Nem elég a minimálbért emelni ahhoz, hogy utolérjük Ausztriát

2025-ben a jelenlegi bruttó 266 800 forint helyett 290 812 forint lesz a minimálbér. Az elmúlt években a kormány 19, 16, 15 százalékot emelt, és a tervek szerint a trend folytatódik: most 9, aztán majd 13 és 14 százalékkal. A cél Orbán Viktor szerint az 1000 eurós szint elérése, Magyar Péter viszont már egymillió forintról is beszélt a 2030-ra vonatkozó terveiben. Nagyotmondásban tehát nincs hiány.

Eközben az Eurostat szerint az idei, majdnem 267 ezres minimálbérrel (675 EUR) már csak Bulgáriát (477 EUR) előzzük meg az EU-ban. Románia (743 EUR), Szlovákia (750 EUR) és Lengyelország (998 EUR) már rég lehagytak bennünket, de a váságról válságra bukdácsoló Görögországban is 968 euró a legkisebb kifizethető bér.

Lindner Attila, a University College London közgazdaságtan-professzora éppen a minimálbérről szóló kutatásai miatt kapta meg az idén először odaítélt Kézdi Gábor-díjat a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettől. A 2021-ben fiatalon elhunyt Kézdi Gáborról elnevezett kitüntetés a szakpolitikai relevanciával bíró nemzetközi kutatási teljesítményt ismeri el. Lindner a díjat a napokban, december 20-án vette át. Ennek apropóján beszélgettünk vele a munkaerőpiaci kutatásairól, a magyar gazdaság felzárkózási esélyeiről, és persze arról a szakmai útról, ami az ő személyes sikeréhez vezetett.

A beszélgetésben alapvetően azt jártuk körbe, hogy mit tehet azért a kormány, hogy a termelékenység és így a bérek felzárkózzanak az EU átlagához. Lindner az elmúlt száz év minimálbér-kutatásainak tapasztalatát úgy összegzi, hogy a legalacsonyabb bér kormányzati emelése segítheti ugyan a felzárkózást, de a lényeg nem itt keresendő, hanem a humán tőke fejlesztésében. Ez pedig szerinte politikailag egy nehéz feladat, mert a minimálbér emelése alacsonyan csüngő gyümölcs, amit a kormányzatnak könnyű leszakítani. De az igazán nagy eredményekhez és a termelékenységünk látványos javításához létrákra is szükség van: jobb oktatásra és egészségügyre.

A beszélgetésben szó volt arról is, hogy:

• Milyen nem várt hatásai lehetnek a minimálbér emelésének, és hogyan lehet ezeket egyáltalán vizsgálni?
• Miért volt különleges az első Orbán-kormány minimálbér-emelése a 2000-es évek legelején?
• Tartható-e a most tervezett magyar minimálbér-emelés pályája?
• Hogyan teremtett rossz munkahelyeket a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
• És miért lenne fontos, hogy a kormányzat becsatornázza a szakmai véleményeket, és figyeljen az olyan kutatásokra, amilyeneket Kézdi Gábor is készített az oktatási szegregációról?

Hallgasd alább: