Egyre többen választanak hőszivattyús épületfűtési megoldást, amivel a környezeti levegő, a Nap vagy a talaj hőjét is lehet hasznosítani. Hőszivattyúval ráadásul nemcsak fűteni, hanem hűteni is lehet, méghozzá környezetkímélő, energiatakarékos módon.
Rövid távon nagyberuházás, hosszú távon viszont megéri a hőszivattyú, amivel gazdaságosan biztosítható a háztartás vagy épület fűtése és hűtése.
Ha okosan használják, akár a mesterséges intelligencia is segíthet az energiaválságban.
Az erdők szénelnyelését növelni kellene, nemcsak az EU-s irányelvek betartása, hanem az országos klímacélok elérése érdekében is. Csakhogy a tűzifának kivágott erdők helyére telepített friss fáknak évek kellenek, mire utolérik elődeiket szénmegkötésben, írja a Másfélfok.
A fosszilis fűtőanyagok helyett Finnország fővárosa egy eléggé valószínűtlen, ám a közelében annál nagyobb mennyiségben előforduló erőforrást aknázna ki, amellyel Helsinki háztartásainak 40 százalékát tudnák fűteni.
A fatüzelésű kályhák füstje több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a benzines vagy dízelautókból kipufogó füst, ráadásul nemcsak a városi, de az otthoni levegőt is szennyezi. Hollandiában közben már támogatást lehet felvenni a környezetbarát fűtési megoldásokra való átállásra.
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.