Arcfelismerés és ujjlenyomat helyett nemsokára kézremegésből is azonosíthat a mobilod

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Hatalmas áttörés közeleg a mobiltelefonok piacán: a Lille-i Egyetem és a Toulouse-i Informatikai Kutatóintézet munkatársai egy olyan algoritmust fejlesztettek, ami 30 másodpercnyi „betanítás” után képes azonosítani az embert a kéz remegése alapján. Ehhez elegendő, ha a felhasználó megfogja a mobiltelefont, a program ezután másfél másodperc alatt 92,5 százalékos hatékonysággal meg tudja állapítani, hogy a telefon gazdája, vagy valaki más fogta-e meg a készüléket. 

A HoldPass névre keresztelt rendszer az első olyan azonosításra alkalmas algoritmus, ami nem ujjlenyomatot vagy arcfelismerést, hanem ballisztokardiográfiát használ, ehhez pedig elegendőek egy hétköznapi mobilon található szenzorok is. Az eljárásban a felhasználót a szívverése, és az ez által keltett vibráció alapján ismeri fel az algoritmus.

Vonaton, autóban, stresszben nem jó

A kutatók 217 önkéntes bevonásával próbálták ki a HoldPasst, és bár a 92,5 százalékos hatékonyság sokat ígérőnek tűnik, a rendszernek megvannak a maga korlátai. Kevin Jiokeng, a Lille-i Egyetem kutatója szerint a legnagyobb gondot a jel gyengesége okozza, így ezt a fajta azonosítást csak teljesen nyugodt körülmények között lehet alkalmazni, autóban vagy vonaton utazva már nem. További szépséghibája a technikának, hogy akkor sem alkalmas azonosításra, ha az embert stressz éri; ha valaki ilyenkor akarja használni a telefonját, előbb meg kell nyugodnia.

A kutatók szerint ennek ellenére maga az elképzelés nem rossz, hiszen nem szükséges hozzá olyan eszköz, ami egyébként ne lenne meg a telefonban, a hatékonysága pedig felülmúlja a most használt rendszerek többségét. 

Omer Inan, a Georgiai Tudományegyetem kutatója szerint a ballisztokardiográfia ugyan hasznos diagnosztikai eszköz, de azonosításra nem igazán alkalmas: az ember ujjlenyomata akkor sem változik, ha vonaton utazik, illetve akkor is azonos marad, ha mondjuk edzés után meggyorsult a szívverése, a BCG viszont ilyenkor már nem képes azonosítani a telefon gazdáját. 

Nem ez az első eset, hogy a kutatók azonosításra akarják használni az orvosi eszközt: a korábbiakban már kísérleteztek EKG-s és BCG-s azonosításokkal is, és bár az előbbi is ígéretes eredményeket hozott, az elektródák felhelyezése miatt macerás lenne erre használni, a BCG-hez viszont nem kell ilyesmi. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: