Nagyon ritka, zselészerű szellemcápabébit találtak Új-Zéland déli partjainál

2022.02.18. · majom

Új-zélandi kutatók egy rendkívül ritka, újonnan kikelt szellemcápára bukkantak az ország déli szigetének közelében, közölte a héten az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet (NIWA). Az áttetsző, zselészerű állat hegyes fejét óriási fekete szempár díszíti, és a kutatók szerint a mélytengerben élő több mint 50 ismert szellemcápafaj valamelyikéhez tartozik.

A szellemcápák valójában nem cápák, hanem a tengerimacska-alakúak rendjébe tartozó állatok, amelyek közeli rokonságot ápolnak a cápákkal és a rájákkal, bár legutóbbi közös felmenőjük már körülbelül 400 millió éve élhetett. A cápák, ráják és tengeri macskák (Chimaeras) közös jellemzője, hogy csontváz helyett porcokból álló vázzal rendelkeznek, így alkotja ez a három csoport a porcos halak (Chondrichthyes) osztályát.

A frissen kikelt példányt a NIWA nemrégiben végzett vonóhálós felmérése során fogták be, amit 1200 méteres mélységben végeztek azzal a céllal, hogy megbecsüljék a kereskedelmi haltermékekben is gyakran felhasznált helyi halfaj, a hoki vagy kék gránátoshal (Macruronus novaezelandiae) állományát.

A frissen kikelt szellemcápa
photo_camera A frissen kikelt szellemcápa Fotó: NIWA / Brit Finucci

A NIWA kutatói szerint a szellemcápa embriói a tengerfenéken lerakott petetokokban fejlődnek, ahol a beburkolt embriók sárgájából táplálkoznak, amíg el nem jön a kikelés ideje. Tekintettel a kis méretükre és a kivételesen mélyen található élőhelyükre, frissen kikelt szellemcápákat rendkívül ritkán láthatnak a kutatók.

„Ez a szellemcápa nemrég kelt ki, mert a hasa tele van tojássárgájával. Ez egészen elképesztő, hiszen a legtöbb mélyvízi szellemcápáról csak felnőtt pédányt ismerünk, újszülöttekről ritkán számolnak be, ezért nagyon keveset is tudunk róluk” – idézi Brit Finuccit, a NIWA halászati kutatóját a szervezet közleménye.

A szellemcápák petetokja
photo_camera A szellemcápa petetokjai Fotó: NIWA / Brit Finucci

A kutatók genetikai vizsgálatokat terveznek végezni a szellemcápabébin, hogy megpróbálják kideríteni, a tengerimacska-alakúak melyik fajához tartozik. Ezután össze tudják hasonlítani az újszülöttet egy ugyanahhoz a fajhoz tartozó felnőtt egyeddel, hogy jobban megértsék, hogyan változik a hal színe, mérete és táplálkozási szokásai a fejlődése során.