![Szenzációs fotósorozat mutatja be a Kaliforniai-öböl cápavadász kardszárnyú kommandóját](https://assets.4cdn.hu/kraken/83o7FzfQluOhg1MXs.jpeg)
Szenzációs fotósorozat mutatja be a Kaliforniai-öböl cápavadász kardszárnyú kommandóját
A Quetzalli, Niich és Waay néven lajstromozott orkák a mexikói Cabo Pulmo Nemzeti Park területén szoktak rá a ragadozó halakra.
A Quetzalli, Niich és Waay néven lajstromozott orkák a mexikói Cabo Pulmo Nemzeti Park területén szoktak rá a ragadozó halakra.
Több száz vándorló állatfajt, bálnákat, cápákat, halakat és madarakat sodort a kihalás szélére az emberi tevékenység szerte a világban.
Az elsősorban uszonyuk, de májuk és húsuk miatt is egyre nagyobb mennyiségben halászott állatok 30 százaléka valamelyik veszélyeztetett faj képviselője.
A létfontosságú testrész regenerációját eddig csak egy cetcápánál sikerült dokumentálni.
A Megachasma pelagiosról még mindig keveset tud a tudomány, de annyi már kiderült róla, hogy elevenszülő.
Petícióval és rövid animációs filmmel hívja fel a figyelmet az óceánok állapotára a szervezet.
A kutatók sem tudták, hogy mikor alakul ki az állatok jellegzetes fejformája, egy friss kutatásból azonban kiderült, hogy az embrió mikor tesz szert a pörölyére.
Egy friss kutatás szerint az óriásfogú cápa ezért nőhetett hatalmasra, de rengeteg energiára volt szüksége hozzá, hogy felfűthesse a testét, ezért pusztulhatott ki.
A 6 ezer évesnek becsült fémeszközt az ókori filiszteus Askelón városának területén ásatásokat végző izraeli régészek találták meg.
Ausztráliában egyes cápafélék húsát legális fogyasztani, de a halhúsból készülő termékeken nem kötelező feltüntetni, hogy pontosan miből vannak. Egy friss kutatás szerint ez visszaálésekhez vezethet, olyan halak is belekavarodhatnak a halsütödék kínálatába, amelyeknek semmi keresnivalójuk nincs ott.
A Panamában hétvégén véget ért CoP19 konferencia a kék- és pörölycápafélék mellett több száz olyan állat- és növényfaj nemzetközi kereskedelmét is korlátozta, amelyeket az esztelen túlfogyasztás sodort a kihalás szélére.
Az elektromos impulzusokat kibocsátó készülék 91 százalékkal csökkentette a kifogott kékcápák számát, miközben a zsákmányolt tonhal mennyisége nem csökkent.
A cápákra erősített kamerák és nyomkövetők révén pontosabban megbecsülhető a szenet megkötő, így a klímaváltozás mérséklésében fontos szerepet játszó mezők kiterjedése.
Egyelőre a kutatóknak sincs ötletük, hogy pontosan mi lehet az ausztráliai Queensland partjaira sodort állati testrész vagy maradvány.
A bambuszcápákat három évtizede rendszeresen tanulmányozzák a kutatók, de azzal, hogy a bébi cápák hogyan mozognak, eddig még senki sem foglalkozott.