Kétezer éves neuronokra bukkantak a Vezúv áldozatának elüvegesedett agyában
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
ókor
Már az ókori görögök is akadálymentesítettek egy tanulmány szerint
Több mint 2300 éves találmány lehet a rámpa: egy amerikai régész szerint az ezt bizonyító leletek végig itt voltak szem előtt, csak nem értelmezték őket.
Nem Romulus sírját, hanem a tiszteletére emelt szentély oltárát és egy szarkofágot találtak meg Rómában
A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.
A közhiedelemmel ellentétben különböző népek olvasztótégelye volt az ókori Róma
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
Ötezer éves egyiptomi élesztővel sütött kenyeret a műkedvelő egyiptológus
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
Táncosnőből társcsászár – nagy hatalmú szeretők és királyaik, akik mindent megtettek nekik
A legendás étvágyú Nagy Katalin cárnő, II. Henrik húsz évvel idősebb „dajkája”, és Theodora, akiért a bizánci császár jó pár tabut ledöntött. Na meg Lola Montez, az első vérbeli celeb.
Itt az ókori római energiaital receptje és a bátor tesztelés
Érzik-e az ókori posca állítólagos energialöketét a mai kor koffeinfüggő gyermekei? Hát, nem nagyon.
Gusztustalan csontvázlevest rejtett a titokzatos gránitszarkofág Egyiptomban
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.
Falak és barbárok: így védték a határt a múltban a magyarok, a kínaiak és a rómaiak
Óriási erőforrások mozgósításával épültek a történelem legnagyobb határvédelmi rendszerei, de csak egy ideig voltak képesek feltartóztatni az ellenséget. Magyarországon nem volt rabszolgatömeg, hogy falat építsen, de a természet segített.
Róma, Madrid, Párizs: a rettegés tette tönkre egykor virágzó városainkat
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
Amikor „Odüsszeusz” meglátta a tengeri jégzajlást – lenyűgöző földrajzi felfedezések az ókorból
Messzebb juthattak az ókori hajózó népek, mint korábban gondoltuk. Amerikában találtak nehezen magyarázható föníciai leleteket, ókori görög felfedezők pedig Észak-Európában kalandoztak. Az inkább szárazföldön hódító rómaiak a Nílus forrását keresték Afrikában, néhányan közülük pedig eljuthattak Kínába is.
Nem a primitív kizsákmányolás, hanem a maihoz hasonló piaci mechanizmusok működtették a Római Birodalom gazdaságát
A gőzgép és az elektromosság előtti kor legmodernebb ökonómiai struktúrája volt – állítja a Római Birodalom gazdaságáról Grüll Tibor ókortörténész, aki nemrég megjelent kötetében légiónyi kutatási eredménnyel bizonyítja, hogy az antikvitásban virágzott a piacgazdaság.