Mint ahogy azt a Qubiten korábban megírtuk, idén augusztusban figyelték meg és fogták be az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) első példányait Magyarország területén.

A hatalmas ázsiai elterjedésű óriás-lódarázsnál (Vespa mandarinia), de még az őshonos európai lódarázsnál (Vespa crabro) is kisebb méretű ragadozó faj megtelepedése azért jelent komoly gazdasági problémát, mert táplálékuk kétharmadát háziméhek (Apis mellifera) teszik ki.

A szakirodalom szerint az India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig honos fajt 2004 környékén hurcolhatták be Európába.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnológiai Intézetéhez tartozó Festetics Bioinnovációs Csoport méhészeti kutatásokkal foglalkozó munkatársai Kolics Balázs tudományos főmunkatárs vezetésével az első példányok felfedezése és befogása utáni napokban kezdték el felkutatni az inváziós faj feltételezett fészkeit az első észlelés helyszínén, a Mosonmagyaróvárhoz közeli Kimlén – olvasható a MATE pénteki közleményében.

Az invazív fajoknál a megtelepedés korai időszakában végrehajtott védekezés a leghatékonyabb. Az ázsiai lódarázsnál a tudományos konszenzus szerint ez a fészkek mielőbbi eltávolítását jelenti, a felfedezés leghatékonyabb módja pedig a szociális rovaroknál 2018-tól bevetett rádiótelemetria. „Ezzel a módszerrel találták meg az első magyarországi fészket az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által megbízott holland és belga darázsbefogásra szakosodott vállalkozók, a település központjában, egy történelmi emlékhely mellett kialakított kis parkban, egy fa tetején” – áll a közleményben.

Ezzel párhuzamosan a magyar kutatók méhész önkéntesekkel közösen saját, a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársával, Wohlfart Richárddal közösen fejlesztett – egy YUPITERU MVT-7100 rádiószkennerből, saját készítésű antennából és egy korábban befogott példányra Dessau 260 mg-os adóból álló – eszközzel szintén megtalálták a kimlei darázsfészket.

A MATE kutatói szerint az ázsiai lódarázs európai populációja egyedszámában és kiterjedtségében mára akkorára duzzadt, hogy számolni kell a tartós megtelepedés veszélyével.

„Mivel a fészek felkutatásának és eltávolításának jelenleg alternatívája nincs, a cél továbbra is az, hogy a rádiótelemetriás technológiát minél olcsóbban rendelkezésre bocsáthassuk, a technológiába betanulást pedig segíthessük. Ennek elsődleges célterülete a méhészet, másodlagos pedig a szőlészet és gyümölcstermesztés, mivel az ázsiai lódarázs észlelésének ők a kulcsfontosságú szereplői” – idézi a közlemény a kutatócsoportot vezető Kolics Balázst.

A MATE pénteki közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy

• az ázsiai lódarázs egyetlen fészke „nagyjából 12 kilogramm rovar elfogyasztásával jön létre, ami azt jelenti, hogy az érintett rovarfaunát illetően jelentős egyedszám- és diverzitáscsökkenés várható a faj megtelepedése után”;

• a fészkek „ egyedszáma kétszer-háromszor, a kolóniák száma pedig mintegy ötször nagyobb, mint a hazai lódarázsfaj esetében, az invazív fajjal való találkozás esélye is nagyobb lehet. Érdemes tudni, hogy a nagyobb egyedszám és a gyorsabb reakció miatt az invazív faj fészkeit is intenzívebben védi”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás