A Karanténnapló ötödik epizódjában átbeszéljük a legfontosabb tudományos fejleményeket a koronavírussal kapcsolatban, és meghívott vendégünkkel kitárgyaljuk a digitális kontaktkutatás technikai részleteit.
Az Intel, a Samsung vagy az Apple-t ellátó TSMC is megkeresést kapott amerikai minisztériumoktól, amelyek az elektronikai ipar Ázsia-, de főleg Kína-függőségének szeretnének véget vetni.
Az Európai Parlament egyféle töltőt szeretne látni a piacon, ha az Európai Bizottság is lép, az Apple-t is kötelezhetik az USB-C használatára. Az ok: a sok töltőkábel környezetszennyező.
Az ukrán külügyminiszter és a sokszoros sakkvilágbajnok Garri Kaszparov is tiltakozott a geopolitikailag inkorrekt változtatás ellen. Van, aki egyenesen Apple-bojkottot hirdetett.
Még a világ egykori legnagyobb techguruja is lehetett naiv: 38 évvel ezelőtt azt mondta, minél többen számítógépeznek, annál kevésbé tud visszaélni a technológiával a hatalom.
Az iPhone, az iBook, az iPod, az iPad és még egy rakás más félreismerhetetlen készülék formatervét készítő brit dizájner 1992-től dolgozott az Apple-nél. A hardverek mellett a szoftverek kialakításában is aktívan részt vevő Jony Ive saját céget alapított, de állítólag továbbra is dolgozik majd a cég készülékeinek dizájnján.
Az USA és Kína háborújában India áll nyerésre.
Régi-új klasszikussal debütált az Apple: négy év pihenő után itt az iPod frissített változata. Telefonálni még mindig nem lehet vele, de wifin tud kommunikálni a többi Apple-készülékkel.
Nem először húzza ki a szakmai gyufát az Apple, most a biológusok után a tudománytörténet rajongóiba szállt bele páros lábbal.
Feszült a viszony a kínai mobilgyártó és Amerika között, Kína pakisztáni nagykövete ezért is érezhette úgy, hogy egy vicces tweetben égeti be a rivális Apple-t. Az üzenetet az iPhone-járól küldte.
Trump vámjai az Apple kínai beszállítóit büntetik, Kína viszontvámjai pedig az Apple-részvényeket gyengítik, így a drágább iPhone-ok miatt a vásárlók mindenképpen pórul járnak a nagyhatalmak kereskedelmi háborújában.
Vége az unalmas plasztiklapoknak, legalábbis az amerikai tulajok köreiben: az Apple nem elégedett meg azzal, hogy a telefonodon fizetsz, készített hozzá egy bankkártyát is.
A küzdelemben a hétfejű sárkány az Apple, a földkerekség legértékesebb vállalata, a legkisebb királyfi pedig Louis Rossmann, a magányos szerelő New Yorkból, akit a techcég nem tud se lenyelni, se kiköpni. A tét: a Right to Repair, azaz a javítás joga, ami lassan globális mozgalommá duzzad.
Androidon még ma is kapható a Facebook adatkurkász alkalmazása, amit 13-35 évesek körében reklámoztak. Eközben titkolták, hogy közük van az apphoz, amelynek használatát pénzzel is honorálták.
Decemberben elbukott a közös európai uniós kezdeményezés a techóriások megadóztatására, de Franciaország nem vár tovább, és január 1-től kiveti az adót a Google-re, az Apple-re, a Facebookra és az Amazonra.
A Samsung új fejlesztése egyszerre lesz tablet és mobil, ráadásul össze is lehet majd hajtani, miközben a nagy rivális Apple új készülékére, az iPhone XS-re és XS Maxra egyre több panasz érkezik.
Összezárnak az amerikai és a brit kormányszervek a technológiai óriáscégekkel: hiába írta meg a Bloomberg, hogy Kína mikrochipekkel kémkedik az USA-ban, nincs itt semmi látnivaló.
Az amerikai techvilágba beszivárgó chipek az Apple és az Amazon mellett a hadsereg és a CIA rendszereibe is bekerültek, bár minden érintett tagadja a Bloomberg 2015 óta tartó oknyomozásának eredményeit.
Az illiberális okostelefonnak ára van.
Cupertinóban gyártották, sosem került a boltokba, és állítólag fut rajta az OS X.
Megelégelte az EU az szabványváltozások miatt folyton eldobott töltőket, az USB-C használatára köteleznének minden mobilgyártót. Igen, iPhone-osok, mindegyiket.
Nyakunkon a VR: 15 ezertől negyedmillió forintig számtalan virtuális headset kapható a boltokban a régi Samsung Geartől az új HTC Vive-ig. De melyiket vegyem meg, melyiket ne vegyem meg, és miért?
Az Apple 2011-ben vádolta meg a Samsungot azzal, hogy lekoppintotta az iPhone-t, a két óriáscég hét év után jutott el a megegyezésig, amelynek a részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A digitális jólét nevében hamarosan az Android és az iOS is mutatja majd az egyes appokkal eltöltött időt, a Facebook és az Instagram pedig beleáll a kezdeményezésbe.
A cég szinte az összes mobilgyártóval és jelentősebb alkalmazásfejlesztővel is kötött adamegosztási szerződéseket a felhasználók tudta nélkül.
A 16 legnagyobb amerikai technológiai cég bevételeinek közel negyede származik Kínából. A legtöbbet az Apple és az Intel bukja az elnök által bejelentett, a kínai importot sújtó büntetővámokkal.
Nem mennek jól a telefonok és az okosórák, ezért hitelkártyával hódítaná meg a világpiacot a szintén nehezebb időket élő Goldman Sachsszal összeálló Apple. A cég mobilfizetéses szolgáltatását 167 millióan használják a világon.
A cég 43 országban üzemeltet irodákat és üzleteket, és a friss bejelentés szerint már mindegyik zöld energiával üzemel. A beszállítóik is követik a példát.
Az Apple vezérigazgatója szerint nem szabadna, hogy részletes, személyes információkkal teli profilok létezzenek emberekről. Büszkén mondta, hogy az Apple mindig ennek megfelelően működött, pedig rengeteget kereshetne, ha eladná az adatokat.
Nem bír vele az iOS 11 és az alatta futó Yahoo Mail, Gmail, Outlook, Facebook Messenger és a WhatsApp sem.
Végre ezt is tudjuk.
Van, aki 999 milliárd dollárt követel a cégtől, de a franciák börtönbe is záratnák az Apple vezetőit, amiért beismerték, hogy titokban lassították a korábbi iPhone-modellek teljesítményét.
Az óriás techcég évek óta küzd az olasz testvérpár márkája ellen, de mivel nem védették le az egykori alapító nevét, jogilag tehetetlenek.
Bepanaszolta a mamutcégeket a Spotify és a Deezer az Európai Bizottságnál, mert szerintük tisztességtelen módon hátrányba kerülnek.
Indiában a havi bruttó átlagkereset 925 százalékába kerül az iPhone X, ezen a listán Magyarország csak az ötödik.