Az orvosokban bízik leginkább a világ, de a magyarok még bennük sem

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Megjelent az Ipsos piac- és közvélemény-kutató intézet legújabb bizalmi indexe, amelyben azt mérték fel, hogy 2022-ben milyen szakmák képviselőiben bíznak meg leginkább és legkevésbé az emberek. A kutatásban 28 ország összesen 21 515 lakosa vett részt a 16–74 év közötti korcsoportban, az adatfelvétel május 27. és június 10. között történt.

Bár évekig a tudósok vezették a globális rangsort, 2021-hez hasonlóan idén is az orvosok nyerték el leginkább az emberek bizalmát: a válaszadók 59 százaléka adott megbízható vagy nagyon megbízható értékelést az orvosoknak, míg a tudósoknak most 57 százalékos bizalommal kell beérniük. A lista alján a reklámszakemberek (18%), az egyes kormányok miniszterei (16%) és úgy általában a politikusok (12%) állnak.

A skálán 1-től (nagyon megbízható) 5-ig (nagyon megbízhatatlan) lehetett értékelni az egyes szakmák képviselőitForrás: Ipsos

De még az orvosok sem nyerték el mindenki bizalmát. Míg a kutatásban részt vett országok többségében a globális átlagnál is nagyobb az orvosok megbecsültsége, a statisztikát jócskán lehúzza két ázsiai és két kelet-közép-európai ország: Dél-Koreában és Japánban egyaránt 43-43 százalékos az orvosokba vetett bizalom, míg Magyarországon 40, Lengyelországban pedig csak 39 százalékot kaptak az orvosok.

Ha ez nem lenne elég, az orvosok legnagyobb elutasítottsága éppen Magyarországon van: a válaszadók 26 százaléka a megbízhatatlan vagy nagyon megbízhatatlan kategóriába helyezte a hivatásos gyógyítókat.

Az orvosokba vetett bizalom országonkéntForrás: Ipsos

A kutatás alapján egyébként általános bizalmatlanság jellemzi Magyarországot, és egyetlen szakma képviselőjében sem bízunk jobban a globális átlagnál. Még a legalacsonyabb globális értéket elérő hivatások esetében sem: a politikusokba vetett bizalom nálunk a legalacsonyabb (7 százalék, holtversenyben Lengyelországgal, Japánnal, Chilével és Peruval), a kormány minisztereit tőlünk (9%) csak Argentínában tartják kevésbé megbízhatónak (7%), a reklámszakembereket (8%), az újságírókat (9%) és a tévéhíradósokat (15%) pedig egyenesen a magyarok tartják a legkevésbé megbízhatónak.

Egymásban sem bíznak igazán a magyarok: míg az átlagemberekben való bizalom globális átlaga 38 százalék, addig Magyarország csak Japánt és Dél-Koreát előzi, valamint Törökországgal áll holtversenyben a maga 27 százalékos társadalmi bizalmával.

De az is lehet, hogy ez az egész egyáltalán nem számít – a közvélemény-kutatókban a magyarok 22 százaléka bízik (a globálisan sem túl fényes 28 százalékos átlaghoz képest), míg 33 százalék egyenesen megbízhatatlannak tartja őket.