pszichológia

A koronavírus-tagadás pszichológiája

Miért nem hisznek egyesek a koronavírus-járványban? És akik elfogadják a létezését, miért tagadják a vakcinák hatásosságát vagy a maszkviselés és a távolságtartás hasznosságát? Mindennek semmi köze az intelligenciához vagy a tájékozottsághoz: a jelenségnek elsősorban pszichológiai és társadalmi okai vannak.

A világjárvány a megélt időt is eltorzította

Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.

A meditáció javíthat a gyermekkori figyelemzavaron

A 3-12 éves korosztály figyelem- és impulzuskontrolljára pozitív hatással vannak a mindfulness-alapú programok, a viselkedésproblémák csökkenést mutatnak óvodásoknál és iskolásoknál egyaránt – vonták le a következtetést 21 nemzetközi kutatás eredményeiből a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport munkatársai. A gyakorlatok iskolai környezetben is ideálisan működnének.

A fortélyos félelem helyett a józan ész győzhet az idei amerikai elnökválasztáson

Mennyi köze van a limbikus rendszernek az amerikai elnökválasztáshoz? R. Douglas Fields idegtudós szerint nagyon is sok, de a bölcs amerikai nép kollektív idegállapota most nem Donald Trump győzelmének kedvez. Bőven vannak azonban arra utaló jelek, hogy az amerikai politikai szimpátia mögötti pszichológia egészen más, mint négy éve volt, és a hódító törzsi logika éppen a regnáló elnök győzelmét valószínűsíti.

Valóban örökölhető az alkoholizmus?

Az alkoholfüggőség kialakulásának bizonyítottan lehetnek genetikai, nem a környezeti feltételektől függő okai is, a kérdés az, hogy kinél, mennyire hibáztathatók a gének. Viselkedésgenetikai kutatások szerint az alkoholfüggőségre való hajlam inkább férfiaknál öröklődik, az alkoholizmus aspektusai közül pedig például a nagyivás és az elvonási tünetek jelentkezése mutat erős genetikai determinációt.

A szociopaták már maszkot sem hordanak

Egy friss brazil kutatás szerint a szociopata és antiszociális személyiségjegyeket hordozók kevésbé hajlamosak együttműködni a koronavírus elleni küzdelemben. A szociopaták a maszk mellett a kézmosást és a távolságtartást is hajlamosabbak kerülni.

Bizonyította a meditáció stresszcsökkentő hatását az ELTE kutatóinak nagyszabású vizsgálata

Mentális betegeknél nem, de szomatikus betegeknél és stresszes élethelyzetekben a mindfulness típusú meditáció hatékonyan csökkentheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét – derült ki annak a metaanalízisnek az előzetes eredményeiből, amelyhez több ezer tanulmányt fésült át a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport három tagja.

Vágykutatást indítottak az ELTE pszichológusai, és te is részt vehetsz benne

Az esetek többségében az ember akarja azt, amit szeret, és szereti azt, amit akar, csakhogy a függőségeknél a két rendszer működése szétválhat, így a valaki egyre erősebb vágyat érezhet olyan dolgok iránt, amelyek egyre kevesebb örömet okoznak neki. Egy kérdőív kitöltésével most bárki hozzájárulhat az ELTE Pszichológiai Intézetének vágykutatásához.

Hosszú távú hatása lehet a karanténnak az óvodás gyerekek lelki életére

A hosszú bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő gyerekekre is. Különösen az óvodásokra, akik a körülöttük zajló események mögötti indokokat még nem képesek kognitív szinten feldolgozni. A gyerekkori szorongásban még nagyobb szerepet játszik a környezet, mint a gének, így a szülők sokat segíthetnek a helyes megküzdési minták átadásával.

Maradj otthon! Te otthon maradsz? A kockázat kommunikációja krízishelyzetben

Fontos lenne, hogy Magyarországon a kommunikáció politikai céloktól mentes, a megfogalmazott üzenetek teljes körűek legyenek, szakértői tudásra alapozzák őket, ne tartalmazzanak ellentmondásokat, a döntések pedig összhangban álljanak a kockázattal és a kockázat keltette társadalmi problémákkal. Ez megalapozza a bizalmat, ami szükséges ahhoz, hogy az üzenetek célba találjanak.

Mi a baj ezekkel a mai fiatalokkal?

„A fiatalok sosem voltak még ilyen szemtelenek: az ősit megvetik, a tiszteletre méltót elítélik, az elöljárót nem rettegik” – írta Thomas Barnes tiszteletes 1624-ben. De miért szólják le az idősebbek a fiatalabbakat, amióta világ a világ? Amerikai pszichológusok a torzító emlékezet szerepét hangsúlyozzák.

„Ez mekkora náci szarság. Egy laborpatkánynak érzem magam”

Bobby, Eddy és David 19 éves korukig nem tudták, hogy hármasikrekként születtek, és nevelőszüleiket sem tájékoztatták erről. Később megtudták, hogy egy rejtélyes pszichológiai kutatás alanyai voltak, a soha meg nem jelent tanulmány részleteit viszont 2066-ig titkosították. Most dokumentumfilm készült róluk.

Amikor az ember úgy beszél, mint az állat

A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.