A mostaninál is komiszabb járvány lehet a vége, ha továbbra is antibiotikummal tömik a csirkéket

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A covidnál is veszélyesebb világjárvány kitörésére figyelmeztetnek az állategészségügyi szakértők abban az esetben, ha továbbra is ész nélkül használják az antibiotikumokat a nagyipari állattartásban. Az utóbbi években már jóval kevésbé elterjedt az a korábban bevett gyakorlat, hogy az állatoknak megelőző jelleggel adnak antibiotikumokat, de azok szerint, akik egy emberre is veszélyes, anibiotikumrezisztens kórokozó megjelenésétől tartanak, még így is túl sok ilyen gyógyszert kapnak a tömegesen tartott csirkék és sertések.

Az Európai Unió tagországaiban január 28-tól tilos antibiotikumot adni az egészséges háziállatoknak, Nagy-Britanniában pedig az állategészségügyi szakemberek és az állatvédők hasonló lépéseket követelnek a kormánytól. Suzi Shingler állatvédő aktivista szerint nem is lenne szükség az antibiotikumok preventív alkalmazására, ha jobb körülmények között tartanák az állatokat, így viszont alaposan megnő a kockázata annak, hogy a folyamatos gyógyszerezéssel egy szuperbaktériumot hoznak létre.

A WHO egy 2017-es jelentése szerint vannak olyan országok, ahol az összes felhasznált antibiotikum 80 százalékát adják haszonállatoknak. A világszervezet már ekkor a preventív antibiotikumhasználat teljes megszüntetését javasolta, erre azonban eddig még nem került sor. 

Elképzelhető, hogy Nagy-Britanniában nem is fog: bár több szakértő is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy hiába kisebb mértékben, de még mindig használnak antibiotikumot a nagyüzemi állattartásban, mások túl szigorúnak tartják az uniós szabályozást. Chris Lloyd, a mezőgazdasági gyógyszerhasználatot felügyelő bizottság (RUMA, Responsibe Use of Medicines in Agriculture) főtitkára szerint nem fekete-fehér kérdésről van szó, az elmúlt években pedig olyan mértékben csökkent az antibiotikumhasználat a szektorban, hogy további szigorításokra sincsen szükség. 

Mindegy, honnan indul

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint világméretű, összehangolt cselekvési tervre van szükség. Erre már történtek biztató lépések, ilyen az Európai Unió mostani rendelkezése és a Lloyd által is emlegetett csökkenő antibiotikumhasználat, de további erőfeszítésekre van szükség. 

A World Animal Protection (WAP) állatvédő szervezet tavalyi kutatása szerint Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Thaiföldön már felbukkantak olyan kórokozók, amelyek az antibiotikumot is használó farmokon fejlődtek ki. Az észak-karolinai sertéshízlaldák körül gyűjtött 90 vízmintából 83-ban találtak ilyen baktériumokat.

A WHO számításai szerint az antibiotikumhasználat visszaszorítása nélkül 2050-re évente tízmillió ember életét követelhetik a rezisztens baktériumok, Lindsay Duncan, a WAP brit kampánymenedzsere szerint pedig a csirke- és disznófarmokról szabadulhat majd el a következő világjárvány – és ahogy ez a covid esetében is jól látszott, az nagyjából mindegy, hogy a Föld melyik pontjáról indul, ezért különösen fontos, hogy az egész világon korlátozzák ezeknek a szereknek a használatát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: