Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
A legendás étvágyú Nagy Katalin cárnő, II. Henrik húsz évvel idősebb „dajkája”, és Theodora, akiért a bizánci császár jó pár tabut ledöntött. Na meg Lola Montez, az első vérbeli celeb.
Érzik-e az ókori posca állítólagos energialöketét a mai kor koffeinfüggő gyermekei? Hát, nem nagyon.
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.
Óriási erőforrások mozgósításával épültek a történelem legnagyobb határvédelmi rendszerei, de csak egy ideig voltak képesek feltartóztatni az ellenséget. Magyarországon nem volt rabszolgatömeg, hogy falat építsen, de a természet segített.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
Messzebb juthattak az ókori hajózó népek, mint korábban gondoltuk. Amerikában találtak nehezen magyarázható föníciai leleteket, ókori görög felfedezők pedig Észak-Európában kalandoztak. Az inkább szárazföldön hódító rómaiak a Nílus forrását keresték Afrikában, néhányan közülük pedig eljuthattak Kínába is.
A gőzgép és az elektromosság előtti kor legmodernebb ökonómiai struktúrája volt – állítja a Római Birodalom gazdaságáról Grüll Tibor ókortörténész, aki nemrég megjelent kötetében légiónyi kutatási eredménnyel bizonyítja, hogy az antikvitásban virágzott a piacgazdaság.