A maori király és a Cook-szigetek törzsfőnöke szerint a bálnák hanyatlása egyenlő az óceán pusztulásával. Új-Zélandon már folyóknak és hegyeknek is biztosítottak hasonló jogokat.
A Pegasus-botrány arra utal, hogy még a papíron demokratikus államok is egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek a kritikus sajtó elhallgattatására. Eközben a különösen kényes témákon dolgozó oknyomozó újságírók az alulról figyelés, a sousveillance eszközeit tanulják, és megesik, hogy visszatérnek a noteszelős, analóg módszerekhez.
A szexuális bűncselekményekért elítélteket a világ számos országában vetik alá gyógyszeres kezelésnek, hogy csökkentsék libidójukat. Az elmélet jól hangzik, a gyakorlat ezer sebből vérzik.
Az Apfelroute nevű német biciklis útvonal és a wisconsini Appleton tankerülete után most a Fruit Union Suisse a védjegybizniszben könyörtelenül nyomuló techcég újabb áldozata.
A Little Leaf Farms salátája nem génmódosított, nem is ők nemesítették a növényt, de szerintük a saláta megérdemli a jogi védelmet. Amerikai védjegyszakértők szerint nem is esélytelen, hogy végül meg is kapja.
Állítólag az ügyészség fél év börtönnel fenyegette, ha robotügyvédet vitt volna a tárgyalóterembe.
A Holmes-sorozat mellett Fritz Lang Metropolisát és az első hangosfilmet sem védi már 2023-tól a szerzői jog, ami az amerikai szabályok szerint 95 évvel a megjelenés után lejár.
A kormány egy salátatörvényben tesz eleget az Alkotmánybíróság határozatának úgy, hogy egyszerűsíti az ellenőrzött szerek nyilvántartását. Ez a TASZ munkatársa szerint segítséget jelent a jogi procedúrákban, de nem visz közelebb a valódi megoldáshoz.
A római katolikus egyház központi szerveként működő Szentszék is az ENSZ tagja, és bár aláírta A gyermek jogairól szóló egyezményt, már öt éve adós az aktuális jelentéstétellel a Gyermekjogi Bizottság felé. A jelentést és az állásfoglalást az egyházi gyerekbántalmazási ügyek miatt nagy várakozás övezi – a TK Podcast új adásában a késlekedés okairól is szó esik.
Amikor az állam ilyen horderejű döntést hoz, figyelembe kell vennie az élethez, a privacyhez, a gondolat és a vallás szabadságához fűződő alapvető jogokat. Az állam nincs könnyű helyzetben, írja Hungler Sára, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa.
A Facebook és a nagy platformok üzleti modellje az emberek butítása és megosztása lett, ezért a demokrácia védelmében nincs más választás, mint felülről szabályozni, mondta a Harvard jogászprofesszora pénteki előadásán. Erre még úgy is van lehetőség, hogy ne sérüljön a szólásszabadság, de az biztos, hogy le kell lassítani a vadul terjedő álhíreket, a cégeknek pedig felelősséget kell vállalniuk tetteikért.
Az Airbnb egykori alkalmazottai szerint évente több ezer pert indítanak a vállalat ellen szexuális bántalmazási ügyek miatt. Az Airbnb, ha teheti, agyonhallgatja ezeket az ügyeket: peren kívüli egyezségekkel, választott bíráskodással és titoktartási szerződésekkel próbálják eltussolni őket.
A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.
Fontos, hogy a számítógépek megtanulják értelmezni a törvényszövegeket, de a jogalkotóknak is figyelembe kell venniük, hogy egyes törvényeket muszáj programkóddá alakítani. Ez néha igen összetett folyamat, de a jövőben egyre nagyobb szükség lesz rá.
A hatályos szerződések szerint az űrt és az égitesteket egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki magának, de nem világos, hogy mi a helyzet az olyan magáncégekkel, mint Musk űrvállalata, a SpaceX. A fél évszázados rendeletek szövegeiben több a joghézag, mint a használható rendelkezés. Mi történne, ha egy marsi kolónián Káin megölné Ábelt egy pneumatikus fúróval?