Az Apple a svájci gyümölcstermesztők 111 éves szervezetét támadja almás logójuk miatt

A svájci gyümölcstermesztők legrégebbi és legnagyobb szervezete, a Fruit Union Suisse idén 111 éves, és történetének nagy részében egy fehér kereszttel díszített piros alma volt a logója, ami Svájc zászlaját jelképezi. A nagy múltú egyesület most attól tart, hogy meg kell változtatnia a címerét, mert a világ egyik legnagyobb techcége, az Apple most mindenféle almaábrázolás felett igyekszik megszerezni a szellemi tulajdonjogokat.

„Nehezen értjük ezt, mert már nem csak a leharapott almájukat próbálják levédetni. Most már az a céljuk, hogy konkrétan az alma jogait is birtokolják, ami egy univerzális dolog, amit mindenkinek szabadon kellene használhatnia” – mondta a Wirednek Jimmy Mariéthoz, a Fruit Union Suisse igazgatója.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) nyilvántartása szerint az Apple tucatnyi hasonló kérelmet nyújtott be világszerte, változó sikerrel. Svájcban először 2017-ben próbálkoztak, amikor a helyi hatóságnál (IPI) a Granny Smith almafajta realisztikus, fekete-fehér ábrázolásának szellemi tulajdonjogát igyekeztek megszerezni.

Az IPI 2022 őszén végül részben helyt adott az Apple kérelmének, de csak bizonyos áruk esetén, mivel az általános termékek (például az alma) képmásai közkincsnek minősülnek. Az Apple fellebbezést nyújtott be, így most bíróságon folytatódik az ügy.

A technológiai óriásvállalatnak erős múltja van a jogi csatákban: évtizedekig vívott a Beatles kiadójával, az Apple Corpsszal (ez 2007-ben rendeződött), de az elmúlt években egy körte logót használó receptajánló appot, a Frankie Pineapple nevű zenészt, az Apfelroute nevű német biciklis útvonalat és a wisconsini Appleton tankerületét is támadta jogi úton.

Irene Calboli, a Genfi Egyetem jogász professzora szerint Svájcban ugyan erős védelmet élveznek azok a szervezetek, amelyek bizonyítani tudják, hogy már korábban használt egy vitatott megjelölést, de a gazdag óriáscégek gyakran rá tudnak ijeszteni a kisebb vállalkozásokra és egyesületekre. A költséges perlekedés már eléggé a sarokba szorítja a kisebb szervezeteket, de Calboli szerint a védjegyiparban a hatóságok is hajtanak a profitra, így a nagy cégeknek hajlamosak sokszor olyan dolgokra is biztosítani a szellemi tulajdonjogot, amelyekre valójában nincs szükségük.