Megfejtették a világ első ismert számítógépe, a 2200 éves antiküthériai szerkezet kezdődátumát
Az antiküthériai szerkezetet a világ első ismert analóg számítógépeként tartják számon, és az 1902-ben egy ókori, földközi-tengeri hajóroncsból előkerült, több mint 2000 éves műtárgy a kutatók és a nagyközönség fantáziáját egyaránt izgatja.
Az elmúlt száz évben a különleges lelet több rejtélyét sikerült megfejtenie a kutatóknak. A szerkezet egy fogaskerekből álló, kifinomult rendszert használt arra, hogy nyomon kövessen különböző eseményeket (például az olimpiai játékokat), és hogy megjósolja az égitestek mozgását a nagyjából 18 évet felölelő, nap- és holdfogyatkozásokkal tarkított szároszciklus mentén.
Bár a tárgy nagy része az idők során elveszett, vagy egyszerűen elbomlott, a közelmúltban végzett kutatások során elképesztő digitális rekonstrukciók készültek a szerkezetről, melyek alapján a kutatók jobban megértették annak belső működését.
Egy görög kutatócsoport most újabb felfedezést tett az ősi számítógép vizsgálata közben: a kutatók úgy vélik, sikerült meghatározni a szerkezet kezdeti kalibrálási dátumát, vagyis azt a kiinduló időpontot, amelyhez képest a rendszer számítja az eltelt időt. Ezek szerint az antiküthériai szerkezet kezdődátuma i. e. 178. december 22. vagy 23.
„Az antiküthériai szerkezet különleges kialakítása, meglehetősen sok alkatrésze és összetett felépítése arra enged következtetni, hogy arra használták, hogy mérje vagy kiszámítsa az időt, és a számításokat a mutatóin és skáláin keresztül mutassa meg. Nyilvánvaló, hogy a szerkezet készítője úgy tervezte és építette meg alkotását, hogy belevésette a konkrét szárosz-sorozat eseményeit, egy adott korszak kezdeti időpontjához képest” – írja a vizsgálatot vezető Aristeidis Voulgaris, a Thesszaloniki Kulturális és Turisztikai Igazgatóság kutatója.
A kutatók többek között az újhold fázisának a szerkezetben való elhelyezése miatt jutottak a megadott időpontra – a fázis pozícióját úgy értelmezik, hogy a szároszciklus egy gyűrűs napfogyatkozással kezdődhetett, ami akkor következik be, amikor a Hold a legtávolabb van a Földtől. Miután áttekintették az ókori görögök idején történt gyűrűs napfogyatkozásokról szóló feljegyzéseket, végül a Kr. e. 178. december 22-i napfogyatkozásra esett a választásuk, mert a tanulmány szerint az a csillagászati események ritka egybeesése volt. A napfogyatkozás ugyanis egy nappal a téli napforduló előtt történt, ami ebben az időben a naptárok általános kezdőnapja volt, továbbá azzal is egybeesett, hogy a Nap átlépett a Bak jegyébe.
Amellett, hogy a téli napfordulóra a szerkezeten kiemelt utalás található, ez a dátum jelölte az egyiptomi (de az ókori görögök és rómaiak által is tisztelt) istennő, Ízisz tiszteletére rendezett vallási ünnepségek kezdetét is, ami a kutatók szerint szintén olyan egyedülálló egybeesés, amely ideális kezdődátumot adhatott a szerkezet kalibrálásánál.