Társadalomtudósok: Nincs olyan, hogy „józan ész”

A Pennsylvaniai Egyetem társadalomtudósai egy esettanulmány segítségével megállapították, hogy a „józan ész” kifejezést, ami egy, az emberek többsége által helyesnek gondolt világnézetet ír le, valójában személyes nézőponttól függően alkalmazzák az emberek, vagyis tulajdonképpen nincs értelme.

A kutatás jobban értelmezhető, ha az eredeti angol kifejezést vesszük figyelembe, a „common sense” ugyanis magában foglalja, hogy egyfajta közös, mindenki által megélhető érzéki és értelmezési tapasztalatról van szó, vagyis a kollektív felfogáson van a hangsúly, nem a tudat befolyásoltságán.

Mark Whiting számítógépes társadalomtudós és Duncan Watts szociológus szerint a kifejezést régóta használják az érzéki tapasztalat és a józan ítélőképesség leírására, még akkor is, ha nem tudják, honnan ered vagy mit is jelent pontosan. Ellenben amikor használják, akkor úgy gondolják, hogy az általa leírt helyzetet mindenkinek ugyanolyan felfogással kell szemlélnie.

Hogy megértsék, mit is értenek valójában az emberek józan ész alatt, a kutatók esettanulmányt végeztek, amelyben számos különböző forrásból közel 4500 olyan állítást gyűjtöttek össze, amire valaha azt mondták, hogy a józan ész diktálja – például, hogy „a számok nem hazudnak, a matematikában meg kell bízni”, hogy „a beteg emberekkel kerülni kell a közeli kapcsolatot”, vagy hogy „minden ember egyenlőnek teremtetett”. Ezután megkértek 2000 embert, hogy olvassák el az állításokat, és értékeljék, hogy mennyire érzik azokat a józan észnek megfelelőnek.

A kutatók azt találták, hogy jelentős véleménykülönbségek voltak abban a tekintetben, hogy az egyes állítások a józan ész példájának számítanak-e vagy sem. Tények esetén ez kevésbé jelentkezett (például azt az állítást mindenki a józan észnek megfelelőnek tartotta, hogy „a háromszögnek három oldala van”), de amint bekerült a képletbe a világnézet, úgy nőtt a véleménykülönbség.

Ha például valaki nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, akkor arra nem tartotta helyesnek a józan ész kifejezés használatát. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a kifejezéssel jellemzett dolgoknak nincs általánosan elfogadott, egyetemes értelmük.

„Ha egy csoport kicsi, mondjuk rajtad kívül csak egy másik személyből áll, akkor valószínűleg sok olyan dolgot találsz, amiben mindketten egyetértetek, de ahogy a csoport egyre nagyobb lesz, arányosan sokkal kevesebb lesz azoknak a dolgoknak a száma, amikben mindannyian egyetértenek, és a létszám növekedésével ez gyorsan szinte nullává csökken” – mondta Whiting a Newsweeknek.

A kutatók szerint az általuk kidolgozott elemzési keretrendszer a jövőben hasznos lehet a társadalomtudományok és mesterséges intelligencia területén végzett kutatások során.