A franciák jogi eszközökkel sikerrel kezelték az alkoholfüggést, amely a WHO statisztikái szerint a magyar lakosság tizedét érinti. Az alkoholos italok épp annyira részei a francia konyhai kultúrának, mint a magyarnak. Nekik sikerült, nekünk nem. Miért?
A virtuális kacsintásért járó börtönbüntetések még váratnak magukra, de ügyészségi bizonyítékok között már jelentek meg hangulatjelek.
Az egész világ egy álszakállas, 27 éves indiai férfin röhög, de ki nevet a végén? Az antinatalista aktivista nem érzi jól magát a a bőrében, és szerinte ezért a szülei a felelősek.
Bár jogi értelemben nem létezik olyan, hogy etikus hacker, a magyar jogászok szerint a talált biztonsági rés közérdekű bejelentését akkor is méltányolnia kell a bíróságnak, ha a bűncselekmény elkövetését maga a hacker is elismerte.
Mi védi a sportolókat attól, hogy a pályán elkövetett szándékos testi sértések miatt bíróság elé állítsák őket? A magyar büntetőjogban máig egy 1923-as, halálos kimenetelű futballsérülést követő bírósági döntés uralkodik: ha sportolsz, vállalod, hogy súlyosan megsérülsz.
Az Arizonai Egyetem folyamatosan figyeli, melyik hallgatója mit vásárol, mikor megy moziba, mennyi időt tölt az órákon, a könyvtárban vagy a szobájában. A cél nemes, a módszer vitaható, az eredmény nem túl meggyőző.
Nagy bajban vagyunk: a magyar jog nagyon alapvető kérdésekben, a szövegek értelmezésében olyan fogalmakra épül, amiknek a leírását jól ellenőrizhető, tételes formában sehol sem találjuk meg.