Amikor az állam ilyen horderejű döntést hoz, figyelembe kell vennie az élethez, a privacyhez, a gondolat és a vallás szabadságához fűződő alapvető jogokat. Az állam nincs könnyű helyzetben, írja Hungler Sára, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa.
A Facebook és a nagy platformok üzleti modellje az emberek butítása és megosztása lett, ezért a demokrácia védelmében nincs más választás, mint felülről szabályozni, mondta a Harvard jogászprofesszora pénteki előadásán. Erre még úgy is van lehetőség, hogy ne sérüljön a szólásszabadság, de az biztos, hogy le kell lassítani a vadul terjedő álhíreket, a cégeknek pedig felelősséget kell vállalniuk tetteikért.
Az Airbnb egykori alkalmazottai szerint évente több ezer pert indítanak a vállalat ellen szexuális bántalmazási ügyek miatt. Az Airbnb, ha teheti, agyonhallgatja ezeket az ügyeket: peren kívüli egyezségekkel, választott bíráskodással és titoktartási szerződésekkel próbálják eltussolni őket.
A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.
Fontos, hogy a számítógépek megtanulják értelmezni a törvényszövegeket, de a jogalkotóknak is figyelembe kell venniük, hogy egyes törvényeket muszáj programkóddá alakítani. Ez néha igen összetett folyamat, de a jövőben egyre nagyobb szükség lesz rá.
A hatályos szerződések szerint az űrt és az égitesteket egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki magának, de nem világos, hogy mi a helyzet az olyan magáncégekkel, mint Musk űrvállalata, a SpaceX. A fél évszázados rendeletek szövegeiben több a joghézag, mint a használható rendelkezés. Mi történne, ha egy marsi kolónián Káin megölné Ábelt egy pneumatikus fúróval?
Nem az a kérdés, hogy öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy az ember hogyan tud majd kooperálni olyasvalamivel, ami bizonyos területeken okosabb nála, és hogyan köt majd vele kompromisszumot - mondta Mérő László kedd este az Európa Pontban megrendezett, A mesterséges intelligencia közeljövője című előadásán.
Amikor az esetalapú okoskodásban az esetek adatbázisban precedenseket keresünk, viszonylag könnyű dolgunk van, mert csak azokat a hasonlóságokat kell figyelembe vennünk, amiknek igen magas a típusgyakorisága, vagyis amik nagyon sok eltérő precedensben játszanak fontos szerepet.
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
A precedensalapú okoskodás előfeltétele a korábbi tapasztalatok tárháza, vagyis egyfajta adatbázis, ami ezeket a tapasztalatokat valamilyen kereshető formában tartalmazza. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, az egész nyelvelsajátítást ennek az adatbázisnak az építgetésével azonosíthatjuk.
Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa 15 ország állatkínzást szankcionáló szabályainak összehasonlító elemzésével dolgozta ki az új metódust.
A legtöbb országban törvény tiltja, hogy az ember nem publikus információk birtokában részvényekkel kereskedjen. Biztos, hogy jól van ez így? És mi a helyzet az antik szőnyeggel vagy az autószerelővel?
41 éves, Budapesten lakik és 330 ezer forintot szeretne keresni havonta: Orbán Miklós ügyvéd és Janosov Milán hálózatkutató hatalmas adatbázisból, összesen 5000 álláskereső önéletrajzából alkotta meg az átlagos magyar jogász profilját.
Az információhoz való hozzáférés joga különleges helyzetben, így a koronavírus-járvány idején sem szünetel, sőt, most fontosabb, mint valaha.
A World Justice Project friss jogállamiság-indexe szerint Magyarország nyolc kategóriából hétben az utolsó vagy az utolsó előtti helyen áll a közép- és nyugat-európai régióban. A kormányhatalom fékjeit tekintve a 108. helyen állunk a 128 országból, Ugandát és Bangladest követve.
A bírák szoros kapcsolatot tartanak fenn a vádhatóság és a végrehajtó hatalom képviselőivel; a büntetőügyek kétharmada „különleges eljárásrendben” zajlik, ahol a vádlottat idejekorán meggyőzik, hogy vallja magát bűnösnek. Az elnök mellett szolgáló emberi jogi bizottságot Vlagyimir Putyin elnök nemrég lefejezte, az ombudsman pedig egy rendőrtábornok.
A Microsoft egy mozdulattal törölte felhasználóinak készülékeiről a megvásárolt e-könyveket, ami rámutatott a kölcsönzésre alapuló gazdaság visszásságaira. A filmektől a zenéken át a térképekig ma már rengeteg terméket csak bérbe veszünk, sokszor úgy, hogy fel sem tűnik.
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
Félő, hogy egyetlen teszttel nem lehet behozni az évtizedek alatt felhalmozott orvosi, genetikai és népesedéstörténeti ismereteket. A különböző cégek árult tesztek adatvédelmi, orvosszakmai és morális aggályokat is felvetnek, írja Sándor Judit bioetikus, a CEU tanára.
A franciák jogi eszközökkel sikerrel kezelték az alkoholfüggést, amely a WHO statisztikái szerint a magyar lakosság tizedét érinti. Az alkoholos italok épp annyira részei a francia konyhai kultúrának, mint a magyarnak. Nekik sikerült, nekünk nem. Miért?
A virtuális kacsintásért járó börtönbüntetések még váratnak magukra, de ügyészségi bizonyítékok között már jelentek meg hangulatjelek.
Az egész világ egy álszakállas, 27 éves indiai férfin röhög, de ki nevet a végén? Az antinatalista aktivista nem érzi jól magát a a bőrében, és szerinte ezért a szülei a felelősek.
Bár jogi értelemben nem létezik olyan, hogy etikus hacker, a magyar jogászok szerint a talált biztonsági rés közérdekű bejelentését akkor is méltányolnia kell a bíróságnak, ha a bűncselekmény elkövetését maga a hacker is elismerte.
Mi védi a sportolókat attól, hogy a pályán elkövetett szándékos testi sértések miatt bíróság elé állítsák őket? A magyar büntetőjogban máig egy 1923-as, halálos kimenetelű futballsérülést követő bírósági döntés uralkodik: ha sportolsz, vállalod, hogy súlyosan megsérülsz.
Az Arizonai Egyetem folyamatosan figyeli, melyik hallgatója mit vásárol, mikor megy moziba, mennyi időt tölt az órákon, a könyvtárban vagy a szobájában. A cél nemes, a módszer vitaható, az eredmény nem túl meggyőző.
Nagy bajban vagyunk: a magyar jog nagyon alapvető kérdésekben, a szövegek értelmezésében olyan fogalmakra épül, amiknek a leírását jól ellenőrizhető, tételes formában sehol sem találjuk meg.