Egy új módszer lebontja a ritkaföldfém mágneseket, így könnyebb az újrahasznosításuk
A hulladék mágnesekből gyors hevítés és klórgáz használatával szinte teljes egészében kinyerhetők a ritkaföldfémek.
A hulladék mágnesekből gyors hevítés és klórgáz használatával szinte teljes egészében kinyerhetők a ritkaföldfémek.
Fesztiválozók elhagyott sátraiból készült David Attenborough-tabló vagy Botticcelli Vénusza óceáni műanyagszemétből – a provokatív műveiről ismert festőművész, Sinkovics Ede az upcycling néven emlegetett értéknövelő újrahasznosításban utazik.
A régészek 2012-ben 14 kilónyi láncinget találtak Bonnban, de a lelet részletes elemzése csak mostanra készült el. Az, hogy hol találták meg őket, sokat elárul a rómaiak újrahasznosítási szokásairól és az életről a limesen.
Nem minden szemét, ami annak látszik, a hulladékról pedig már régóta tudjuk, hogy inkább nyersanyag, mint szemét. A szemléletformálás és az oktatás hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb értékes alapanyag végezze a lerakókban.
Olcsó katalizátorok hozzáadásával a polietilénből és polipropilénből készült tárgyak az apró alkotóelemeikre bonthatók.
Persze föld is kell a fenntartható növénytermesztéshez, de egy új kutatás szerint akkor lesz az igazi a jalapeño, ha legalább 50 százalékban újrahasznosított üveghulladékban nő.
A Retribe alapítói nem megoldásként definiálják az ötletüket, szerintük a cél az lenne, hogy ne hagyjanak hátra az emberek ennyi hulladékot.
A visszakövethető műanyaghulladékok 24 százalékát a Coca Cola, a Pepsi, a Danone, a Nestlé és egy dohányipari cég bocsátotta ki.
Már 500 ezer évvel ezelőtt is az őseink kőszerszámait éleztük tovább, de a római császárok szobrai is gazdaságosak voltak: csak a fejüket kellett kicserélni. Számos műtárgy végezte már befalazva, beolvasztva vagy épp ajtókitámasztóként – úgy tűnik, az újrahasznosítás egyidős az emberiséggel.
A kísérletekben használt eszközök mind egyszer használatosak, ez viszont rengeteg hulladékot termel. Egy brit startup biztonságos újrahasznosítást ígér, ami a Földnek is jó és a kutatások eredményességét sem veszélyezteti.
A kísérletek szerint a teljesítményük nem rosszabb az új műanyagrészecskékből előállított kondenzátorokénál, ráadásul a kapacitásuk is lassan romlik.
Mindennek van környezeti lábnyoma, még a szennyezés ellen kitalált újrahasznosításnak is.
Egy Dung Dung nevű nonprofit szervezet begyűjti a levágott hajat a fodrászatoktól, aztán újrahasznosítja az anyagot: a hajból leginkább víztisztításra alkalmas nemezszőnyegek készülnek, de lebomló zacskót is elő lehet állítani belőle.
A jó hőszigetelés teljes életciklusára vetített környezeti lábnyoma kisebb, mint amikor veszteséggel kell fűteni az épületeket a szigetelés hiánya miatt. Így van ez akkor is, ha nem minden szigetelőanyag hasznosítható újra, és a bontott termékek hulladékként megfelelő kezelést igényelnek.
A mobilok tele vannak értékes alapanyagokkal, különböző félvezetőkkel és veszélyes hulladéknak minősülő akkumulátorokkal.