Ibogával gyógyítanák a harctéri veteránok PTSD-jét a Stanford kutatói
Az ibogain-terápia 80 százalékkal csökkentette a traumás agysérülések olyan szövődményeinek tüneteit, mint amilyen a poszttraumás stressz zavar (PTSD) vagy a depresszió – állítja a Nature Medicine folyóiratban pénteken publikált tanulmány.
A Stanford Egyetem idegtudományi kutatócsoportja az Egyesült Államok hadseregének 30 harctéri sérülést szenvedett veteránján vizsgálta a Közép-Afrikában honos ibogacserje (Tabernanthe iboga) ibogain néven ismert hatóanyagának terápiás hatásait – írja a Nature.
A hallucinogén alkaloid birtoklását és fogyasztását büntetőjogilag nem korlátozó Mexikóban végzett klinikai kísérlet önkéntesei egytől-egyig olyan férfiak voltak, akiket bevetésük után traumás agysérüléssel (TBI) diagnosztizáltak, de az elsődleges károsodás miatt kialakuló szövődményeiken alig vagy egyáltalán nem enyhítettek a korábban alkalmazott biokémiai terápiák. A szakirodalom szerint a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (vagy poszttraumatikus stressz szindróma) néven ismert PTSD a leggyakoribb, legjellemzőbb járulékos, illetve másodlagos károsodás.
Az ellenőrzött körülmények között orvosi felügyelettel, a nem kívánt kardiovaszkuláris és egyéb szervi mellékhatások elkerülése végett magnézium kíséretében fogyasztott ibogain, és az általa kiváltott trip után egy hónappal elvégzett kognitív, mobilitási és egy sor más neurológiai funkciót felmérő tesztek eredményei szerint a résztvevőknél átlagosan 88 százalékkal csökkentek a PTSD, 87 százalékkal a depresszió tünetei, a szorongásé pedig 81 százalékkal. A tanulmány szerzői azt állítják, hogy a terápiás célú hallucinogén utazás előtt veteránok mindegyike az enyhe-közepes fogyatékossággal élők kategóriájába tartozott, egy hónappal később már nem produkálták az ilyen diagnózisra vezető tüneteiket.
A Nature által megszólaltatott kutatók szerint a publikált adatok alátámasztják a a hatóanyag terápiás célú tesztelésének elindítását, ugyanakkor a még nem ismert mellékhatások és dozirozás mikéntje miatt még évekig tartó kutatás-sorozatra lesz szükség a klinikai fázisig. Alan Davis, a columbusi Ohio Állami Egyetem klinikai pszichológusa szerint valószínű, hogy mivel az MDMA és a varázsgombák hatóanyagaként ismert pszilocibin farmakológiai vizsgálata jóval előrébb tart, ezek a pszichedelikumok „sokkal jobb jelöltek lesznek a célcsoport szükségleteinek kielégítésére”.
Az hatásmechanizmus neurofiziológiai hátteréről a Nature azt írja, hogy a legújabb kutatások szerint az ibogain átmenetileg olyan, az idegrendszer korai fejlődési szakaszát jellemző, rendkívüli plaszticitással leírt állapotot hoz létre az agyban, amely lehetővé teszi a regenerálódást. Egy tavaly nyáron publikált vizsgálatban egereken tesztelték az ibogaint és négy másik pszichedelikus hatóanyagot készítményt, és kiderült, hogy az ibogacserje alkaloidja négy, míg a pszilocibin mindössze két hétig tartotta fenn a gyógyulást elősegítő állapotot.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: