Bár Donald Trump amerikai elnök a New York Postnak adott interjújában elmondja, hogy nem beszélhet a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogásakor, január harmadikán használt rejtélyes fegyverről, aztán mégis elárul részleteket a műveletről. Az USA elnöke szerint a Discombobulator (magyarul Megzavaró, Felforgató vagy Dezorientáló) nevű fegyver képes volt a venezuelai haderők korszerű eszközeit teljesen kiiktatni, ami miatt a helyi erők semmilyen katonai reakciót nem tudtak adni az amerikai támadásokra. A katonai központokon tartózkodók ráadásul a támadások közben érzékelt hirtelen rájuk törő hányingerről, szédülésről és mérhetetlen fejfájásról is beszámoltak, ami miatt pánik tört ki az egységeken belül.

Jesse A. Canchola amerikai biostatisztikus elemzése szerint egy impulzusmodulált, nagy teljesítményű mikrohullámú (HPM) rendszerről van szó, amely nem fizikailag sebesíti meg az embereket vagy rombolja le az elektronikai hálózatokat, hanem antennákon, szenzorokon vagy akár a burkolaton lévő réseken keresztül juttatja be a mikrohullámokat. A NATO drónellenes technológiákról szóló tanulmányai szerint az eszköz által generált hatalmas feszültséglökéstől a digitális logikai kapuk (logikai alapműveleteket elvégző áramkörök) lefagynak, és a chipek belsejében lévő mikroszkopikus átmenetek megolvadnak. Az elemzés szerint a mechanikus katonai technológiák használta lehet a rejtélyes fegyver ellenszere: a digitális kijelzők helyett optikai irányzékok, valamint a számítógépes rendszerek helyett hidraulikus vezérlésű berendezések használata.

A Discombobulator elektronikai berendezések hatástalanítására való képességénél már csak az emberi testre gyakorolt hatása volt ijesztőbb. „Egy pillanat alatt olyan érzés volt, mintha belülről robbanna szét a fejem” – idézi az egyik érintett őrt az Euronews. A nyilatkozó katonák elmondásai szerint a támadáskor orrvérzésük lett, hányni kezdtek, elvesztették az egyensúlyukat és egy elviselhetetlen hangot hallottak, aminek nem volt olyan külső forrása, mint például egy hangszóró.

Amikor impulzusos rádiófrekvenciás (RF) hatás éri az emberi agyat, annak szövetei rendkívül gyorsan felmelegednek, majd kitágulnak, amelynek hatására nyomáshullám generálódik a koponyán belül. Ez a nyomáshullám elér a belső fülben található úgynevezett csigába, ami miatt az agy hangként értelmezi a mikrohullámok okozta effekteket. A mikrohullámokkal működő fegyverek ellen személyi védelem szempontjából olyan stratégiák válhatnak be, mint a vezető anyagból készült sisakok, amelyhez aranyrétegű arcvédőt csatolnak – ez hasonló mechanizmussal működik, mint a mikrohullámú sütők ajtaján található drótháló.

Még mindig nem derült ki, kié volt a Havanna-szindrómát okozó technológia

A venezuelai őrök és katonák tapasztalatai kísértetiesen hasonlítottak a 2016-ban Kubában felbukkanó, fejfájással, memória- és figyelemzavarral járó tünetegyüttes-hullámhoz. A kubai főváros után Havanna-szindrómának elnevezett jelenség elsősorban a szigetországban tevékenykedő amerikai diplomatákat érintette.

Az eszközt, amely feltehetően ezeket a venezuelai esethez hasonló tüneteket produkálta, az amerikai belbiztonsági minisztérium egyik részlege, a belbiztonsági főkapitányság (HSI) vásárolta meg. A CNN-nek névtelenül nyilatkozó négy forrás szerint a részleg a Biden-adminisztráció utolsó időszakában szerezte meg a Havanna-szindrómát előidéző szerkezetet. Az egyik forrás szerint a több millió dollárért vásárolt eszköz pulzáló rádióhullámokat bocsátott ki, és orosz, illetve kínai alkatrészeket is tartalmaz, de eredetileg nem ezekből az országokból származott.

Az továbbra sem világos, hogy a HSI kitől vásárolta meg a Havanna-szindrómát előidéző fegyvert, de az szinte biztos, hogy nem külföldi támadásról van szó. A rendellenes egészségügyi incidensek okát vizsgáló amerikai hírszerzési bizottság 2023-ban kijelentette, hogy nem USA-ellenes, külföldi fegyveres beavatkozásról van szó, majd tavaly januárban hozzátették, hogy egy komplex vizsgálat is arra utal, hogy amerikai egység vetette be a fegyvert. Ugyanakkor vannak olyan áldozatok, akik azóta is állítják, hogy a Havanna-szindróma orosz katonai közbeavatkozás eredménye volt.

A náci hangágyút az amerikaiak is elirigyelték

A hangalapú fegyverek nem számítanak újdonságnak a katonai technológiai felhozatalban: a náci Németországban már a második világháború végén elkezdték kifejleszteni egy metán és levegő égetésén alapuló hangágyú koncepcióját. Ebben az égés által előidézett robbanások olyan sűrűn követték egymást, hogy nagyfrekvenciájú hullámokká lehetett alakítani őket, majd ezeket hangtükrök segítségével célirányosan lehetett vezérelni. Ezek az eszközök képesek voltak akár ötven méter távolságból is beszakítani a dobhártyát. Ehhez hasonló technológiát az USA is kifejlesztett, amely szintén hangágyúnak és hanghullám alapú fegyvernek számított: a nagy hatótávolságú akusztikus eszköz (LRAD) akár hosszútávú halláskárosodást is okozhatott, és tömegkontrollra is alkalmazható volt. Ugyanakkor a LRAD-ot gyártó Genasys azt nyilatkozta, hogy a technológia nem fegyver, hanem nagy távolságú hangosbemondó eszköz.

Ráadásul a Discombobulatorhöz nagyon hasonló fejlesztést már szabadalmaztattak az USA-ban: az amerikai haditengerészet egyik fegyvere, az elektromágneses személyi elhárító rendszer (E.P.I.C.) rádióhullámokkal zavarja meg az emberi hallást és egyensúlyérzéket. Ez a mechanizmus képes teljesen hatástalanítani az emberi támadásokat, ugyanis a célpont elveszti az irányítást a mozgása felett és tehetetlenné válik. Ugyanakkor arra nincs bizonyíték, hogy éles helyzetben valaha bevetették volna az eszközt, és nyilvánosan sem mutatták be.

A venezuelai támadásokról adott interjújában Trump azt is elmondta, hogy más országoknak nincs ilyen fegyvere, és kiemelte, hogy „mindent megkapunk, amit akarunk. Érdekes tárgyalások folynak.” Ugyanakkor a fegyver típusának nyilvánosságra hozatalával az USA ellenfelei és a globális katonai fölény megszerzéséért folyó verseny résztvevői bizonyos szintű előnyt szerezhettek. A tömegkontrollra és külső rombolás nélküli támadásokra alkalmas hadi technológiák kifejlesztése az USA ellenfeleinek akut feladatává válhat ezután.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: