A szigetelés már önmagában is egy fenntartható döntés: az épületek hőszigetelése csökkenti a fűtés és a hűtés veszteségét. Ezzel az energiaráfordítás ugyancsak csökken, ami nemcsak költségmegtakarítást eredményez, hanem a környezeti szempontból is előnyös. Mindezzel együtt a forgalomban lévő szigetelőanyagok nagy része olyan technológiával készül, amelyben a gyártás során keletkező hulladék zárt rendszerben felhasználásra kerül. A szigetelések egy része akár újrahasznosított vagy másodlagos nyersanyagokból készülhet, ipari hulladékok felhasználásával, a beépítés után pedig évtizedekig megbízhatóan szolgálják az ingatlanban élőket vagy dolgozókat.

De mi lesz a bontott szigetelőanyagokkal vagy azokkal, amelyeket nem használnak fel az építkezés, felújítás során? Hogyan kell kezelni a bontott termékeket, veszélyes hulladéknak számítanak? Újrahasznosíthatók a közkedvelt szigetelőanyagok egyáltalán?

Biztosan nem jelentenek egészségügyi kockázatot a mai szigetelőanyagok

Míg korábban, régi építésű ingatlanokban az azbesztszigetelés komoly egészségügyi problémákat okozhatott, addig a 21. századi szigetelőanyagok, köztük az ásványgyapotok, az üveggyapot, a polisztrirolhabok nem jelentenek ilyen kockázatot. A beépítéshez ugyan szálas szigetelés esetében védőfelszerelés ajánlott (porvédő maszk), de sem az épület használata, sem a bontás során nem jelentenek veszélyt az emberre. Csokló Gábor, a Masterplast Nyrt. műszaki igazgatója korábban elmondta, hogy a bontási munkáknál a szigetelőanyagban felhalmozódó por jelenthet problémát, így védőöltözettel, maszkkal és szemüveggel ez ellen kell védekezni. Hulladékként viszont akkor igényelnek speciális kezelést a szigetelőanyagok, ha újra akarjuk hasznosítani őket.

A megfelelő szigetelőanyag megválasztása során, figyelembe véve az alkalmazás körülményeit, elkerülhető, hogy átnedvesedjen, penészesedjen a szerkezet. A felhasználók különböző ásványgyapotok, üveggyapot, természetes cellulóz, műanyaghabok vagy akár újrahasznosított szigetelőanyagot is választhatnak. Ezek hőátbocsátási tényezőjükben alig térnek el egymástól, viszont a kivitelezés helyszíne és jogszabályi előírások befolyásolhatják a választást. A jól kivitelezett falakban nem degradálódik idő előtt a hőszigetelő anyag, így tartós megoldás születik a legtöbb esetben a hő- és hangszigetelésre egyaránt.

A legtöbbnek a bontással nem ér véget az útja

Bár a hő- és hangszigeteléseket nem kell rendszeres időközönként cserélni egy épületben, előfordulhat, hogy az öregedő falszerkezetek hőtartása gyenge, az alkalmazott szigetelőanyag minősége nem megfelelő, és ezzel a belső komfortérzet romlik. Ilyenkor a szigetelés cseréje indokolttá válik. A bontott szigetelőanyagok viszont általában újrahasznosítható hulladékok, amennyiben idegen szennyező anyagot nem tartalmaznak.

Az üveg- és ásványgyapot szigetelőanyagok eleve hulladék anyagok felhasználásával gyárthatók, ezáltal a poliuretánhaboknál lényegesen környezetkímélőbb alternatívát jelentenek. A bontott kőzetgyapotból ismét kőzetgyapot gyártható, a legtöbb helyen pedig az üveggyapotot is újrahasznosítják, illetve üveghulladék felhasználásval történik a gyártás. Azt viszont minden bontásnál figyelembe kell venni, hogy az építési törmelékhez hasonlóan ezek a termékek nem kommunális hulladékot jelentenek, ezért megfelelően kell kezelni a gyakran poros bontott paplanokat.

A polisztirolhab esetében ugyancsak gondolni kell az újrahasznosítás lehetőségére, ahogy a hungarocellnél is, amit számos csomagolásban alkalmaznak. Ezek megfelelő eljárásokkal biztonságosan újrahasznosíthatók.

Erre pedig egyre nagyobb szükség van, ugyanis a habosított polisztirol szigetelések a legelterjedtebbek Magyarországon, a hungarocell pedig gyakorlatilag minden kisebb-nagyobb használati tárgy csomagolásában felbukkan.

Évente százezer köbméter hulladék problémája vár megoldásra

A polisztirol szigetelések ügye tehát mindenképpen megoldásért kiált. Az elterjedt, könnyen kivitelezhető és rugalmas megoldást a felhasználók és az építők is nagyon szeretik, így az iparnak alkalmazkodnia kell abban, hogy megfelelő hulladékhasznosítási technológiával áll elő. A Masterplast Nyrt. körkörös gazdasági modellben gondolkodik az építések során levágott maradék hungarocell kapcsán, amivel évente több mint ezer köbméter hulladéktól kímélné meg a környezetet.

A vállalat úgynevezett Thermobetont állít elő a feleslegessé vált hungarocell maradékokból. Ez nemcsak az anyag újrafelhasználását teszi lehetővé, hanem kedvező hőszigetelő tulajdonsággal ruházza fel az építési betonanyagot is.

Ez a megoldás azonban túl azon, hogy a gyártó részéről kreativitást igényel, a felhasználóktól és a kivitelezőktől is elvár némi figyelmet. Az értékesítési pontokon ugyanis a tiszta vágott anyagot veszik csak vissza (ezt tudják bedolgozni a speciális betonba), viszont cserébe kedvezőbb feltételekkel biztosítják a hulladék átvételének lehetőségét, mint a hulladéktelepeken.

A megfelelő hulladékkezelés költségmegtakarítás és befektetés a jövőbe

A hazai, illetve az európai építőipar is nagy mennyiségű hulladékot termel (az Európai Unió összes termelt hulladékának mintegy harmadát) és az is befolyásolja a hulladék sorsát, hogy magánberuházó felújításáról vagy új ingatlan építéséről van szó. Míg előbbi esetben az építési hulladék sorsa szinte teljesen kiszámíthatatlan, addig a nagyobb építkezések kivitelezőit szigorú szabályok kötik a szemét tárolása és elszállítása tekintetében is.

Pedig mindenkinek megérné megfelelően kezelni az építési hulladékot, ami nem csak anyagi érdek. Az illegális szemétlerakók vagy a káros anyagok égetőbe jutása olyan természeti károkat okoz, amelyek elkerülhetők lennének körültekintéssel. Erre pedig azért is szükség lenne, mert, bár a legtöbb szigetelőanyag a beépítéskor és a használat során közvetlenül nem veszélyes, bontáskor, a nem megfelelő hulladékkezelés esetén feleslegesen terheli a környezetet.

Az újrahasznosítás mellett lehetőség nyílik a bontott, de jó állapotú szigetelőanyagok újrafelhasználására is, ami a kőzet- és üveggyapot, polisztirol illetve a cellulóz esetén jöhet szóba. Ezzel még tovább csökkenthető a szigetelőanyagok gyártásának és használatának környezeti lábnyoma.

(A cikk megjelenését a Masterplast Nyrt. támogatta.)