Az alternatív történetek vagy a sci-fi-irodalom különböző, akár egymással vitázó párhuzamos olvasatai színesíthetik és gazdagíthatják 1920. június 4-ének emlékezetét. Ráadásul a változatosság védelmet jelenthet azzal szemben, hogy bármely politikai rendszer kisajátítsa magának vagy egyes csoportok belső ellenséggyártásra használják Trianont.
A Béres Csepp helye ma megkérdőjelezhetetlen a hungarikumok vitrinjében, ott is a legmagasabb polcon, ahova talán csak Puskás vagy a gulyás fér még fel. Korántsem volt ennyire egyértelmű a helyzet a szer feltalálása idején, a hetvenes években, amikor a Kádár-kor egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó vitája zajlott a cseppekről és feltalálója, Béres József személyéről.
Viszontagságok a szocializmusban is érték a karácsony ünnepét, mégpedig sokkal élesebbek és valóságosabbak, mint a szánbitorló vagy a Grincs ténykedése. Milyennek mutatta a híradó és a filmstúdió kamerája a karácsonyt a múlt rendszerben? Mi lett a fenyőünnepből, és létezett-e egyáltalán szocialista karácsony?
A történészek nem szűnő igyekezete ellenére máig általános jelenség a múlt gazdasági, politikai szükségleteknek megfelelő átalakítása. Ahogy ezer évvel ezelőtt a krónikaíró az akkori jelen kívánalmai szerint rendezte be a múltról elmondható történetet, úgy alakítják örökségünket ma a marketingesek, ideológusok és forgatókönyvírók.