Szegedi kutatók részvételével épül a világ első 3D-szervmodellező adatbázisa

2022.02.03. · tudomány

A háromdimenziós szervmodellek élethűbben megmutatják a sejtek közötti kölcsönhatásokat és a mikrokörnyezeti hatásokat az orvostudományi kutatásokban eddig használt sejttenyészeteknél, ezért az efféle, úgynevezett szferoidmodellek használatával biztosabban előre lehet jelezni, hogyan viselkedne egy kísérleti molekula az élő szervezetben. A daganatos betegségek, valamint a máj, a vese vagy a tüdő élettani és kórélettani folyamatainak a vizsgálatában manapság egyre gyakrabban használnak 3D-szervmodelleket.

A szferoidtechnológia kutatásokban való használata egyelőre korántsem olyan egységes és jól szabályozott, mint a sejttenyészeteken alapuló laboratóriumi kutatások. Ezt a hiányt pótolná egy folyamatosan bővülő adatbázis, amely a szferoidkutatások elemzésével járulna hozzá az eljárás standardizálásához. Az adatbázis működési elvéről és részleteiről az azt összeállító nemzetközi kutatócsoport a Nature Methods című szakfolyóiratban számolt be. Az adatbázist építő nemzetközi kutatócsoportban a Szegedi Tudományegyetem Immunológiai Tanszékét vezető Buzás Krisztina és Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének igazgatója is részt vett.

Horváth kutatócsoportja tavaly a Nature folyóiratban cikkezett arról az általuk fejlesztett szferoidtranszportáló robotról, amely képes az orvosbiológiai kísérletekhez előkészített szferoidok közül azokat kiválasztani, amelyek egységes méretűek és/vagy alakúak. Ez a technológia jelentős mértékben hozzájárul a kísérletek standardizálásához, mert csökkenti azokat a mérési hibákat, amelyek a minták variabilitása miatt adódhatnak. Az ekképp kiválogatott 3D-modelleken például egyedi gyógyszervizsgálatokat tudnak végezni. Az így kialakított kísérleti modell alkalmas lehet például a daganatos sejtkultúrák háromdimenziós vizsgálatára.

A szegedi kutatócsoport elsősorban a 3D-modellszervezetek bevetéséhez kapcsolódó képalkotó eljárásokat és az ily módon nyert adatok informatikai feldolgozását fejleszti. Emberi daganatok vizsgálatában fontos szferoidok esetében például minden korábbinál részletesebb egysejt-felbontást sikerült elérniük. Mindez hozzájárulhat a 21. századi egyénre szabott daganatterápiák kidolgozásához.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás