Tényleg harcoltak a gladiátorok horrorpáviánokkal? Mi köze a filmnek a marxizmushoz? Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténésze segítségével vettük végig, mennyire áll hadilábon a történelemmel a Gladiátor folytatása, és mit számít ez egyáltalán a filmélmény szempontjából.
Az apró kanalak segítségével ópiummal, nadragulyával vagy bolondító beléndekkel stimulálhatták magukat az elsősorban alkoholfogyasztásukról ismert barbárok.
Egy korabeli bögre falán találtak ókori kábítószernyomokat. Ezek az első bizonyítékok arra, hogy az ókori egyiptomiak is fogyasztottak hallucinogéneket.
Az ősember tenyérlenyomatában, a falba karcolt névben, a római nyilvános vécé firkáiban és a modern tagekben van valami közös: a nyomhagyás iránti vágy. Az őskori, az ókori és a mai firkákat mégis világok választják el egymástól.
A kétezer éves figurát feltehetően egy konkrét személyről mintázták, ami jól mutatja, hogy a gladiátorok mekkora hírességek voltak a Római Birodalomban.
A korábbi feltételezések szerint a tranzakciókat jelölő agyagtáblácskákon jelentek meg az ékírás korai jelei, de egy friss kutatás szerint több forrása volt az írás megjelenésének.
A gyűrűn található rúnák új olvasata szerint a törvény megengedte a vikingeknek, hogy a kihágásokért kiszabott bírságot ökörben vagy ezüstben fizessék ki. Ez arra utal, hogy a viking gazdaság jóval rugalmasabb lehetett, mint korábban hitték.
Kutatók négy ékírásos agyagtáblát fordítottak le, amik több mint száz éve a British Museum gyűjteményében hevernek.
Az első vizsgálatok szerint a hajót vagy kalóztámadás, vagy vihar miatt nyelte el a tenger az időszámításunk előtti 13-14. században.
A 2700 éves leletek alapján az üstökben vért és tejet gyűjtöttek, amiket különbözőképpen hasznosítottak – a mongol konyha máig őrzi ezeket a módszereket.
Spanyol régészek csont- és orrgaratrák jeleire és a valószínűleg azok kezelése során keletkező ütés- és vágásnyomokra bukkantak az ókori koponyákon.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
Hasonlót sem találtak korábban Nagy-Britanniában.
Az 1800 éves eszközök között olyanokat is találtak, amelyeket aranyér, valamint húgyhólyag- és vesekő eltávolítására használtak, de más eszközökkel szürkehályogműtéteket is végezhettek.
Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagját elemezve rekonstruálták a mai Dél-Olaszország időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti éghajlatát.