Nem a listák rendezgetése, hanem a dekriminalizáció jelenthet áttörést a magyar drogpolitikában
Arról, hogy milyen drogok fogyasztása és kereskedelme tilos ma Magyarországon, jelenleg három különböző forrásból kell tájékozódni. Ez nemcsak a jogi eljárásokat teszi bonyolultabbá, de összességében a jogi segítségnyújtást is. Ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakemberei mindenképpen előrelépésnek tartják, hogy egy 2021-es alkotmánybírósági (AB) határozat értelmében a napokban megváltozott a kábítószerek, a pszichotróp anyagok és új pszichoaktív szerek szabályozása.
A november elején benyújtott módosító javaslat november 19-én lépett hatályba, ez módosítja a 2012-es kormányrendeletet, ami az ellenőrzött szerek nyilvántartására vonatkozó információkat is rögzítette. Mint azt a TASZ november 15-én közzétett cikke írja, az intézkedés célja, hogy átláthatóbbá tegye a kábítószerek, pszichotróp anyagok és pszichoaktív szerek listáit, vagyis az eddigi három forrást egyetlen listában egyesítse. Várhatóan 2023 elején vonják majd össze a kábítószereket tartalmazó kormányrendeletben rögzített listát, az új pszichoaktív szereket felsoroló EMMI-rendeletben közzétett listát és a Magyarországon nem az ENSZ és nem az EU által kiadott rendeletek alapján ellenőrzött anyagnak minősített anyagok listáját, amit a gyógyszertörvény tartalmaz. Így egy belügyminisztériumi rendelet jön majd létre a szerek szabályozásáról.
Eddig ugyanis, ahogy azt Kardos Tamás, a TASZ munkatársa a Qubitnek elmondta, egy-egy szer fogyasztásának vagy birtoklásának ügyében olykor komoly kutatómunkára volt szükség, hogy egyértelműen azonosítsák és megállapítsák, hogy valóban kiszabható-e a büntetés. Az átalakítással tehát könnyebbé válik a keresés, ugyanakkor az azonnali döntéshozatal lehetősége továbbra sem garantált.
Ezt nehezíti ugyanis, hogy Magyarországon a kábítószerek és az ellenőrzött anyagok listáján nemcsak konkrét szerek és vegyületek szerepelhetnek, hanem szercsoportok is. Ezek általában hasonló hatásmechanizmusú, működésű anyagokat jelentenek (elsősorban a frissen piacra dobott dizájnerdrogok kategóriáit igyekeznek szabályozni így), és csoportként történő definiálásukkal elkerülhető, hogy egy-egy korábban ismeretlen anyag kiessen a szankciók hatálya alól. Az új BM-rendelettel ez a probléma megszűnik, ráadásul nem lesz többé szükség az Országgyűlés jóváhagyására egy új szer felvételéhez – így gyorsabb és naprakészebb szerlistával dolgozhat a szakma.
A másik oldalon ugyanakkor a jogi támogatást nyújtó szervezetek számára, mint amilyen a TASZ is, pont ez az egyszerűsítés jelent problémát. Nekik vegyészeti tudás hiányában további szakmai segítségre lehet szükségük ahhoz, hogy bizonyos jogsegélyügyekben megfelelő választ tudjanak adni az érintetteknek. A csoportosítást ugyanakkor teljesen érthetőnek tartják, főleg egy olyan világban, ahol folyamatosan kísérleteznek az újabb és újabb partidrogokkal.
Lehet akármilyen lista, a tiltás tulajdonképpen értelmetlen
Kardos reális megoldásnak azt tartaná, ha a jelenlegi, Magyarországon hagyományosnak számító kriminalizáció helyett enyhítenék a büntetéseket. Szerinte ugyanis a listák rendezgetése csak egy olyan újabb lépés, ami nem a valódi megoldás felé viszi az ügyet. Ráadásul most, hogy egy BM-rendelet tartalmazza a vonatkozó szabályozást, egy kézben összpontosulnak majd a rendészeti és egészségügyi szempontok is. Ez pedig pont ellentétes a kívánt iránnyal, hiszen a magyar drogpolitika e tekintetben eddig is túlságosan rendészeti fókuszú volt. Kardos európai példákra hivatkozva a dekriminalizációt tartja jó lehetőségnek, ami megteremtené a feltételeit annak, hogy a fogyasztásra elsősorban nem rendészeti (tehát büntetési), hanem egészségügyi oldalról tekintsenek. Ráadásul azok, akik esetleg szerfüggőségi problémákkal küzdenek, egy ilyen hangulatú rendszerben könnyebben terelhetők terápiába.
A dekriminalizáció ugyanakkor nem jelent szabad drogfogyasztást és teljesen szabályozatlan szabadpiacot. A legalizációval ellentétben a fogyasztás, az előállítás és a terjesztés nem válik törvényessé, viszont azok, akiknél csekély mennyiségű szert találnak, nem számíthatnak elhúzódó büntetőeljárásra vagy börtönbüntetésre, helyette esetleg a pszichés állapotuk felmérésére kerülhet sor, szükség esetén pedig segítséget kaphatnak a problémáik kezelésében. A dekriminalizáció egyik lépéseként a büntetéseket pénzbírság válthatja fel.
Kardos szerint az európai irány is inkább ez, és világszerte számos országban élnek a dekriminalizáció valamilyen formájával. Magyarország ehelyett inkább egy olyan gyakorlatot tart fenn, ami ugyan a büntetőeljárás felfüggesztésével végződhet, de így is hónapokig elhúzódó jogi procedúrával járhat az érintettek számára, írja a Drogriporter. Ez a megoldás azért sem kedvező, mert azok, akik tiltott szereket kívánnak fogyasztani, olyan alternatívákat keresnek majd a piacon, amelyek még nem szabályozottak (vagy legalábbis tételesen nem szerepelnek egyik listán sem). Így viszont fennáll a veszélye annak, hogy az ismeretlen szer nem kívánt mellékhatásai, fogyasztásának ismeretlen következményei sokkal súlyosabbak és veszélyesebbek, mint a már ismert drogok esetében, mondja Kardos.
A dekriminalizációról a szakember megjegyzi továbbá, hogy az eljárások száma és hossza is csökkenhetne, ami megkönnyítené a hatóságok dolgát. Így ők foglalkozhatnának a szervezett bűnözéssel vagy a feketekereskedelemmel az alkalmi fogyasztók vegzálása helyett. Büntetés helyett az elterelés és a megfelelő edukáció, az iskolai prevenció és az ellátórendszer fejlesztése lenne szükséges.
A iskolai oktatás a tudatmódosító szerekről viszont nemcsak hiányos, hanem egyenesen félrevezető, ahogy nemrég a Qubit beszámolt egy 12-es biológia-tankönyv alapján. Az iskolákból továbbá a megfelelő szakértelem is hiányzik a hiteles ismeretterjesztéshez. A Büntető Törvénykönyvet ugyanis nem lehet egyik pillanatról a másikra csak úgy átírni, és dekriminalizálni a kábítószerfogyasztást anélkül, hogy tájékoztatnák a legveszélyeztetettebb korosztályt, a kamaszokat. A szerhasználat visszaszorítása, a drogproblémákkal érintettek számának és az ismeretlen anyagok terjesztésének csökkentését csak összehangolt és alapos drogpolitikával lehet elérni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
