A madarak is képesek az empátiára, és megosztják az ennivalójukat az éhes társaikkal
A viselkedésük alapján a kék szarkák beleélhetik magukat a másik nézőpontjába, és megélhetik azt az érzést, amit az emberek szimpátiának neveznek.
pszichológia
Hogyan tudunk a legkönnyebben összebarátkozni egy macskával?
Tanuljunk meg lassan pislogni! A macskák ezt úgy interpretálják, mintha rájuk mosolyognánk. A szakértők szerint a módszer nemcsak a saját macskáinkkal működhet, hanem idegenekkel is.
A méhek a mélytanulás módszerével oldják meg a bonyolultabb feladatokat
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
A CIA antiterrorista szimulációja fejtette meg a sikeres csapatmunka titkát
Hogy lehet egy csoport kollektív intelligenciája magasabb, mint a csoportot alkotó egyéneké, és hogyan hasznosíthatjuk ezt a tudást a koronavírus-járvány idején?
Jobban bírják a koronavírus miatti stresszt a horror rajongói
Egy frissen megjelent tanulmány szerint kevésbé szoronganak a világjárvány miatt azok, akik katasztrófafilmekkel, horrorokkal és világvége-sztorikkal szórakoztatták magukat korábban. Igaz, a Mad Maxhez képest tényleg semmi különös nincs a mostani helyzetben.
Valóban örökölhető az alkoholizmus?
Az alkoholfüggőség kialakulásának bizonyítottan lehetnek genetikai, nem a környezeti feltételektől függő okai is, a kérdés az, hogy kinél, mennyire hibáztathatók a gének. Viselkedésgenetikai kutatások szerint az alkoholfüggőségre való hajlam inkább férfiaknál öröklődik, az alkoholizmus aspektusai közül pedig például a nagyivás és az elvonási tünetek jelentkezése mutat erős genetikai determinációt.
A szociopaták már maszkot sem hordanak
Egy friss brazil kutatás szerint a szociopata és antiszociális személyiségjegyeket hordozók kevésbé hajlamosak együttműködni a koronavírus elleni küzdelemben. A szociopaták a maszk mellett a kézmosást és a távolságtartást is hajlamosabbak kerülni.
Mivel magyarázza a tudomány, amikor arcokat látsz a tárgyakban?
Egy új tanulmány átfedéseket talált a valódi emberi arcok és az „arccal rendelkező tárgyak” kiváltotta agyi reakciók között. A cél a túlélés, ezért ne ijedj meg, ha egyre több emberi arcot fedezel fel véletlenszerű tárgyakban.
Tényleg szájkosár, a rabság szimbóluma és a politikai korrektség jele az arcmaszk?
Világszerte tüntetések szerveződnek a maszk viselése ellen, pedig a tömegrendezvényeken aztán vígan tud terjedni a vírus. De miért nem mutatkoznak maszkban a vezető politikusok, és mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant, Jézus Krisztus vagy Marcus Aurelius?
Bizonyította a meditáció stresszcsökkentő hatását az ELTE kutatóinak nagyszabású vizsgálata
Mentális betegeknél nem, de szomatikus betegeknél és stresszes élethelyzetekben a mindfulness típusú meditáció hatékonyan csökkentheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét – derült ki annak a metaanalízisnek az előzetes eredményeiből, amelyhez több ezer tanulmányt fésült át a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport három tagja.
Vágykutatást indítottak az ELTE pszichológusai, és te is részt vehetsz benne
Az esetek többségében az ember akarja azt, amit szeret, és szereti azt, amit akar, csakhogy a függőségeknél a két rendszer működése szétválhat, így a valaki egyre erősebb vágyat érezhet olyan dolgok iránt, amelyek egyre kevesebb örömet okoznak neki. Egy kérdőív kitöltésével most bárki hozzájárulhat az ELTE Pszichológiai Intézetének vágykutatásához.
Hosszú távú hatása lehet a karanténnak az óvodás gyerekek lelki életére
A hosszú bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő gyerekekre is. Különösen az óvodásokra, akik a körülöttük zajló események mögötti indokokat még nem képesek kognitív szinten feldolgozni. A gyerekkori szorongásban még nagyobb szerepet játszik a környezet, mint a gének, így a szülők sokat segíthetnek a helyes megküzdési minták átadásával.
Depresszió, szorongás, ivás: a COVID-19-járvány mentális egészségre gyakorolt hatásai
A korábbi tapasztalatok szerint egy-egy világjárvány számos mentális problémához vezethet a traumatizációtól a megbélyegzésen át a bántalmazásig, és ezek nyomai már a mostani pandémia esetében is kimutathatók.
Ez az amerikai filozófus úgy nekiment az evolúciós pszichológiának, mint eddig talán soha senki
Nem a filozófus Subrena Smith az első, aki kritizálja az evolúciós pszichológiát, csakhogy ő egyenesen azt állítja egy nemrég megjelent tanulmányában, hogy az egész elmélet hibás premisszákra alapul, így jelenlegi formájában nem is igazán tekinthető tudománynak.
Egy ember átlagosan 52 percet pletykál naponta
Pszichológus kutatók szerint a pletykálás evolúciós örökség, és ahogy az ősembereknél, úgy a mai társadalomban is megvan a funkciója a hallomásokon alapuló susmusnak.
Maradj otthon! Te otthon maradsz? A kockázat kommunikációja krízishelyzetben
Fontos lenne, hogy Magyarországon a kommunikáció politikai céloktól mentes, a megfogalmazott üzenetek teljes körűek legyenek, szakértői tudásra alapozzák őket, ne tartalmazzanak ellentmondásokat, a döntések pedig összhangban álljanak a kockázattal és a kockázat keltette társadalmi problémákkal. Ez megalapozza a bizalmat, ami szükséges ahhoz, hogy az üzenetek célba találjanak.
A betegségtől való félelem természetes, de nem szabad a betegek megbélyegzéséhez vezetnie
A járványtól való félelem természetes, mint ahogy az is, hogy a kötelező távolságtartás, a karantén és a szokatlan helyzet pszichésen is megviseli az embert. Az is természetes reakció, ha az ember tart tőle, hogy elkapja a betegséget, ennek viszont nem szabad a betegek és a betegségből felgyógyultak stigmatizálásához vezetnie.
Furcsákat álmodsz a karanténban? Kutatók szerint van magyarázat, és van megoldás is
Az elzártság, az egyéni és globális szintű hirtelen változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átlagosnál többeket gyötörnek rémálmok vagy szokatlan álomképek. Szakértők szerint az egészséges alvási rutin kialakításával elkerülhető a komolyabb zavarok kialakulása.
A közösségi média komoly hatással van a gyerekek mentális egészségére, akár használják, akár nem
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Az agyi aktivitás alapján méri az empátiát egy új gépi tanulási algoritmus
A Kaliforniai Egyetem agykutatói fMRI-felvételekre eresztettek egy algoritmust, amely pontosan felmérte a kísérletben részt vevők együttérző-képességét.
Évszázados tévhit dőlt meg: igenis a ruha teszi az embert
Minél nagyobb értékűnek tűnik a ruha, ami rajtad van, annál inkább bíznak mások a szakértelmedben és kompetenciádban – ez a tanulsága annak a kísérletsorozatnak, amelynek eredményeit a Nature-ben publikálták a Princeton Egyetem viselkedéskutatói.
Mi a baj ezekkel a mai fiatalokkal?
„A fiatalok sosem voltak még ilyen szemtelenek: az ősit megvetik, a tiszteletre méltót elítélik, az elöljárót nem rettegik” – írta Thomas Barnes tiszteletes 1624-ben. De miért szólják le az idősebbek a fiatalabbakat, amióta világ a világ? Amerikai pszichológusok a torzító emlékezet szerepét hangsúlyozzák.
Fertőző betegségek miatt alakulhatott ki a gonoszba vetett hit, sőt a vallás is
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Úgy összenőtt az ember a telefonnal, hogy az akkumulátor töltöttsége már a kedvére is kihat
Egy meghökkentő kutatás szerint az ember hangulatát befolyásolja, hogy mennyi erő maradt még kedvenc készülékében. Van, aki már a távolságot is ebben méri.
Megcáfolták, hogy tízezer óra gyakorlás teszi a mestert
Egy kanadai sikerkönyv hatására széles körben elterjedt az elmélet, miszerint a kitartó gyakorláson múlik minden. Jó hír a szomszédoknak: nem ezen múlik, hogy virtuóz lesz-e az emberből.
Évszázados tévhit dőlt meg: attól, hogy mosolyogsz, még nem lesz jó a kedved
Szállóigévé vált tudományos közhelyet döntött meg kísérletével három amerikai pszichológus: hiába hirdették majd 150 évig, a mosolygás nem deríti jókedvre azt, akinek amúgy nincs jó kedve.
„Ez mekkora náci szarság. Egy laborpatkánynak érzem magam”
Bobby, Eddy és David 19 éves korukig nem tudták, hogy hármasikrekként születtek, és nevelőszüleiket sem tájékoztatták erről. Később megtudták, hogy egy rejtélyes pszichológiai kutatás alanyai voltak, a soha meg nem jelent tanulmány részleteit viszont 2066-ig titkosították. Most dokumentumfilm készült róluk.
Nincs összefüggés a képernyő előtt töltött idő és a kamaszok mentális egészsége között egy átfogó kutatás szerint
Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 17 ezer fiatal tapasztalataira támaszkodva állítják, hogy pszichésen semmit sem számít, hány órát töltenek a kamaszok tévézéssel, telefonozással, videojátékozással és internetezéssel.
Amikor az ember úgy beszél, mint az állat
A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.
Tudományos tény: a death metal jót tesz annak, aki szereti
Teljesen normális, ha a popzene kedvelői agresszívnak tartják a Cannibal Corpse zenéjét, de annak, aki szereti, örömet okoz, és ezt most már a tudomány is bizonyítja.
Ha a pénz motivál, kevésbé leszel elégedett a munkáddal
A Yale Egyetem menedzsment karának kutatója, Amy Wrzesniewski Budapesten elmondta: azok lesznek hosszú távon is a leginkább elégedettek, akik már fiatal koruk óta mások segítésében találták meg a munka értelmét.
Az összeesküvéselmélet-hívők hajlamosabbak apróbb bűnöket elkövetni
Akik szilárdan hisznek valamilyen konspirációban, elfogadóbbak az immorális viselkedéssel szemben is. Sőt már egyetlen összeesküvés-elmélet elolvasása is növeli a hajlamot egy brit pszichológiai kísérlet szerint.
Az előrelátás képessége emelhette ki az embert az állatvilágból
Nemcsak a beszédnek, hanem a mentális időutazásnak nevezett, kisgyerekkorra kifejlődő kognitív képességnek is köszönheti sikerét a Homo sapiens. A kísérletekkel alátámasztott elmélet Ausztráliában dolgozó atyja, Thomas Suddendorf a múlt héten járt Magyarországon.
A tudományosság próbáján nem esett át, mégis egyetemen oktatják a meseterápiát
A gyakorlatban már különféle iskolái vannak, és több magyarországi egyetemen is tanítják, de még mindig nem létezik kőbe vésett tudományos magyarázat arra, hogy miért és pontosan hogyan működik a meseterápia.
Az újévi fogadalmak 90 százaléka elbukik, sokszor már februárban
Mezopotámiában és az ókori Rómában még hatalmas fesztivált rendeztek az újévi fogadalmak nyomatékosítására. A szokás a kereszténység terjedésével vált az önmarcangoló kudarc szimbólumává. A recept: érdemes kicsiben kezdeni, a nagy fogadalmak többnyire bukásra vannak ítélve.
Brit pszichológus: 10 bizonyíték arra, hogy az ember alapvetően rossz
A pszichológusok kontrollált körülmények között, tudományos igénnyel vizsgálták, amiről a filozófusok és a teológusok évszázadokon keresztül leginkább csak elméletben vitatkozgattak. Christian Jarrett szerint tíz alaptulajdonság bizonyítja, hogy az emberiség alapvetően a sötét oldalon áll.
A gyerekek harmadának bizalma visszavonhatatlanul meginog a szüleiben a Mikulás miatt
A szülők háromnegyede hazudik a gyerekeinek, harmaduk még azután sem mond igazat, hogy lebukott.
Jordan Peterson: röhejes troll, veszélyes próféta vagy az igazság bajnoka?
A kanadai klinikai pszichológusnak sikerült, ami kevés egyetemi professzornak jött össze: nemhogy bejárnak az óráira, hanem egyenesen milliók követik az előadásait. De mi lehet a professzor úr titka?
Az evolúció tehet róla, hogy már megint vettél valami totális hülyeséget
Online vásárolni jó, mert az agyunk örül neki, közben pedig tönkretesszük a bolygót, és rengeteg haszontalan szemetet halmozunk fel. A sors fintora, hogy az emberi agy jutalomközpontja épp azért fejlődött ki úgy, ahogy, mert a túlélésünket hivatott segíteni.
Ha a robot kútba ugrik, te is kútba ugrasz, fiam? IGEN
Német és brit kutatók megfigyelése szerint a gyerekek hajlamosak engedni a robotok irányából érkező kortárs nyomásnak, a felnőttek viszont kijavítják a robotokat, bármilyen csökönyösen tévedjenek is.
Kikapcsolnál egy robotot, ha könyörögve mesélné, hogy fél a sötétben?
Egy kutatás szerint sokan nem. A tudósok szerint szokni kell még, hogy sok százezer év után már nem az ember az egyetlen társas lény a Földön.
Német kutatók angol nyelvű tanulmánya: Idegen nyelven könnyebb hazudni
Két ellentétes elmélet tartja magát az igazmondás és a hazugság, illetve az anyanyelv- és az idegennyelv-használat összefüggéseiről. A Würzburgi Egyetem kutatói igyekeztek rendet vágni a zűrzavarban.
Létezik a midlife crisis, vagy csak a gondjaink szaporodnak?
Az életközepi válságra sokan a középkorúság természetes velejárójaként tekintenek, pedig a jelenséget nem is olyan régen, 1957-ben címkézték fel. Bár rengetegen hisznek a létezésében, a midlife crisis talán csak egy társadalmi konstrukció.
Amerikai tényfeltáró újságíró: Manipulált volt a világhírű stanfordi börtönkísérletet
Egy rabot játszó diák azt állítja, hogy a kísérletet vezető, a börtönparancsnokot alakító pszichológus, Philip Zimbardo vette rá arra, hogy játssza el az összeomlást. A manipulációról hangfelvételek is tanúskodnak.
Szeretnék rendszergazda lenni a fiam telefonján
Nem könnyű boldog netezőt nevelni gyermekünkből, mikor mi magunk sem vagyunk azok, és ő valószínűleg jobban is érti az egészet. Az biztos, hogy sokat kell beszélgetni, egyszerre kell határozottnak és partnernek lenni, lekötni a gyerek idejét és jó példát mutatni.
Iskolai bántalmazás: pánik helyett nézzük a megoldást!
Az iskolai bántalmazás, a bullying jelenségével sokszor nem tud mit kezdeni se a tanár, se a szülő, nem beszélve a gyerekekről. Gyakori kényszermegoldás, hogy kiemelik a bántalmazottat a közösségből, holott léteznek módszerek, amelyek ugyan idő- és empátiaigényesek, de a folyamat végén érett, konfliktuskezelésre képes gyerekeket kaphatunk.
Jobban jár a világ, ha a játékfüggőség betegség lesz?
A videójáték-addikciónak fordítható gaming disorder önálló mentális zavarként kerülhet be az ENSZ jövőre frissülő globális betegségkataszterébe. A pár évvel ezelőtt még csupán szerfüggőségeket számon tartó hivatalos lajstrom szerkesztésének hátteréről a WHO szakmai tanácsadó testületének magyar tagját, Demetrovics Zsoltot kérdeztük.