Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Hatalmas társadalmi különbségekre utal a gyerekkori asztmatünetek eloszlása: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut.
Az a párt, amelyik az új magyar vidéki elittel nem számol, nem tud hatalmat szerezni – mondta Kovách Imre szociológus a Qubit podcastjában. A beszélgetésben szóba került még, hogy milyen csoportoknak kedvezett eddig a Fidesz kormányzása, és hogy mit jelent az, hogy a magyar társadalomnak csak az 5 százaléka polgárosodott.
A pénteken bemutatott, Társadalmi Riport 2024 című tanulmánykötetből az is kiderül, hogy 2010 óta nyolcszorosára nőtt a betöltetlen felnőtt háziorvosi, míg tízszeresére a betöltetlen gyermekorvosi praxisok száma, a háziorvosok medián életkora pedig már 61 év.
A magyarok elvben sokkal inkább érdeklődnek a klímaváltozás hatásai iránt, mint a szlovákok, a csehek vagy a lengyelek, de ahelyett, hogy maguk cselekednének, az államtól várják a megoldást, derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből.
Egy friss brit kutatás szerint a késői és téves diagnózis, valamint a kezeléshez való korlátozott hozzáférés a fő oka a várható élettartam csökkenésének – legalábbis azoknál, akik eljutnak a diagnózisig.
Messzire ér az illiberalizmus keze: egy skót oknyomozó portál több olyan, az MCC brüsszeli szárnyához köthető szereplőt is azonosított, akik az elmúlt években részt vettek az országban folyó gender- vagy klímapolitikai vitákban.
Ha van egy szer, ami oldja a gátlásokat vagy a feszültségeket, kialakulhat az a veszélyes hiedelem, hogy mi, emberek csak egy kémiai szer közbeiktatásával tudunk igazán kapcsolódni egymáshoz – mondja Kapitány-Fövény Máté addiktológus, aki az És mi van Tomival? című film forgatókönyvének megírásában is közreműködött.
A street art nem a házfalak dekorálását jelenti, hanem benne van a társadalomkritikai potenciál és a városi terek újragondolásának lehetősége is, állítja az amerikai kurátor, aki épp a pécsi Street Up program nyitókiállításán dolgozik.
Hogyan reagál az egyén és a társadalom egy olyan komoly válsághelyzetre, mint a covidjárvány volt? Erre a kérdésre kereste a választ a Társadalomtudományi Kutatóközpont többéves kutatási programja, amelynek eredményeit ma mutatják be.
Mi okból tartjuk fönn a középiskolai záróvizsga intézményét? Hagyomány, mérhetőség, vagy a társadalmi struktúrák, hierarchiák, elitek újratermelése? A Monarchiában vezettük be, legfőbb ideje megszabadulni tőle!
Németországi adatok azt mutatják, manapság későbbre tesszük az öregkor kezdetét, mint negyven, ötven évvel ezelőtt. Ráadásul 4-5 évente változik, mikortól gondoljuk magunkat idősnek, és egyre későbbre kerül ez a határ.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
A népszavazás intézménye segíthetne az országnak abban, hogy nagykorúvá váljon, de a kormány embereivel feltöltött testületek következetesen lehetetlenné teszik, hogy használjuk ezt a demokratikus eszközt. Mécs János, az ELTE oktatója szerint nem a jogszabályok rosszak: azok teszik lehetetlenné a népi döntéseket, akik a jogot értelmezik.
Az Orosz Tudományos Akadémia szociológusai idén is elkészítették a „Hogyan élsz, Oroszország?” című felmérést a társadalom közérzetéről, ami alapján az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott az oroszok gondolkodása.