Az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának új bűnbakjai az emberi felelőtlenség helyett a cuki sünik

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Több mint fél évszázadig minden jel arra mutatott, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának legfőbb oka az 1928-ban Alexander Fleming skót mikrobiológus által felfedezett penicillin és más antibiotikumok esztelen használata. Most egy új tanulmány szerzői a Nature tudományos magazinban azt állítják, hogy ennél bonyolultabb lehet a kórházi fertőzésként is ismert, esetenként halálos megbetegedést okozó MRSA-baktériumok megjelenésének és elterjedésének a háttere, és nem is biztos, hogy az emberek felelőtlen viselkedése okozza a bajt.

Az MRSA-baktériumok a meticillint tartalmazó antibiotikumoknak ellenálló staphylococcus törzsek. A staphylococcus pedig egy olyan kórokozó, amellyel az emberi szervezet nagyon régóta együtt kénytelen élni: az emberek nagy részének ugyanis megtalálható a bőrén, garatjában, orrüregében, és többnyire semmilyen problémát nem okoz. Ha azonban valakinek legyengül az immunrendszere, a szóban forgó baktérium igen változatos tüneteket tud okozni, a felső légúti panaszoktól a bőr többnyire jelentéktelen gyulladásos megbetegedésétől egészen a szívizomgyulladásig és más szerveket megbetegítő, egyes esetekben halálos kimenetelű gyulladásos folyamatokig.  Miközben Fleming a penicillint épp a staphylococcus baktériumok vizsgálata közben fedezte fel, teljesen véletlenül, mára a kórokozó egyes törzseinek mintegy 90 százaléka rezisztens a penicillinnel szemben. 

A kórházi fertőzésekért az orvostudomány mai állása szerint leginkább felelős változata, az MRSA már a penicillin-származékok újabb változataira, így az 1960-ban épp a baktériumok penicillin-rezisztenciája miatt kifejlesztett meticillinre is érzéketlen. Az MRSA csak Európában évente több mint 170 ezer súlyos bakteriális fertőzést, ráadásul nemcsak az emberi populációban terjed, hanem a haszonállatok körében is. Emiatt a szakemberek és az Egészségügyi Világszervezet is a leginkább fenyegető közegészségügyi kockázatként tartja számon. Egészen idáig mind a szakemberek, mind a laikusok körében általánosan elfogadott nézet volt, hogy a penicillinnek és származékainak ellenálló baktériumok azért terjedhettek el, mert az aintibiotikumok túlzott és sok esetben indokolatlan használata miatt a kórokozók megtanultak védekezni a hatóanyagok ellen.

A Nature-ben publikáló nemzetközi kutatócsoport azonban dániai és svédországi sünök vizsgálatával arra jutott, hogy a régóta fennálló tézis téves lehet, ugyanis az elsőként tejelő tehenek és később fertőzött emberek szervezetéből kimutatott kórokozó meglehetősen elterjedt a sünök körében. Emiatt elképzelhető, hogy az emberek által kifejlesztett antibiotikumokra rezisztens baktériumtörzsek természetes szelekció révén a vadállatok között fejlődhetett ki Észak-Európában és Új-Zélandon. A vizsgálataikat 10 országban végző kutatók szekvenálták is a sünökből származó MRSA-baktériumokat, és a vadon élő állatokban tapasztalható elterjedési mintázatok alapján úgy vélik, hogy az MRSA már az antibiotikumok megjelenése és elterjedése előtt is jelen lehetett a sünök populációiban. 

Arra a mostani tanulmány szerzői nem tértek ki , hogy elméletük milyen hatással lehet a kórházi fertőzések kezelésére. Az azonban bizonyos, hogy az utóbbi években több kutatás is irányult arra, hogy egyes MRSA-törzsek a penicillinre növekvő érzékenységet mutatnak. Ennek magyarázatát egyelőre nem sikerült megfejteni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: