GPS-szel szántó traktor, talajszondázó okosszenzor, permetező drónraj, műholdas termésbecslés – az agrárvilág lendületes csapásokkal halad a jövő felé, derült ki a Budapesten a múlt héten megrendezett 13. Európai Precíziós Mezőgazdasági Konferencián.
A Levegő Munkacsoport egy alulról építkező, az ország minél nagyobb részét lefedő légszennyezettség-mérő hálózat felállítását kezdeményezi, amelyben bárki ellenőrizheti, hogy milyen a levegő ott, ahova állomást telepít. Egy állomás 24 ezer forintba kerül, az adatok alapján pedig sok minden kiderül arról, hogy valójában milyen is a levegő az országban.
A NASA marsjárója, a Curiosity egy metánforrás közelében parkolhatott le a Gale-kráterben. Hogy ez az élet jelenlétét bizonyítja, vagy a felszín alatti folyékonyvíz-forrásokét, az még nem világos.
A rugalmas, kijelzővel egybeépített elektronika elvileg akkor sem veszít a hatékonyságából, ha az ezerszeresére nyújtják, legfeljebb a kijelző leolvashatósága romlik. A technológia mérési pontossága legalább olyan jó, ha nem jobb, mint a ma használt népszerű viselhető eszközöké.
A mesterséges intelligenciára és az alkarra csatolható kiegészítőre épülő rendszer 21 kézmozdulatot különböztet meg. Szinte bármire használható: művégtag-irányításhoz, billentyűzet nélküli gépeléshez, kormánykerék nélküli vezetéshez, vagy kontroller nélküli videójátékhoz.
A Utah-i Egyetem kutatói 2016 óta fejlesztik a Zika-vírust kimutató, telefonhoz köthető szenzort. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap támogatásával ezt alakítják át a SARS-CoV-2 detektálására.
Stuttgarttól Szófiáig, Brindisitől Budapestig több mint 10 ezer európai háztartás csatlakozott ahhoz a német kezdeményezéshez, amely olcsó eszközökkel méri az aktuális légszennyezettséget. A házilag összeállítható, hálózatba kötött szenzorok sokszor magasabb szennyezettséget mutatnak a hivatalosan közölt adatoknál.
Vonatok késését csökkentő szenzor, időseknek társaságot nyújtó robot, autóbaleseteket megelőző okoskamera – Brüsszelben bemutatkoztak Európa legígéretesebb startupjai.