Hogyan lehetett jó helyre jegyet szerezni a Colosseumba? Mennyibe került akkor, és mennyibe kerülne ma a felépítése? Milyenek voltak a nyilvános vécék az ókorban? Milyen volt a popzene Rómában? És miért tiltotta ki Caesar a szekereket a római városközpontból? Ilyen kérdésekre válaszol videóiban a Told in Stone csatorna ókorkutatója.
Még az 1910-es évek elején kezdődtek az ásatások, miután írásos emlékek egy Kaszioszi Zeusz-templom létezéséről tanúskodtak a helyszínen. Ennek a romjaira találtak rá most az ókori Pelusium városának területén.
Az 1902-ben, egy hajóroncsból előkerült ókori számítógép bonyolult szerkezetét vizsgáló kutatók időszámításunk előtt 178. december 22-re datálták a gép kezdeti kalibrálásának idejét, amit egy gyűrűs napfogyatkozás, a téli napforduló és egy vallási ünnepség egybeesésével magyaráznak.
A warik hatalmas lakomákat csaptak az elit részvételével, ahol az általuk importált egzotikus, hallucinogén anyaggal turbózták fel a helyi sört, és így fontos társadalmi kapcsolatokat építhettek ki.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
Az időszámításunk előtti 12. századot megelőző évszázadokat a civilizációs felemelkedés, a technológiai fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jellemezte, aztán néhány évtized alatt dominóként dőltek össze a legnagyobb birodalmak. A régész-történész Eric H. Cline számos érdekes elméletet felvet a bukás okairól: rejtélyes tengeri törzsek, globalizációs törekvések és a klímaváltozás is közrejátszhatott a hirtelen pusztulásban.
A több mint kétezer éves múmiákban fennmaradó emberi DNS erodálódik, és bakteriális DNS-sel keveredik, így a kutatóknak speciális módszerrel kell meghatározniuk az ősi arcok jellemzőit.
A szenzációs leleteket olasz és magyar kutatók vetették alá alapos elemzésnek. A Vatya-kultúra elitjéhez tartozó anya a terhesség 28-32. hetében halt meg. A csepeli urnamezőt a legnagyobb magyarországi bronzkori temetőben tárták fel.
A gyerek és felnőtt maradványokat tartalmazó, nagyméretű cserépedényeket kialakításuk alapján Karthágóban gyártották, de a régészek szerint az elhunytak helyiek lehettek.
A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.
Halmokban állnak a régészeti lelőhelyeken azok a bronzkori öntvények és baltafejek, amelyek a kutatók szerint Közép-Európa első fizetőeszközei között lehettek.
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
Több mint 2300 éves találmány lehet a rámpa: egy amerikai régész szerint az ezt bizonyító leletek végig itt voltak szem előtt, csak nem értelmezték őket.
A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
A legendás étvágyú Nagy Katalin cárnő, II. Henrik húsz évvel idősebb „dajkája”, és Theodora, akiért a bizánci császár jó pár tabut ledöntött. Na meg Lola Montez, az első vérbeli celeb.
Érzik-e az ókori posca állítólagos energialöketét a mai kor koffeinfüggő gyermekei? Hát, nem nagyon.
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.
Óriási erőforrások mozgósításával épültek a történelem legnagyobb határvédelmi rendszerei, de csak egy ideig voltak képesek feltartóztatni az ellenséget. Magyarországon nem volt rabszolgatömeg, hogy falat építsen, de a természet segített.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
Messzebb juthattak az ókori hajózó népek, mint korábban gondoltuk. Amerikában találtak nehezen magyarázható föníciai leleteket, ókori görög felfedezők pedig Észak-Európában kalandoztak. Az inkább szárazföldön hódító rómaiak a Nílus forrását keresték Afrikában, néhányan közülük pedig eljuthattak Kínába is.
A gőzgép és az elektromosság előtti kor legmodernebb ökonómiai struktúrája volt – állítja a Római Birodalom gazdaságáról Grüll Tibor ókortörténész, aki nemrég megjelent kötetében légiónyi kutatási eredménnyel bizonyítja, hogy az antikvitásban virágzott a piacgazdaság.