2700 éves széklet vizsgálatából derült ki, hogy a Júdai Királyságban tombolt a vérhas

A Cambridge-i Egyetem kutatói Jeruzsálemben feltárt latrinákból származó ősi székletmintákat vizsgáltak, amikor kimutatták a Giardia duodenalis nevű egysejtű parazita mikroorganizmus nyomait – ez a vérhas egyik gyakori okozója.

Az időszámításunk előtti 7. századból származó latrinák abból a korból valók, amikor Jeruzsálem a Júdai Királyság fővárosa volt. A székletmintákat az óváros déli részén feltárt két épületegyüttesben talált vécék alatti üledékből gyűjtötték be. Mindkét latrinának faragott kőből készült ülőkéje van, sekélyen ívelt felülettel a kényelmes üldögélés érdekében.

A Parasitology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók az ELISA nevű biomolekuláris technikával vizsgálták az ókori ürüléket – ebben az antitestek olyan fehérjékhez kötődnek, amiket bizonyos egysejtű fajok termelnek. A vizsgálat során három parazita mikroorganizmus jelenlétének kimutatására végeztek teszteket: az Entamoeba, a Giardia és a Cryptosporidium nemzetségbe tartozó mikrobákat keresték.

Ez a három parazitacsoport felel az embereknél jelentkező hasmenéses megbetegedésekért, és a vérhasjárványok kitöréséért is kapcsolatba hozták már őket. Míg a tesztek az Entamoeba és a Cryptosporidium esetében negatív eredményt hoztak, a Giardiát több mintában is kimutatták.

„Az a tény, hogy ezek a paraziták jelen vannak két vaskori jeruzsálemi pöcegödörből származó üledékben, arra utal, hogy a Júdai Királyságban folyamatosan jelen volt a vérhas” – mondta Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem régésze.

Mint elmondta, a vérhas a széklettel szennyezett ivóvízzel vagy élelmiszerekkel terjed, és mivel a szakértők szerint az ókori Közel-Kelet korai városait túlzsúfoltság, hőség és népes légypopuláció jellemezte, ráadásul nyáron korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre a víz, a korabeli Jeruzsálem tökéletes terepet nyújtott a vérhas terjedésének.