Január közepén szomorú hírrel szembesülhettek azok, akik egy bizonyos zöld-sárga elixírre esküsznek, ha gyógynövényes likőrökről van szó. „A karthauzi szerzetesek 2021-ben úgy döntöttek, hogy nem növelik a Chartreuse likőrök gyártásási mennyiségét. Azért korlátozzák a termelést, hogy elsődleges céljukra összpontosíthassanak: szerzetesi életük védelmére, és hogy idejüket a magánynak és az imádságnak szentelhessék” – küldték ki egy körlevélben.

Az 1084-ben alapított karthauzi rend tagjai szerény életmódjukról ismertek, hitvallásuk szerint a hallgatásban és a magányban keresik Istent, napirendjük nagy részét pedig az imák teszik ki. Híresek még az állat- és növénytermesztésükről is, például a karthauzi macskák, lovak, szegfűk vagy rózsák révén is.

A szerzetesek fő bevételi forrása a Chartreuse likőr, amit a délkelet-francia Vorion városában, a Nagy Karthauzi Kolostor közelében készítenek, és világszerte értékesítik. A nagyüzemben 1764 óta készített, sárga és zöld színben is gyártott likőr 130 különböző gyógynövényt, fűszert vagy más növényi alapanyagot tartalmaz. A titkos receptet mindössze két szerzetes ismeri, az ő növénykeverékük alapján folyik a gyártás.

Eredete 1605-ig vezethető vissza, amikor IV. Henrik francia király marsallja, François Annibal d'Estrées egy olyan alkimista kéziratot ajándékozott karthauzi szerzeteseknek, ami a hosszú élet elixírjeként tartalmazta a likőr első receptjét.

Mint a levélben írják: „A szerzetesek nem kívánnak többet gyártani a likőrből annál, mint amennyire szükség van ahhoz, hogy fenn tudják tartani a rendet. Milliószámra gyártani semmi értelme napjaink környezeti állapotát tekintve, és a bolygóra is nagyon rövid időn belül rossz hatással lenne.”

Ennek értelmében most azon dolgoznak, hogy csökkentsék az üzleti partneri kapcsolataik számát, és csak a történelmileg releváns piacokon maradjon fenn a Chartreuse.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A bor és a klímváltozás: magyar rizling helyett jön a svéd?

Zsoldos István tudomány 2017. november 27.

Jó eséllyel lehet bort termelni Európában a klímaváltozás után is, csak más szőlőfajtákat kell telepíteni, és máshová. Gyakorlásképpen ízlelgessük az olyan kifejezéseket, mint a dán Pinot, svéd Rizling, ukrán vagy párizs környéki Cabernet, esetleg a bordói vagy villányi Primitivo.

220 év után újra belevág a sörfőzésbe egy belga apátság, miután rátaláltak az elveszettnek hitt ősi receptekre

Bodnár Zsolt tudomány 2019. május 22.

A híres grimbergeni apátságban azóta nem főztek sört, hogy a monostor 1798-ban leégett, de akkor a recepteket tartalmazó könyvet megmentették a szerzetesek, csak épp senki sem tudta elolvasni őket. Eddig.