A placebohatással szemben a nocebo akkor jelentkezik, ha egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből, a kémiai tulajdonságaitól függetlenül. Egy amerikai kutatás szerint az első covidoltás után az esetek 76 százalékában ez a jelenség okozhatta a fejfájáshoz vagy a fáradtságérzethez hasonló enyhe tüneteket.
Az unalom negatív érzéseket kelt, a szadizmus pedig nem más, mint az unalom enyhítésére irányuló kísérlet – legalábbis erre a konklúzióra jutottak az Aarhus Egyetem kutatói.
Jelentős nemzetközi visszhangot kapott az a magyar mintán végzett kutatás, amely szerint a hírességek imádata iskolai végzettségtől, életkortól és anyagi jóléttől függetlenül összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel. A közel kétezer felnőtt megkérdezésén alapuló vizsgálatról Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa beszélt a Qubitnek.
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.
Angliai pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy van-e értékelhető különbség a különféle öleléstípusok és a testi kontaktus időtartama között. Első eredményeiket az Acta Psychologica folyóirat novemberi számában publikálták.
Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.
A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.
A kognitív torzításokat és a racionalitást kutató Julia Galef szerint kétféle gondolkodásmód létezik: a katonai és a felderítői. Bár utóbbira, az igazság keresésére és az objektivitásra kellene törekednünk, a katonai elme már a nyelv szintjén is uralkodó, az érvek és a bizonyítékok pedig csak veszélyt jelentenek.
Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.
Az Auckland-i Egyetem pszichológusai úgy találták, hogy a kea néven ismert madarak e téren a 19 hónapos embergyerekekhez hasonlóan teljesítenek.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
Az ELTE etológusainak fMRI kísérleti eredményei szerint a kötődési kapcsolat hátterében álló jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok nagyon hasonlóak a kutyákban és az emberekben.
Már a 18. században is jegyeztek fel olyan eseteket, amikor néhány centiméteres, gyakran agresszív emberkék jelentek meg a páciensek szeme előtt – volt, akinek csak néhány percre, de volt, akinek több évtizeden keresztül. Számos mentális betegség állhat a hallucinációk mögött, de a legtöbb esetben az alkoholizmus okozza a különös jelenséget.
Nem, a konteóhívők nem ostobák, viszont nagyobb eséllyel hordozzák a Sötét Tetrád személyiségjegyeket – a machiavellizmust, a nárcizmust, a pszichopátiát és a szadizmust –, mint az átlagemberek.
A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.
Mi köze a pánikszerű vécépapír-felvásárlásnak a váratlan és a várható bizonytalansághoz, no meg az ufóknak árult vegyszerekről szóló játékhoz? Egy új pszichológiai kutatásból kiderül.
Az okok között szerepelnek a segítségkéréshez kapcsolódó megbélyegzés kulturális hatásai, a szakemberek alacsony száma és az általánossá vált magánrendelések megfizethetetlensége. A feloldatlan lelki nehézségek és kezeletlen mentális betegségek nem csupán az életminőségen rontanak, de a korai halálozási adatokhoz is hozzájárulnak.
A 2–4 éves gyerekek 63 százaléka él olyan országban, ahol legális a fenekelés, és a szülők élnek is a lehetőséggel. A viselkedéskutatások eközben azt mutatják, hogy a testi fenyítés növeli az esélyét annak, hogy a gyerek agresszívvá vagy antiszociálissá válik, és a kognitív képességeiben is visszamaradhat.
Ha a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését tiltó törvény megszavazói azt gondolják, hogy ettől megváltozhat az emberek szexuális orientációja, az butaság. Ha pedig a szexualitás fölvállalását akarják vele elnyomni, akkor gonoszság – mondja Nyúl Boglárka szociálpszichológus a gyakran homofóbnak nevezett törvényről. De mi az a homofóbia?
A pszichológusok hivatalosan még mindig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetegyüttesének részeként tartják számon az SCT-t, amit a gyakori ábrándozás, bambulás, általános levertség jellemez. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy rengeteg gyereket félrediagnosztizálnak, és feleslegesen tömik őket erős gyógyszerekkel.
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
Valóban extrovertáltabbak, akik punkot hallgatnak? És milyen politikai tendenciákat mutatnak a countrykedvelők? Egy hiánypótló kérdőíves kutatás a személyiségvonások és a zenei ízlés összefüggéseit keresi. A végén te is képet kapsz a zenei ízlésedről.
Az Illinois-i Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mennyire sikerül tartaniuk a védőtávolságot azoknak, akik csak bambiznak, és azoknak, akik jól berúgnak. A kutatásból kiderült, hogy a barátok eleve közelebb húzódtak egymáshoz, de kellő mennyiségű alkohol után az idegenekhez is közelebb hajoltak a résztvevők.
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.
Ugyanakkor a pszichológus kutatók azt is bemutatták, hogy bizonyos technikákkal azt is meg lehet tanítani az alanyoknak, hogyan különböztessék meg a hamis és a valós emlékeket. Ez a felfedezés például a bűnügyi vallomásoknál segíthet a szakértőknek.
Téged is kínoz néha, vagy épp ellenkezőleg, elszórakoztat, ha az agyad átmegy wurlitzerbe? És a Final Countdown, a Despacito vagy a Kis kece lányom szerepel legtöbbször a repertoárodban? Most mindent elmondhatsz erről egy alapos kérdőívben, amit a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont kutatói tettek közzé.
Egy amerikai kutatás szerint mentálisan ugyan mindenkinek megterhelő a járványhelyzet, az introvertált személyiségek mégis enyhe hangulatjavulásról számoltak be a lezárásokat követően, mint az extrovertáltak.
Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük.
Egy magyar kutatás szerint a sokat mobilozó gyerekek nem látják a fától az erdőt, azaz hajlamosabbak a hagyományos emberi stratégiától eltérve a nagy kép helyett a részletekre koncentrálni. Úgy tűnik, hogy az elmúlt 10 évben született, digitális eszközök között nevelkedő gyerekeknél már ez az általános, és ez hosszú távon megváltoztathatja a világot.
Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia honlapján foglalta össze a pandémia alatt készült magyar és nemzetközi kutatások eddigi eredményeit.
Korábban úgy tartották, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig biztosít jobb, problémamentesebb életet, de egy friss, több mint 30 ezer ember jólétét követő amerikai kutatás most azt találta, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb.
Miért nem hisznek egyesek a koronavírus-járványban? És akik elfogadják a létezését, miért tagadják a vakcinák hatásosságát vagy a maszkviselés és a távolságtartás hasznosságát? Mindennek semmi köze az intelligenciához vagy a tájékozottsághoz: a jelenségnek elsősorban pszichológiai és társadalmi okai vannak.
Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A régi szokásoktól nehéz megszabadulni. Ha azonban úgy döntünk, hogy újakkal helyettesítjük őket, jóval nagyobb eséllyel tarthatjuk meg az erre irányuló fogadalmainkat is. Az is fontos, hogy a kitűzött céljaink ne külső, hanem belső ösztönzésből fakadjanak.
A Sheffieldi Egyetem kutatóinak nyelvfeldolgozó algoritmusa 79,7 százalékos pontossággal mondta meg a Twitter-felhasználókról, hogy fognak-e dezinformációt terjeszteni, vagy sem.
Nem figyelmetlenség és nem feledékenység miatt nem tudjuk hova tenni az ismeretlen környezetben látott ismerősöket. Az asszociatív memóriánk nem személyekre és tárgyakra emlékszik, hanem arra, hogy milyen kontextusban ismerkedett meg velük.
Megdöbbentő eredményt hozott egy pszichológiai kutatás. A résztvevők többsége annyira elviselhetetlennek tartotta a mentális erőfeszítést, hogy inkább a fizikai fájdalomra szavaztak helyette.
Szeretünk racionális lényként gondolni magunkra, de hiába kifogástalan a logikánk, ha egy perc alatt kitör belőlünk az intuitív oxigéntagadó. De miért hagyjuk figyelmen kívül a legfontosabb tényezőket az okozati összefüggések keresésekor?
Az ELTE etológusai szerint az ebek ugyan észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, de mégis saját kedvencüket viszik oda hozzá.
A 3-12 éves korosztály figyelem- és impulzuskontrolljára pozitív hatással vannak a mindfulness-alapú programok, a viselkedésproblémák csökkenést mutatnak óvodásoknál és iskolásoknál egyaránt – vonták le a következtetést 21 nemzetközi kutatás eredményeiből a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport munkatársai. A gyakorlatok iskolai környezetben is ideálisan működnének.
Egy norvég pszichológiai kutatás szerint 50, de leginkább 54 éves kor fölött megszűnik az akaraterő és a szenvedély közötti összefüggés, vagyis sokkal nehezebben motiválja magát az ember új dolgok kipróbálására, megismerésére.
Mennyi köze van a limbikus rendszernek az amerikai elnökválasztáshoz? R. Douglas Fields idegtudós szerint nagyon is sok, de a bölcs amerikai nép kollektív idegállapota most nem Donald Trump győzelmének kedvez. Bőven vannak azonban arra utaló jelek, hogy az amerikai politikai szimpátia mögötti pszichológia egészen más, mint négy éve volt, és a hódító törzsi logika éppen a regnáló elnök győzelmét valószínűsíti.
A viselkedésük alapján a kék szarkák beleélhetik magukat a másik nézőpontjába, és megélhetik azt az érzést, amit az emberek szimpátiának neveznek.
Tanuljunk meg lassan pislogni! A macskák ezt úgy interpretálják, mintha rájuk mosolyognánk. A szakértők szerint a módszer nemcsak a saját macskáinkkal működhet, hanem idegenekkel is.
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
Hogy lehet egy csoport kollektív intelligenciája magasabb, mint a csoportot alkotó egyéneké, és hogyan hasznosíthatjuk ezt a tudást a koronavírus-járvány idején?
Egy frissen megjelent tanulmány szerint kevésbé szoronganak a világjárvány miatt azok, akik katasztrófafilmekkel, horrorokkal és világvége-sztorikkal szórakoztatták magukat korábban. Igaz, a Mad Maxhez képest tényleg semmi különös nincs a mostani helyzetben.
Az alkoholfüggőség kialakulásának bizonyítottan lehetnek genetikai, nem a környezeti feltételektől függő okai is, a kérdés az, hogy kinél, mennyire hibáztathatók a gének. Viselkedésgenetikai kutatások szerint az alkoholfüggőségre való hajlam inkább férfiaknál öröklődik, az alkoholizmus aspektusai közül pedig például a nagyivás és az elvonási tünetek jelentkezése mutat erős genetikai determinációt.