Magyarországon is megjelent a háziméhekre vadászó ázsiai lódarázs
„A napokban bejárta a közösségi médiát az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) hazai megjelenésének híre. Márta Tamás kimlei méhész és méhegészségügyi felelős augusztus második felében figyelte meg és fogta be a faj első magyarországi példányait” – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) augusztus 29-én publikált blogbejegyzésében.
Az MTTM gyűjteményének egyik legfrisseb darabja az alábbi bizonyítópéldány, amelynek tudományos leírása augusztus 28-án jelent meg a Folia Entomologica Hungarica folyóiratban.
Az MTTM blogbejegyzése szerint az ázsiai lódarázs (Vespa velutnia) nem összekeverendő a hatalmas termetű, ázsiai elterjedésű óriás-lódarázzsal (Vespa mandarinia), annál sokkal kisebb termetű, sőt, az őshonos európai lódarázsnál (Vespa crabro) is kisebb, és annál egyáltalán nem agresszívabb vagy veszélyesebb, megjelenése nem jelent az eddiginél nagyobb közegészségügyi kockázatot.
„Megtelepedése nem azért problémás, mert ez a faj veszedelmesebb lenne a többinél, hanem mert előszeretettel vadászik háziméhekre (Apis mellifera). Egy méhekre vadászó jövevényfaj érthetően sehol sem szívesen látott vendég, hiszen a háziméheknek a mézkészítés mellett óriási szerepük van a termesztett növényeink beporzásában is. A méhészetekben történő károkozásának mértékéről szóló jelentések igen széles skálán mozognak, és bár a vonatkozó (francia) kutatásoknak egyelőre nem sikerült az ázsiai lódarázs hatását egyértelműen elkülöníteni a háziméheket érintő más negatív tényezőktől (mezőgazdaságban használt vegyszerek, élősködő atkák stb.), az egészen bizonyos, hogy adott szerencsétlen körülmények mellett lokálisan komoly károkozásra is képesek” – írják a kutatók.
Az India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig előforduló fajt 2004 környékén hurcolhatták be Európába. A „meghonosodása, elterjedése ellen tett emberi erőfeszítések ellenére is bő tíz éven belül Franciaország szinte teljes területét meghódította, és feltartóztathatatlanul haladt tovább a környező országokba. Terjedése természetes folyamat, csak az Európába jutáshoz volt szüksége az emberre, vagyis a behurcolásra, ezután már maga is boldogult. Sorra Spanyolországban, Belgiumban, Portugáliában, Olaszországban, Németországban, Svájcban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Írországban is megjelent az ázsiai lódarázs. Magyarországi felbukkanása várható volt, klimatikus viszonyaink a kedvére valók” – írják az MTTM entomológusai.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: