társadalom

Lehet-e a társadalom innovatív?

Az innováció nemcsak az üzletben vagy a technológiában fontos, hanem társadalmi problémákra is megoldást nyújthat, legyen szó mikrohitelezésről, munkanélkülieket segítő képzési programokról vagy hátrányos helyzetű gyerekek mentorálásáról. Az ilyen programok sikerének titka az állami bürokráciát megkerülő széles társadalmi összefogás – erre hoznak még több példát a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai az új podcastban.

Budapest, a férfiváros

Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.

„Aki szegény, annyit is ér”

Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.

A járvány hullámaival együtt változik, mennyire szolidárisak a magyarok az egészségügyi dolgozókkal

Az együttérzés szintje akkor emelkedett meg, amikor kézzelfoghatóbbá vált a járvány, és sokakat testközelből érintett. Így is van olyan kirívó eset, amikor valaki csupán azért jelentkezik önkéntesnek, hogy megkapja az oltást – hangzott el a Társadalomtudományi Kutatóközpont keddi kerekasztal-beszélgetésén, ahol civil és jótékonysági szervezetek beszélgettek arról, hogyan segíthetünk a legtöbbet a krízishelyzetben.

Újabb gyökeres átalakulás küszöbén áll a világ

A történelem során minden nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacgazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal. Mi történik most?

Zajos, felhergelt kisebbség vezérli a magyar oltásellenességet, de valójában egyre többen vállalnák az oltást

Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.

A tudós, aki kiszámolta a civilizáció jövőjét

Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.

Úgy is lehet az ember társadalomtudós, hogy nem reflektál a saját fejében élő sztereotípiákra

A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.

Mit várnak Magyarországtól a kínai kötvénytelepesek, és mi vezérli a visszarománosodást?

Még a zárt kínai diaszpórában is léteznek kínai-magyar vegyesházasságok, bár a tartósságuk kérdéses. Lengyelországban eltérő bánásmód jár a Keletről és Nyugatról visszatelepült lengyeleknek, az Angliába települt magyarok pedig eltérő mértékben szomjazzák az integrációt, derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont határokon átnyúló társadalmi folyamatokat vizsgáló konferenciáján.

Magyarországon normává vált a bevándorlás elutasítása

Soha nem vált még ennyire ketté Kelet- és Nyugat-Európa a bevándorlás megítélésében, derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásaiból. A magyarok elutasító attitűdje nem csak európai összehasonlításban extrém, még olyan katonai konfliktusban részt vevő országokét is felülmúlja, mint Oroszország vagy Törökország.

A vezető és a karmester: miért táncolunk úgy, ahogy ők fütyülnek?

Mi a közös Karajanban, Bernsteinben és Donald Trumpban? Az, hogy sokan hallgatnak rájuk. A karizma, a vezetői prototípusok és a vezetés romantikája azt sugallják, hogy a vezetőket azért követjük, mert hisszük, hogy kiválóbbak nálunk és képesek megoldani kollektív problémáinkat. A vezetők hatékonysága azonban nem minden, fenn is kell tartaniuk a látszólagosan közeli, szimbolikus kapcsolatot követőikkel.

A jelek szerint elmarad a karantén miatt várt baby boom

Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna.