Egy ragadozó cápát, amely a Bermudák közelében úszkált, felfalt egy nála nagyobb cápa, a hozzá erősített nyomkövető eszközzel együtt. A tudósok szerint ez az első ilyen eset, amiről bizonyítékunk van.
A tengeri tehenet egy krokodil rántotta a vízbe, a maradványaiból pedig még egy tigriscápa is lakmározott. A leletek sokat elárulnak a miocén táplálékláncáról.
A Quetzalli, Niich és Waay néven lajstromozott orkák a mexikói Cabo Pulmo Nemzeti Park területén szoktak rá a ragadozó halakra.
Több száz vándorló állatfajt, bálnákat, cápákat, halakat és madarakat sodort a kihalás szélére az emberi tevékenység szerte a világban.
Az elsősorban uszonyuk, de májuk és húsuk miatt is egyre nagyobb mennyiségben halászott állatok 30 százaléka valamelyik veszélyeztetett faj képviselője.
A létfontosságú testrész regenerációját eddig csak egy cetcápánál sikerült dokumentálni.
A Megachasma pelagiosról még mindig keveset tud a tudomány, de annyi már kiderült róla, hogy elevenszülő.
Petícióval és rövid animációs filmmel hívja fel a figyelmet az óceánok állapotára a szervezet.
A kutatók sem tudták, hogy mikor alakul ki az állatok jellegzetes fejformája, egy friss kutatásból azonban kiderült, hogy az embrió mikor tesz szert a pörölyére.
Egy friss kutatás szerint az óriásfogú cápa ezért nőhetett hatalmasra, de rengeteg energiára volt szüksége hozzá, hogy felfűthesse a testét, ezért pusztulhatott ki.
A 6 ezer évesnek becsült fémeszközt az ókori filiszteus Askelón városának területén ásatásokat végző izraeli régészek találták meg.
Ausztráliában egyes cápafélék húsát legális fogyasztani, de a halhúsból készülő termékeken nem kötelező feltüntetni, hogy pontosan miből vannak. Egy friss kutatás szerint ez visszaálésekhez vezethet, olyan halak is belekavarodhatnak a halsütödék kínálatába, amelyeknek semmi keresnivalójuk nincs ott.
A Panamában hétvégén véget ért CoP19 konferencia a kék- és pörölycápafélék mellett több száz olyan állat- és növényfaj nemzetközi kereskedelmét is korlátozta, amelyeket az esztelen túlfogyasztás sodort a kihalás szélére.
Az elektromos impulzusokat kibocsátó készülék 91 százalékkal csökkentette a kifogott kékcápák számát, miközben a zsákmányolt tonhal mennyisége nem csökkent.
A cápákra erősített kamerák és nyomkövetők révén pontosabban megbecsülhető a szenet megkötő, így a klímaváltozás mérséklésében fontos szerepet játszó mezők kiterjedése.