Gladiátort ábrázoló késmarkolatra bukkantak Angliában
A kétezer éves figurát feltehetően egy konkrét személyről mintázták, ami jól mutatja, hogy a gladiátorok mekkora hírességek voltak a Római Birodalomban.
A kétezer éves figurát feltehetően egy konkrét személyről mintázták, ami jól mutatja, hogy a gladiátorok mekkora hírességek voltak a Római Birodalomban.
A korábbi feltételezések szerint a tranzakciókat jelölő agyagtáblácskákon jelentek meg az ékírás korai jelei, de egy friss kutatás szerint több forrása volt az írás megjelenésének.
A gyűrűn található rúnák új olvasata szerint a törvény megengedte a vikingeknek, hogy a kihágásokért kiszabott bírságot ökörben vagy ezüstben fizessék ki. Ez arra utal, hogy a viking gazdaság jóval rugalmasabb lehetett, mint korábban hitték.
Kutatók négy ékírásos agyagtáblát fordítottak le, amik több mint száz éve a British Museum gyűjteményében hevernek.
Az első vizsgálatok szerint a hajót vagy kalóztámadás, vagy vihar miatt nyelte el a tenger az időszámításunk előtti 13-14. században.
A 2700 éves leletek alapján az üstökben vért és tejet gyűjtöttek, amiket különbözőképpen hasznosítottak – a mongol konyha máig őrzi ezeket a módszereket.
Spanyol régészek csont- és orrgaratrák jeleire és a valószínűleg azok kezelése során keletkező ütés- és vágásnyomokra bukkantak az ókori koponyákon.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
Hasonlót sem találtak korábban Nagy-Britanniában.
Az 1800 éves eszközök között olyanokat is találtak, amelyeket aranyér, valamint húgyhólyag- és vesekő eltávolítására használtak, de más eszközökkel szürkehályogműtéteket is végezhettek.
Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagját elemezve rekonstruálták a mai Dél-Olaszország időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti éghajlatát.
Az egykori Hispánia területéről előkerült lelet eddig nem ismert információkkal szolgál a több mint 2000 évvel ezelőtt kirobbant római polgárháború részleteiről.
A 4500-4300 éve már biztosan álló települést a neolitikus Lungsan-kultúra létrehozói építették.
Válasszal a római hadviselés sajátosságai szolgálnak.
A rajzok egyiptomi, borneói és etiópiai hatásokat is mutatnak, ami az első madagaszkári népek eredetét övező vitát is segíthet rendezni.