ellen. Ezzel szemben Apor Péter a történeti antropológia eszköztárára és mikrotörténeti elemzésre támaszkodva vizsgálta az erőszakhullámot, amely 1945-1946-ban lényegében egész Kelet-Magyarországon végigsöpört.

A két könyv közötti párhuzamok plasztikusan rajzolódnak ki a beszélgetésben. Kiderül, hogy mindkét könyvben olyan mesék, történetek, narratívák elevenednek meg, amelyeket maguk az eseménysorok szereplői vagy pedig azok leszármazottai mondtak el. Aktív résztvevők és passzív szemlélők különböző interpretációi villannak fel tehát, olyan személyek elbeszélései, akik az eseményeket teljesen eltérő szemüvegen keresztül nézték vagy nézik.

Az adás többet ad, mint a szegvári és a kelet-magyarországi események rekonstrukciója, a különböző interpretációk megvilágítása. A beszélgetőpartnerek részletesen kibontják a transzgenerációs traumák közösségi feldolgozásának elemeit és lehetséges lépéseit. Az egyén vagy egy csoport bizonyosan nem szabadulhat a traumáitól, amíg csupán „felejtésrétegeket hord” rájuk, hiszen azok így a felszín alatt tovább dolgoznak. A traumák feloldásában számos eszköz segíthet: a történetek szavakba öntése azok elmondásával vagy leírásával és persze ez a podcast epizód is.

A Glossza „Forradalom a hátsó udvarban” című adása elérhető a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on.

További információk és aktuális hírek a podcast-sorozatról a Glossza Facebook és Instagram oldalán.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A szülők traumája hat az utódok egészségére – a rejtélyes epigenetika

Vajna Tamás tudomány 2018. október 17.

A molekuláris biológia fejlődésével tudományos polgárjogot nyert epigenetikai kutatások azt igyekeznek bizonyítani, hogy a felmenőket ért traumák az utódgenerációkra is hatással vannak. Egy újabb kutatás talált erre bizonyítékot.

Megítélhetjük-e a múlt bűneit a jelen erkölcsi mércéjével?

Kapelner Zsolt tudomány 2020. július 1.

A morális relativista vagy nihilista nemcsak a múlt bűneiről, a rabszolga-kereskedelemről és a gyarmatosításról nem állíthatja, hogy helytelenek voltak, de a jelenkor rémtetteiről, gyilkosairól, zsarnokairól sem, érvel Kapelner Zsolt filozófus.

Mi lett volna, ha nincs Trianon?

Mravik Patrik Tamás tudomány 2020. június 4.

Az alternatív történetek vagy a sci-fi-irodalom különböző, akár egymással vitázó párhuzamos olvasatai színesíthetik és gazdagíthatják 1920. június 4-ének emlékezetét. Ráadásul a változatosság védelmet jelenthet azzal szemben, hogy bármely politikai rendszer kisajátítsa magának vagy egyes csoportok belső ellenséggyártásra használják Trianont.