![Fesztiválokon hagyott sátrakból készít ruhákat egy brit vállalkozás](https://assets.4cdn.hu/kraken/84goCazJtvNs10ifos.jpeg)
Fesztiválokon hagyott sátrakból készít ruhákat egy brit vállalkozás
A Retribe alapítói nem megoldásként definiálják az ötletüket, szerintük a cél az lenne, hogy ne hagyjanak hátra az emberek ennyi hulladékot.
A Retribe alapítói nem megoldásként definiálják az ötletüket, szerintük a cél az lenne, hogy ne hagyjanak hátra az emberek ennyi hulladékot.
A visszakövethető műanyaghulladékok 24 százalékát a Coca Cola, a Pepsi, a Danone, a Nestlé és egy dohányipari cég bocsátotta ki.
Már 500 ezer évvel ezelőtt is az őseink kőszerszámait éleztük tovább, de a római császárok szobrai is gazdaságosak voltak: csak a fejüket kellett kicserélni. Számos műtárgy végezte már befalazva, beolvasztva vagy épp ajtókitámasztóként – úgy tűnik, az újrahasznosítás egyidős az emberiséggel.
A kísérletekben használt eszközök mind egyszer használatosak, ez viszont rengeteg hulladékot termel. Egy brit startup biztonságos újrahasznosítást ígér, ami a Földnek is jó és a kutatások eredményességét sem veszélyezteti.
A kísérletek szerint a teljesítményük nem rosszabb az új műanyagrészecskékből előállított kondenzátorokénál, ráadásul a kapacitásuk is lassan romlik.
Mindennek van környezeti lábnyoma, még a szennyezés ellen kitalált újrahasznosításnak is.
Egy Dung Dung nevű nonprofit szervezet begyűjti a levágott hajat a fodrászatoktól, aztán újrahasznosítja az anyagot: a hajból leginkább víztisztításra alkalmas nemezszőnyegek készülnek, de lebomló zacskót is elő lehet állítani belőle.
A jó hőszigetelés teljes életciklusára vetített környezeti lábnyoma kisebb, mint amikor veszteséggel kell fűteni az épületeket a szigetelés hiánya miatt. Így van ez akkor is, ha nem minden szigetelőanyag hasznosítható újra, és a bontott termékek hulladékként megfelelő kezelést igényelnek.
A mobilok tele vannak értékes alapanyagokkal, különböző félvezetőkkel és veszélyes hulladéknak minősülő akkumulátorokkal.
A hulladékgazdálkodás forradalma már nemcsak a környezetterhelés csökkentése, hanem az Európát fenyegető energiaválság miatt is az évtized egyik legfontosabb ügye. Az EU-ban 2030-ig a tízszeresére kell növelni a biometán-termelést, és erre a magyar üzemeknek is fel kell készülniük, a hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítása mellett.
A PET-palackokat, csomagolóanyagokat, pólókat lebontani képes baktériumok és enzimek a laborban már jól teljesítenek, de kérdés, hogy ipari mértékben skálázhatók-e, és elég biztonságos-e ahhoz, hogy az éhes kis mikroorganizmusokat kiengedjük a kontrollált bioreaktorokból.
Az Egyesült Királyságban a toilet-to-tap néven emlegetett visszaforgatási technológiával enyhítenének az egyre égetőbb ivóvízkrízisen.
A műanyagról üvegre történő átállásnak csak akkor van értelme, ha a gyártók olyan üvegeket vezetnek be, amiket eleve újrahasználatra terveztek. Az alapanyag-választástól még nem lesz környezetbarát a csomagolás; a megoldást a betétdíjas rendszer és a fogyasztói tudatosság jelenti.
A brit királyi kémiai társaság felhívása szerint tavaly 57 millió tonna elektronikai eszköz került szemétre világszerte. A környezet védelme és a kibányászható készletek végessége mellett az Ukrajnában zajló háború miatt megszakadt ellátási lánc miatt is elodázhatatlanná vált a globális újrahasznosítás és -felhasználás.
Az elektromos járművek terjedése és a megújuló energia tárolásának igénye az akkumulátorgyártást is pörgeti, de a folyamatot fenntarthatóvá kell tenni, ami nem kis feladat – a nyersanyagok bányászata és a fémmegmunkálás bizony szénkibocsátással jár, és atomenergiára is szükség lesz. Megoldás: a körkörös gazdaság.