Németországi adatok azt mutatják, manapság későbbre tesszük az öregkor kezdetét, mint negyven, ötven évvel ezelőtt. Ráadásul 4-5 évente változik, mikortól gondoljuk magunkat idősnek, és egyre későbbre kerül ez a határ.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
A népszavazás intézménye segíthetne az országnak abban, hogy nagykorúvá váljon, de a kormány embereivel feltöltött testületek következetesen lehetetlenné teszik, hogy használjuk ezt a demokratikus eszközt. Mécs János, az ELTE oktatója szerint nem a jogszabályok rosszak: azok teszik lehetetlenné a népi döntéseket, akik a jogot értelmezik.
Az Orosz Tudományos Akadémia szociológusai idén is elkészítették a „Hogyan élsz, Oroszország?” című felmérést a társadalom közérzetéről, ami alapján az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott az oroszok gondolkodása.
Harminc kísérleti alany két éven át 700 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet kap Angliában, és a kutatók azt figyelik, hogy ez milyen hatással lesz munkavállalási hajlandóságukra és jólétükre. Több országban végeztek már hasonló kísérleteket, de mit tudtunk meg belőlük?
Ahogy egyre szélesebb körben alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, egyre inkább szorongunk az általa jelentett kockázatok miatt, miközben nyilvánvaló, hogy rendet kell teremtenünk a káoszban, és nem nélkülözhetjük a segítségét.
Hogyan teheti megkülönböztethetetlenné a valóságot a képzelettől, és miként rombolhatja szét a társadalmak működését a mesterséges intelligencia? És hogyan kellene mielőbb felkészíteni magunkat a poszt-AI világra? Tristan Harris, a Google volt tervezésetikai szakértője és Aza Raskin interfésztervező előadása.
Miért szeretik a rendőröket a finnek, miért kapnak a megszületett csecsemő mellé egy dobozt, és mi az a mökki? Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója szemléletes előadásban árulta el a finn titkot, amiben az a legjobb, hogy nem titok.
– A programozás olyan, mint a kötögetés vagy a vacsorafőzés – ezzel csábították a múlt század közepén a nőket a számítástechnikai cégek, amelyek gyakran kilo-girl-órában mérték a számítási teljesítményt. De hogyan vették át a férfiak az uralmat az IT-ben, és vissza lehet-e fordítani a folyamatot?
A bűntudat megélése nemcsak egyéni, hanem társadalmi tapasztalat is. Sokat elárul társadalmunk állapotáról, hogy miért érzünk bűntudatot – írja Réz Anna filozófus nemrég megjelent könyvében, a Mardosban.
Az európaiak összességében valamivel elégedetlenebbek voltak az életükkel 2021-ben, mint 2018-ban, derül ki az Eurostat friss adataiból. Nálunk hiába nem romlott a helyzet ebben a három évben, így is mi vagyunk a második legelégedetlenebb uniós tagország.
Megválaszolhatatlan kérdésnek tűnik, pedig egy amerikai politológus és egy matematikai pszichológus már több mint 40 éve megválaszolta, mindössze két egyszerű szabályban. Mi az a tit-for-tat stratégia, és alkalmazható-e a mai kaotikus világban?
Azt gondolnánk, hogy mi sem egyszerűbb, mint külső kritikát megfogalmazni azzal a társadalommal szemben, amelyben élünk, hiszen gondolataink – tetteinkkel szemben – szabadok. De vajon igazolható az ilyen kritika, és hozzá tud járulni a társadalmi gyakorlatok megváltoztatásához?
A romák újrakonstruált identitása alkalmas a cigányságon belüli szolidaritás kifejezésére, de arra is, hogy könnyebben át lehessen lépni a kisebbség és többség közötti, sokak számára még most is áthághatatlan határvonalat.
A munka nem mindenhol garancia a lecsúszás ellen, de Magyarország ebből a szempontból viszonylag jó helyen áll: aki sokat dolgozik, jó eséllyel elkerüli a szegénységet. Mármint nem a luxemburgiakhoz, csak a többi magyarhoz képest.