Már a világ legrangosabb orvosi szaklapja is kiállt a drogok dekriminalizációja mellett, de a magyar politika befogja a fülét

November végén szerkesztőségi cikkben sürgette a drogfogyasztókra irányuló büntetések enyhítését az idén 200 éves rangos tudományos folyóirat, a Lancet. A cikk emlékeztet arra, hogy míg az ENSZ jelentései szerint a kábítószerek kriminalizálása bizonyítottan negatív egyéni és közegészségügyi következményekkel jár, a nemzetközi drogpolitikák többségükben továbbra is büntető jellegűek. Mint írják, 128 országból 115 még mindig kriminalizálja a kábítószer-fogyasztást, pedig a sikeres működéshez nem elszigetelten, hanem általános megközelítésként kellene alkalmazni a modellt. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy brit drogpolitikai szervezet kiadványa már 2016-ban 30 országban talált mintát a dekriminalizációra. Az eltérő számok okait a különböző definíciókban kell keresni.

Mit értünk dekriminalizáció alatt?

Kezdjük azzal, hogy csekély mennyiségű kábítószer tartása, illetve fogyasztása áldozat nélküli bűncselekmény. Jogi nyelven ez annyit tesz, hogy az elkövető és a sértett ugyanaz a személy, akinek a cselekménye közvetlenül mást nem érint. Ezt a minden tagállamra érvényes kábítószerügyi egyezmények is elismerik, és nem is tartják kötelezőnek a büntetést ezekben az esetekben. A legtöbb állam mégis úgy alkotta meg drogszabályozását, hogy visszatartó erőként, a társadalom biztonsága érdekében a fogyasztói típusú magatartásokat is büntetni rendeli. A dekriminalizáció ezt a szemléletet írja felül azzal, hogy a fogyasztók esetében enyhébb büntetéseket ír elő, vagy semmilyen jogi következményt nem helyez kilátásba. Ehelyett arra koncentrál, hogy minden szerhasználó a szükségletének megfelelő szolgáltatáshoz jusson, amennyiben ez indokolt.