A hőszivattyú lehet a jövő energiahatékony otthonainak hűtő-fűtő rendszere
A technika fejlődésével minden épület, ház és lakás lehet energiahatékonyabb, de ehhez néhol költséges és alapvető strukturális átalakításokra lehet szükség. Ezek magukba foglalják a szerkezet felújítását, a szigetelést, a modernebb és megfelelő alapanyagok (falazat és burkolatok) kiválasztását, illetve a fűtésrendszer és az energiaellátás korszerűsítését is. Azonban mindezek alapja egy új szemléletmód, amiben ezekre az átalakításokra nem csak költségként tekintenek a tulajdonosok. Ugyanis, bár igaz, hogy a megtérülésre éveket vagy akár évtizedeket kell várni, mindenképpen érdemes rendszerben és hosszabb távon gondolkodni egy-egy ilyen beruházásnál.
A jövő otthona
A jövő otthona, eredetileg egy futurisztikus koncepciónak indult, valójában azóta már sok elemében megvalósult és folyamatosan változó elképzelés. Napjainkban két meghatározó területen is értelmezhetjük a jövő otthonát: egyfelől az intelligens ingatlanautomatizálás fejlődik, másrészt egyre energiahatékonyabbá válnak a lakáscélú épületek ugyanúgy, mint az ipari létesítmények. Utóbbinak több oka is van, de kettőt érdemes kiemelni: a fenntartók így szoríthatják le a költségeket, emellett pedig sokkal fenntarthatóbb és környezetbarátabb működést érhetnek el.
A sorrend pedig nem a fontosságot jelöli. A környezet megóvása és a kibocsátáscsökkentés mára legalább ugyanolyan fontos kritériummá váltak, mint a kényelem egy-egy új ingatlan építésekor. De nem csak új épületekről van szó, amikor az energiahatékonyság kérdésével foglalkozunk. A városok, de a kistelepülések házállományának nagy része már felépült és a tulajdonosaik nem gondolkodnak újat építeni helyettük. De nem is kell újban gondolkodniuk akkor, amikor már kisebb-nagyobb felújításokkal is sokat tehetnek azért, hogy megóvják a környezetet.
Az Európai Unió elképzelése, hogy 2050-re a tagállamok együttesen karbonsemlegessé válnak, vagyis a kibocsátókat ellensúlyozzák a szén-dioxid megkötéséért felelős beruházások. Ehhez viszont még nagyon sok lépést kell megtennie mind a szervezetnek, mind az egyes országoknak külön-külön.
A BBC 2020-as cikke szerint a fűtés felelős az energiafelhasználás mintegy feléért, valamint az energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40 százalékáért. Ez az óriási szám pedig egyszerre áll össze az egyéni lakóházak, lakótelepek, irodák és iparkomplexumok fűtési szennyezéséből. Nem véletlen tehát, hogy az egyik legkézenfekvőbb megoldás az emberiség karbonlábnyomának csökkentésére a hűtő-fűtő rendszerek korszerűsítése és az épületek energiahatékonyságának javítása.
A hőszivattyú nem „csak egy drága” fűtési megoldás
Az épületek energiahatékonyságának biztosítására több jó megoldás is létezik, de talán azok a legjobbak, amik egyszerre magukba foglalják az okos alapanyagválasztást, a tájolást, a kielégítő szigetelést és a modern fűtési, illetve hűtési rendszert.
Pusztán azzal, hogy milyen anyagokat választanak a tervezők és a kivitelezők, rengeteg energiát takaríthatnak meg a fenntartóknak. Hasonlóképp, a jól tervezett tájolás hatékonyabbá teheti a kiépítendő napelemes és napkollektoros rendszereket, valamint ahhoz is hozzájárul, hogy az épület belső hőmérséklete kedvezőbb legyen. A benapozás okos kihasználásával még a világítást is optimalizálhatják egy-egy újépítésű ház esetén. Erre viszont nem igazán van lehetőség akkor, amikor egy már kész épület korszerűsítése a feladat. Ilyenkor főleg a szigetelés felújításán vagy kiépítésén és a fűtési rendszeren lehet dolgozni.
A jó szigetelés és a takarékos hűtés-fűtés kéz a kézben járnak egymással. A drágán kiépített akár hőszivattyús fűtési rendszer ugyanis nem tud hatékonyan működni akkor, ha a falakon és üvegfelületeken keresztül a betermelt hő elszivárog. Ezért, ismerve egy hőszivattyús fűtési megoldás költségeit, mindenképpen csak akkor javasolt a kiépítése, ha az ingatlan alkalmas a megfelelő hőhasznosításra is. Ugyanakkor ez a hőszigetelésre vonatkozó állítás ugyanúgy helytálló bármilyen más, akár fosszilis tüzelőanyagokkal történő fűtési megoldás esetén is.
A hőszivattyús rendszerek viszont – főleg napelemes rendszerekkel összekapcsolva – tartós és megbízható alternatívát jelentenek a háztulajdonosoknak. A kiépítés után gyakorlatilag minimális karbantartási igénnyel üzemelnek sok-sok éven át és olyan hőt használnak, amihez nem kell sem fát, sem gázt elégetni. Egyedisége viszont azzal is együtt jár, hogy egy lakásfelújításkor elég sok feltételnek meg kell felelnie a már meglévő fűtésrendszernek, vagy még komolyabb átalakításokra is szükség lehet a hőszivattyú befogadása érdekében.
Ahány igény, annyi megoldás
A hőszivattyús rendszereket alapvetően a közvetítő és leadó közegek szerint csoportosítjuk. Léteznek levegő-víz, víz-víz és geotermikus hőszivattyúk. A különböző kialakítások más-más telepítési környezetet igényelnek, az viszont mindegyikükben közös, hogy alapvetően kétirányban tudnak működni, tehát fűteni és hűteni is tudnak a kiépítési módtól függően. Így tulajdonképpen nem is egyszerű fűtési megoldásról van szó, hanem inkább egy hőszabályozó rendszerről.
A hőszivattyú valódi sokoldalúságát a rendszerbe illesztési lehetőségek száma adja. Amikor telepítik, elsősorban az optimális fűtési módot kell meghatározni, ami alapján tervezni lehet a teljes rendszer kapacitását és további elemeit. Elterjedt a padlófűtés és a radiátor is, de sokan a fancoil rendszereket választják, amikkel hűteni és fűteni is gazdaságosan tudnak.
Igazán hatékony pedig azzal lehet, ha a házon belül a hőleadást valamilyen felületi megoldással biztosítják. A falfűtés/felületfűtés, illetve a padlófűtés tartozik ezek közé – öntöttvas radiátorokat viszont ilyen rendszerekkel nem tudnak használni a tulajdonosok. Ezért olyankor, amikor egy régebbi építésű házat alakítanak át hőszivattyús fűtésrendszerűvé, nem elég az új megoldásról gondoskodni, a fűtőtesteket is cserélni kell. Ugyanakkor viszont a hőszivattyú együttműködhet gázkazánnal, villanybojlerrel is, de akár a vízmelegítési feladatokat is rábízhatjuk.
Működtetéséhez tulajdonképpen semmi másra, mint áramra van szükség, amit a tetőre szerelt napelemes rendszerek zöld forrásból biztosíthatnak. Az ilyen célú komplex beruházásokra komoly pályázati források álltak rendelkezésre. Ez is hozzájárulhatott ahhoz Magyarországon a hőszivattyúkra egyre nagyobb igény mutatkozik, tavaly duplázódott az eladott rendszerek száma. A felhasználók egyre nyitottabbak a zöld megoldások felé, hatékony és hosszútávú fűtési lehetőséget keresnek és inkább olyan erőforrásokra próbálnak támaszkodni, amik ellátása még véletlenül sem látszik akadozónak.
A kialakítások közül a levegő-víz hőszivattyúk számítanak a legkönnyebben telepíthetőnek, ezekhez egy kültéri és egy beltéri egységre, illetve a hőleadó hálózatra van szükség az épületen belül. A víz-víz hőcserélők már jóval bonyolultabbak, a kétirányúság (hűtés-fűtés) biztosításához több fúrásra is szükség van. Végezetül a geotermikus változat kiépítéséhez talajszondákra van szükség, amelyek a talaj hőjét tudják összegyűjteni és a lakás fűtésének továbbadni.
A fúrások nemcsak engedélykötelesek, de speciális gépek nélkül kivitelezhetetlenek, viszont általában javasolt szakértők bevonása a rendszer telepítése során. Igaz ugyan, hogy van néhány egyszerűbb feladat, amit akár a felhasználó is elvégezhet, például elkészítheti a levegő-víz hőszivattyús rendszerek kültéri egységének elhelyezéséhez szükséges betonalapot, a teljes telepítési folyamatba azonban nem érdemes egyedül belevágni, főleg bonyolultabb rendszerek esetén.
Megfelelő háttérrel viszont igen, mert a napelemes rendszerek mellett a hőszivattyúk is abban támogatják a lakossági, illetve akár az ipari felhasználókat, hogy önálló energetikai rendszert építsenek ki az épületekben. Ez nemcsak azért jó, mert önálló hőszabályozási megoldást biztosít, hanem mindezt hatékony, a környezetet kímélő formában teszi.
A cikk megjelenését az E.ON támogatta.