A valaha előkerült legősibb kereskedelmi gálya lehet a Kekova-sziget partjainál feltárt hajóroncs
Az olívaolajat szállító hajó Trójába, esetleg Krétára tartott, de 4500 éve elnyelték a hullámok.
Az olívaolajat szállító hajó Trójába, esetleg Krétára tartott, de 4500 éve elnyelték a hullámok.
Évtizedeken át hevert egy holland múzeumban egy kis méretű kődarab, amelyre téglalapokból és vonalakból álló mintát véstek, a szakértők pedig csupán egy építészeti töredéknek tartották.
Heerlen városközpontjának felújítása közben kerül elő az antik világ egyik legkülönösebb lelete: egy közel 1900 éves ólomtábla, amelyen vélhetően egy görög nő kérte valakire egyiptomi istenségek és démonok csapását.
Hogyan lett a titokzatos ókori szerző művéből menedzsmentkézikönyv? Szun-ce tartós népszerűsége nem annyira a szöveg időtlenségéről, mint inkább a modern világ visszatérő válságállapotairól árulkodik – állítja Tokaji Zsolt sinológus, aki háromszor is lefordította magyarra A háború művészetét.
Oroszország többek között ókori régészeti leletek „narratív átkeretezésével” is igyekszik alátámasztani ukrajnai invázióját.
Az Athéni Egyetem farmakológusai az antikvitásban ismert eljárással közömbösítették az anyarozs mérgező hatását, miközben megtartották pszichoaktivitását.
A korai borkészítési technikák kutatása közben fedezték fel, hogy a napon szárított szőlő vízbe áztatása lehetett a nyerő módszer, ez kedvez ugyanis legjobban az élesztőnek.
A ScanPyramids kutatócsoport két üreget fedezett fel a legkisebb gízai piramis keleti oldalát borító gránitburkolat mögött.
Most először látható és kutatható interaktív térképen a Római Birodalom jelenleg ismert úthálózata, sőt, még annál is több.
A világörökségi helyszínekre leselkedő talán legnagyobb veszély ma a tengerszint emelkedése, a sótartalom növekedése és a szél eróziójának hatása. Mindez Karthágó példáján jól látszik.
A történész-youtuber David Miano összeszedte azt a húsz régészeti leletet és kutatási eredményt, ami 2024 nyara óta jelentősen bővítette a tudásunkat Rómáról, a hunokról, a nyelv és az írás eredetéről vagy épp a macska háziasításának történetéről.
A Kárpát-medence lelőhelyeinek alapos elemzése után kiderült: a mezőgazdaság elterjedése utáni 5000 évben nem nőttek jelentősen a társadalmi egyenlőtlenségek, vagyis mégsem az eke lehetett az emberiség leggonoszabb találmánya.
Népszerű szöveg lehetett, mert több másolat is előkerült. A dicsőítő himnusz a várost és a benne élőket írja le, az i. e. 1000 körüli időkből.
Legalábbis az elmúlt öt évezredből származó 22 macskamaradvány filogenetikai és genomikai elemzése szerint.
A mű az ókori görög isten, Dionüszosz kultuszát, a bor, az ünneplés, a vidámság és az őrület számos fajtáját ötvöző kultusz beavatási szertartásait jeleníti meg.