A világ nehezen osztható fel hülyékre és nemhülyékre, és hiába vannak ostobaságok, amikről azt hinnénk, hogy bizonyára hülyék követik el őket, gyakran akad rájuk racionális magyarázat – derül ki A hülyeség pszichológiája című, magyarul idén megjelent kötetből.
A sűrűn tetováltak néha függőnek nevezik magukat, de a festett testnek nem sok köze van az addikciókhoz. A gyakorlatban nem diagnosztizálnak tetoválásfüggőket, nem véletlenül: a tetoválások gyűjtése legfeljebb más mentális zavarok kísérőtünete lehet, önálló kórképként nem állja meg a helyét, mondja Demetrovics Zsolt addiktológus.
A hikikomori, vagyis azt az állapotot, amikor valaki elszigetelődik a világtól, Japánban figyelték meg először, de világszerte elterjedt, most az is kiderült, hogy az ember vérképén is nyomot hagy.
Nádasdy Zoltán kognitív neuropszichológus kutatócsoportja egy általuk kidolgozott modell segítségével jött rá, hogyan segíti a térbeli tájékozódást az agy egyik alaphulláma, a folyamatos és gyors gamma oszcilláció.
A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének kutatói elsősorban arra kíváncsiak, hogy a fiatal felnőttek milyen indíttatásból néznek pornót, de a motivációk mellett azt is vizsgálják, hogy a felnőtt tartalom milyen hatással van fogyasztóik mentális egészségére.
Évtizedek óta megosztja a pszichiátereket a kérdés, hogy szabad-e patologizálni egy olyan természetes folyamatot, mint a gyász. Most megtört a jég: az egy évnél tovább tartó gyászt besorolták a mentális zavarok közé. Vannak, akik a stigmatizálástól és a túlgyógyszerezéstől tartanak, mások szerint a diagnózis nélkülözhetetlen a traumatikus esetek feldolgozásához.
Egy friss kutatás szerint a pszichológiában a Sötét Tetrádként emlegetett négy személyiségjegy hajlamosabbá teszi az embert a kriptobefektetésekre: van, akit a kockázat vonz, másokat pedig az, hogy a kriptopénzek mögött nem az állam áll.
A pszichológusok és a pszichiáterek az utóbbi három évtizedben egyre többször írták le a vezető pozíciót betöltőkön eluralkodó hatalmi gőgöt, amelynek mértékét néhány éve már a nyelvhasználat alapján is meg szokták határozni. A rendszerváltás utáni négy magyar miniszterelnökből kettő tankönyvi eset.
Azt gondolnánk, hogy minél több orosz anya veszíti el a fiát, annál nagyobb az esély arra, hogy véget ér Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. Ezzel szemben az a helyzet, hogy minél több fájdalmat és kárt okoz az ember, annál nagyobb szükségét érzi annak, hogy igazolja magának az árat, amit eddig fizetett, írja Szekeres Hanna szociálpszichológus.
Könyvelés? Takarítás? Banki ügyintézés? Brit kutatók több mint ötszáz embert kérdeztek. Szavazz te is!
Még bőven van rajta mit tökéletesíteni, de a jövőben az emberek mellett asszisztáló társrobotokban is felhasználnák azt a technológiát, amellyel az emberi érzelmek kifejezésére alkalmas gyerekrobotfejet, Nikolát gyártották.
A meg nem nevezett pszichológusokból álló csoport korábban bírálta a Magyar Pszichiátriai Társaság gyermekvédelmi törvényről kiadott állásfoglalását, és írásait számos kormányközeli portál megosztotta. Mikor adhatunk hitelt névtelen szakértőknek, és szakmailag elfogadható-e egy ilyen csoport működése?
Hiánypótló pszichológiai kutatás vizsgálta, hogy miért látjuk nagyobb valószínűséggel hímneműnek a mindennapi tárgyakban felvillanó arcokat. Bár a jelenség okát nem sikerült megállapítani, az elfogultság egyértelműen kimutatható a kutatási adatokból.
A placebohatással szemben a nocebo akkor jelentkezik, ha egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből, a kémiai tulajdonságaitól függetlenül. Egy amerikai kutatás szerint az első covidoltás után az esetek 76 százalékában ez a jelenség okozhatta a fejfájáshoz vagy a fáradtságérzethez hasonló enyhe tüneteket.
Az unalom negatív érzéseket kelt, a szadizmus pedig nem más, mint az unalom enyhítésére irányuló kísérlet – legalábbis erre a konklúzióra jutottak az Aarhus Egyetem kutatói.
Jelentős nemzetközi visszhangot kapott az a magyar mintán végzett kutatás, amely szerint a hírességek imádata iskolai végzettségtől, életkortól és anyagi jóléttől függetlenül összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel. A közel kétezer felnőtt megkérdezésén alapuló vizsgálatról Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa beszélt a Qubitnek.
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.
Angliai pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy van-e értékelhető különbség a különféle öleléstípusok és a testi kontaktus időtartama között. Első eredményeiket az Acta Psychologica folyóirat novemberi számában publikálták.
Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.
A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.
A kognitív torzításokat és a racionalitást kutató Julia Galef szerint kétféle gondolkodásmód létezik: a katonai és a felderítői. Bár utóbbira, az igazság keresésére és az objektivitásra kellene törekednünk, a katonai elme már a nyelv szintjén is uralkodó, az érvek és a bizonyítékok pedig csak veszélyt jelentenek.
Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.
Az Auckland-i Egyetem pszichológusai úgy találták, hogy a kea néven ismert madarak e téren a 19 hónapos embergyerekekhez hasonlóan teljesítenek.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
Az ELTE etológusainak fMRI kísérleti eredményei szerint a kötődési kapcsolat hátterében álló jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok nagyon hasonlóak a kutyákban és az emberekben.
Már a 18. században is jegyeztek fel olyan eseteket, amikor néhány centiméteres, gyakran agresszív emberkék jelentek meg a páciensek szeme előtt – volt, akinek csak néhány percre, de volt, akinek több évtizeden keresztül. Számos mentális betegség állhat a hallucinációk mögött, de a legtöbb esetben az alkoholizmus okozza a különös jelenséget.
Nem, a konteóhívők nem ostobák, viszont nagyobb eséllyel hordozzák a Sötét Tetrád személyiségjegyeket – a machiavellizmust, a nárcizmust, a pszichopátiát és a szadizmust –, mint az átlagemberek.
A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.
Mi köze a pánikszerű vécépapír-felvásárlásnak a váratlan és a várható bizonytalansághoz, no meg az ufóknak árult vegyszerekről szóló játékhoz? Egy új pszichológiai kutatásból kiderül.
Az okok között szerepelnek a segítségkéréshez kapcsolódó megbélyegzés kulturális hatásai, a szakemberek alacsony száma és az általánossá vált magánrendelések megfizethetetlensége. A feloldatlan lelki nehézségek és kezeletlen mentális betegségek nem csupán az életminőségen rontanak, de a korai halálozási adatokhoz is hozzájárulnak.
A 2–4 éves gyerekek 63 százaléka él olyan országban, ahol legális a fenekelés, és a szülők élnek is a lehetőséggel. A viselkedéskutatások eközben azt mutatják, hogy a testi fenyítés növeli az esélyét annak, hogy a gyerek agresszívvá vagy antiszociálissá válik, és a kognitív képességeiben is visszamaradhat.
Ha a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését tiltó törvény megszavazói azt gondolják, hogy ettől megváltozhat az emberek szexuális orientációja, az butaság. Ha pedig a szexualitás fölvállalását akarják vele elnyomni, akkor gonoszság – mondja Nyúl Boglárka szociálpszichológus a gyakran homofóbnak nevezett törvényről. De mi az a homofóbia?
A pszichológusok hivatalosan még mindig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetegyüttesének részeként tartják számon az SCT-t, amit a gyakori ábrándozás, bambulás, általános levertség jellemez. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy rengeteg gyereket félrediagnosztizálnak, és feleslegesen tömik őket erős gyógyszerekkel.
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
Valóban extrovertáltabbak, akik punkot hallgatnak? És milyen politikai tendenciákat mutatnak a countrykedvelők? Egy hiánypótló kérdőíves kutatás a személyiségvonások és a zenei ízlés összefüggéseit keresi. A végén te is képet kapsz a zenei ízlésedről.
Az Illinois-i Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mennyire sikerül tartaniuk a védőtávolságot azoknak, akik csak bambiznak, és azoknak, akik jól berúgnak. A kutatásból kiderült, hogy a barátok eleve közelebb húzódtak egymáshoz, de kellő mennyiségű alkohol után az idegenekhez is közelebb hajoltak a résztvevők.
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.
Ugyanakkor a pszichológus kutatók azt is bemutatták, hogy bizonyos technikákkal azt is meg lehet tanítani az alanyoknak, hogyan különböztessék meg a hamis és a valós emlékeket. Ez a felfedezés például a bűnügyi vallomásoknál segíthet a szakértőknek.
Téged is kínoz néha, vagy épp ellenkezőleg, elszórakoztat, ha az agyad átmegy wurlitzerbe? És a Final Countdown, a Despacito vagy a Kis kece lányom szerepel legtöbbször a repertoárodban? Most mindent elmondhatsz erről egy alapos kérdőívben, amit a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont kutatói tettek közzé.
Egy amerikai kutatás szerint mentálisan ugyan mindenkinek megterhelő a járványhelyzet, az introvertált személyiségek mégis enyhe hangulatjavulásról számoltak be a lezárásokat követően, mint az extrovertáltak.
Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük.
Egy magyar kutatás szerint a sokat mobilozó gyerekek nem látják a fától az erdőt, azaz hajlamosabbak a hagyományos emberi stratégiától eltérve a nagy kép helyett a részletekre koncentrálni. Úgy tűnik, hogy az elmúlt 10 évben született, digitális eszközök között nevelkedő gyerekeknél már ez az általános, és ez hosszú távon megváltoztathatja a világot.
Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia honlapján foglalta össze a pandémia alatt készült magyar és nemzetközi kutatások eddigi eredményeit.
Korábban úgy tartották, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig biztosít jobb, problémamentesebb életet, de egy friss, több mint 30 ezer ember jólétét követő amerikai kutatás most azt találta, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb.
Miért nem hisznek egyesek a koronavírus-járványban? És akik elfogadják a létezését, miért tagadják a vakcinák hatásosságát vagy a maszkviselés és a távolságtartás hasznosságát? Mindennek semmi köze az intelligenciához vagy a tájékozottsághoz: a jelenségnek elsősorban pszichológiai és társadalmi okai vannak.
Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A régi szokásoktól nehéz megszabadulni. Ha azonban úgy döntünk, hogy újakkal helyettesítjük őket, jóval nagyobb eséllyel tarthatjuk meg az erre irányuló fogadalmainkat is. Az is fontos, hogy a kitűzött céljaink ne külső, hanem belső ösztönzésből fakadjanak.
A Sheffieldi Egyetem kutatóinak nyelvfeldolgozó algoritmusa 79,7 százalékos pontossággal mondta meg a Twitter-felhasználókról, hogy fognak-e dezinformációt terjeszteni, vagy sem.