A Londoni Egyetem kutatói magyar káromkodásokat elemeztek
Arra igyekeztek rájönni, hogy vannak-e a vulgáris szavaknak univerzális szabályaik a legkülönbözőbb nyelvek között. Mint kiderült, vannak.
pszichológia
Azért vannak a jó barátok, hogy meghosszabbítsák az életed
Robin Dunbar brit antropológus szerint az ember legfeljebb 150 barátságot képes kezelni. Kutatásaiból kiderült, hogy barátainkban elsősorban önmagunkat keressük, és hogy a baráti kapcsolatok hiánya legalább olyan káros az egészségre, mint a dohányzás.
A vértől, a repüléstől, az injekciótól való félelmet is segíthet kezelni a VR-terápia
A pécsi Vice Lab kutatócsoport szerint a VR-technológia azért segíthet, mert a szorongást kiváltó inger nem a valós térben, hanem szimulált környezetben jelenik meg. A virtuális valóság segítségével végzett terápián akár otthonról is részt lehet venni.
Az illiberális rendszerekbe bele van kódolva a kirekesztés
A bizonytalan múlt és a még bizonytalanabb jelen természetes módon feltámasztja az emberben az igényt, hogy kapaszkodót találjon az életben. Kende Anna szociálpszichológus nemrég megjelent tanulmányában ezt az igényt és az erre adott illiberális választ járja körbe.
A túl kevés és a túl sok szabadidő is boldogtalanabbá teszi az embereket
Egy kutatás szerint napi 2-5 órányi szabadidő az ideális, ha a boldogságszint maximalizálása a cél.
A gyerekek jobban megnyílnak egy robotnak, mint más embereknek
A Cambridge-i Egyetem kutatói 8 és 13 éves gyerekek részvételével végeztek kísérletet, amely során kiderült, hogy a gyerekek könnyebben megosztják problémáikat és titkaikat egy gyerekméretű humanoid robottal, mint más emberekkel vagy online kérdőívekben.
Aki fiatalon zenél, annak idős korára is éles maradhat az elméje
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói egy 75 évvel ezelőtt több, mint 70 ezer gyerek kognitív képességeit felmérő kutatás ma is élő alanyait vizsgálva jutottak a muzsikálás hosszútávú hatásait bizonyító eredményre.
A klímaválság és az ökológiai tudattalan: hogyan kezeljük a klímaszorongást?
A régi, pre-ökológiai paradigma a hazaszeretet tartalmát a kultúrára, a nyelvre és a történelmi hagyományokra korlátozta, és a táj, az állatok vagy a növények csak ezek kiszolgálójaként kaptak szerepet. Ha képesek leszünk felismerni, hogy a hazának nem csak lelke és szelleme van, hanem teste is, ami ugyanúgy ápolásra és védelemre szorul, mint a kultúra, akkor a haza védelme automatikusan a hazai természet védelmét is fogja jelenteni.
A felnőttek gügyögéssé dallamosítják az általuk beszélt nyelvet, ha csecsemőkhöz beszélnek
Egy nemzetközi vizsgálatban 187 ország 199 nyelvét beszélő 50 ezer felnőttet kértek meg a pszichológuskutatók, hogy állapítsák meg, vajon az általuk lejátszott beszédrészlet, illetve dalocska címzettje felnőtt-e vagy gyerek.
Hogyan vesszük észre a környezetünkben leselkedő veszélyt?
A fenyegető ingerekre való érzékenység egy bizonyos szintig evolúciósan adaptívnak tekinthető, mivel elősegíti a túlélést. Csakhogy a túlságosan érzékeny védekező hálózat állandó készenléthez és stresszhez vezethet – így alakulnak ki a túlzott és irracionális félelmi reakciók, a fóbiák.
Sokkal többet jelent a társas kapcsolatfelvétel, mint a legtöbben gondolnák
Egy kiterjedt amerikai szociálpszichológiai kutatás szerint az emberek alulbecsülik, hogy milyen nagyra értékelik barátaik és ismerőseik, ha felveszik velük a kapcsolatot.
Jó tanács az okosoktól: Éljünk békében saját hülyeségünkkel!
A világ nehezen osztható fel hülyékre és nemhülyékre, és hiába vannak ostobaságok, amikről azt hinnénk, hogy bizonyára hülyék követik el őket, gyakran akad rájuk racionális magyarázat – derül ki A hülyeség pszichológiája című, magyarul idén megjelent kötetből.
A tetoválásgyűjtésnek több köze lehet a nárcizmushoz, mint a függőséghez
A sűrűn tetováltak néha függőnek nevezik magukat, de a festett testnek nem sok köze van az addikciókhoz. A gyakorlatban nem diagnosztizálnak tetoválásfüggőket, nem véletlenül: a tetoválások gyűjtése legfeljebb más mentális zavarok kísérőtünete lehet, önálló kórképként nem állja meg a helyét, mondja Demetrovics Zsolt addiktológus.
A vérből is kimutatható, ha valakit elkapott a hikikomori
A hikikomori, vagyis azt az állapotot, amikor valaki elszigetelődik a világtól, Japánban figyelték meg először, de világszerte elterjedt, most az is kiderült, hogy az ember vérképén is nyomot hagy.
Az agyi neuronok a tangó ritmusát idéző rezgésre járják a táncot és a Google Maps-hez hasonlóan kódolják a teret
Nádasdy Zoltán kognitív neuropszichológus kutatócsoportja egy általuk kidolgozott modell segítségével jött rá, hogyan segíti a térbeli tájékozódást az agy egyik alaphulláma, a folyamatos és gyors gamma oszcilláció.
Hiánypótló pornókutatást indítottak szegedi pszichológusok, itt lehet kitölteni a kérdőívet
A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének kutatói elsősorban arra kíváncsiak, hogy a fiatal felnőttek milyen indíttatásból néznek pornót, de a motivációk mellett azt is vizsgálják, hogy a felnőtt tartalom milyen hatással van fogyasztóik mentális egészségére.
Az elhúzódó gyász hosszú szakmai vita után bekerült a mentális zavarok kézikönyvébe, a DSM-be
Évtizedek óta megosztja a pszichiátereket a kérdés, hogy szabad-e patologizálni egy olyan természetes folyamatot, mint a gyász. Most megtört a jég: az egy évnél tovább tartó gyászt besorolták a mentális zavarok közé. Vannak, akik a stigmatizálástól és a túlgyógyszerezéstől tartanak, mások szerint a diagnózis nélkülözhetetlen a traumatikus esetek feldolgozásához.
A konteósok és a pszichopaták megőrülnek a kriptovalutákért
Egy friss kutatás szerint a pszichológiában a Sötét Tetrádként emlegetett négy személyiségjegy hajlamosabbá teszi az embert a kriptobefektetésekre: van, akit a kockázat vonz, másokat pedig az, hogy a kriptopénzek mögött nem az állam áll.
A hübrisz egyértelmű jeleit mutatta ki egy friss kutatás Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor beszédeiben
A pszichológusok és a pszichiáterek az utóbbi három évtizedben egyre többször írták le a vezető pozíciót betöltőkön eluralkodó hatalmi gőgöt, amelynek mértékét néhány éve már a nyelvhasználat alapján is meg szokták határozni. A rendszerváltás utáni négy magyar miniszterelnökből kettő tankönyvi eset.
Vlagyimir a varázshalnak: „Rendben, akkor vájd ki az egyik szemem!”
Azt gondolnánk, hogy minél több orosz anya veszíti el a fiát, annál nagyobb az esély arra, hogy véget ér Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. Ezzel szemben az a helyzet, hogy minél több fájdalmat és kárt okoz az ember, annál nagyobb szükségét érzi annak, hogy igazolja magának az árat, amit eddig fizetett, írja Szekeres Hanna szociálpszichológus.
Íme a világ legunalmasabbnak tartott munkái
Könyvelés? Takarítás? Banki ügyintézés? Brit kutatók több mint ötszáz embert kérdeztek. Szavazz te is!
Kísérteties gyerekrobotfejet tervezett egy japán kutatócsoport, pszichológiai kísérletekben akarják használni
Még bőven van rajta mit tökéletesíteni, de a jövőben az emberek mellett asszisztáló társrobotokban is felhasználnák azt a technológiát, amellyel az emberi érzelmek kifejezésére alkalmas gyerekrobotfejet, Nikolát gyártották.
Tudományetikai szempontból nem hiteles a névtelenségbe burkolózó Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja
A meg nem nevezett pszichológusokból álló csoport korábban bírálta a Magyar Pszichiátriai Társaság gyermekvédelmi törvényről kiadott állásfoglalását, és írásait számos kormányközeli portál megosztotta. Mikor adhatunk hitelt névtelen szakértőknek, és szakmailag elfogadható-e egy ilyen csoport működése?
A téglafejű fickó, a krumpliképű srác és a cipzárpofájú pasas igaz története
Hiánypótló pszichológiai kutatás vizsgálta, hogy miért látjuk nagyobb valószínűséggel hímneműnek a mindennapi tárgyakban felvillanó arcokat. Bár a jelenség okát nem sikerült megállapítani, az elfogultság egyértelműen kimutatható a kutatási adatokból.
Az enyhe oltási reakciók akár több mint fele is a nocebohatás számlájára írható
A placebohatással szemben a nocebo akkor jelentkezik, ha egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből, a kémiai tulajdonságaitól függetlenül. Egy amerikai kutatás szerint az első covidoltás után az esetek 76 százalékában ez a jelenség okozhatta a fejfájáshoz vagy a fáradtságérzethez hasonló enyhe tüneteket.
A szadizmus gyökere az unalom lehet, állítja egy új pszichológiai kutatás
Az unalom negatív érzéseket kelt, a szadizmus pedig nem más, mint az unalom enyhítésére irányuló kísérlet – legalábbis erre a konklúzióra jutottak az Aarhus Egyetem kutatói.
Magyar kutatók: Minél nagyobb celebrajongó valaki, annál halványabban teljesít az intelligenciatesztekben
Jelentős nemzetközi visszhangot kapott az a magyar mintán végzett kutatás, amely szerint a hírességek imádata iskolai végzettségtől, életkortól és anyagi jóléttől függetlenül összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel. A közel kétezer felnőtt megkérdezésén alapuló vizsgálatról Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa beszélt a Qubitnek.
Ki a menő az osztályban?
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.
A kellemes ölelés 5-10 másodperces
Angliai pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy van-e értékelhető különbség a különféle öleléstípusok és a testi kontaktus időtartama között. Első eredményeiket az Acta Psychologica folyóirat novemberi számában publikálták.
Tudom, hogy milyen egy alma, tudom, hogy piros, csak nem látom magam előtt
Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.
Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, le kell számolnunk az olyan pihe-puha kifejezésekkel, mint a „zöld”, az „öko” meg a „bio”
A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.
Videóajánló: Az agyunkat nem az igazságra tervezték
A kognitív torzításokat és a racionalitást kutató Julia Galef szerint kétféle gondolkodásmód létezik: a katonai és a felderítői. Bár utóbbira, az igazság keresésére és az objektivitásra kellene törekednünk, a katonai elme már a nyelv szintjén is uralkodó, az érvek és a bizonyítékok pedig csak veszélyt jelentenek.
Milyen érzés megöregedni?
Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.
Használják az érintőképernyőt, de nem értik a valódi és a virtuális közötti különbséget az új-zélandi papagájok
Az Auckland-i Egyetem pszichológusai úgy találták, hogy a kea néven ismert madarak e téren a 19 hónapos embergyerekekhez hasonlóan teljesítenek.
Ha fáj a gyerek hasa iskola előtt, nem biztos, hogy szimulál: lehet, hogy szorong
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
Magyar kutatók: úgy kötődik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához
Az ELTE etológusainak fMRI kísérleti eredményei szerint a kötődési kapcsolat hátterében álló jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok nagyon hasonlóak a kutyákban és az emberekben.
Liliputi hallucinációk: amikor táncolva gúnyolódó, apró embereket látsz
Már a 18. században is jegyeztek fel olyan eseteket, amikor néhány centiméteres, gyakran agresszív emberkék jelentek meg a páciensek szeme előtt – volt, akinek csak néhány percre, de volt, akinek több évtizeden keresztül. Számos mentális betegség állhat a hallucinációk mögött, de a legtöbb esetben az alkoholizmus okozza a különös jelenséget.
Az ellenszenves alakok hajlamosabbak elhinni az összeesküvés-elméleteket
Nem, a konteóhívők nem ostobák, viszont nagyobb eséllyel hordozzák a Sötét Tetrád személyiségjegyeket – a machiavellizmust, a nárcizmust, a pszichopátiát és a szadizmust –, mint az átlagemberek.
Ráfázunk, ha azt a világot vesszük természetesnek, amit az előző generációk ránk hagytak
A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.
A bizonytalanságérzet hatására néha akkor is változtatunk a viselkedésünkön, ha az kimondottan káros
Mi köze a pánikszerű vécépapír-felvásárlásnak a váratlan és a várható bizonytalansághoz, no meg az ufóknak árult vegyszerekről szóló játékhoz? Egy új pszichológiai kutatásból kiderül.
A magyarok jelentős része nem tud, vagy a megbélyegzés miatt nem is akar pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni
Az okok között szerepelnek a segítségkéréshez kapcsolódó megbélyegzés kulturális hatásai, a szakemberek alacsony száma és az általánossá vált magánrendelések megfizethetetlensége. A feloldatlan lelki nehézségek és kezeletlen mentális betegségek nem csupán az életminőségen rontanak, de a korai halálozási adatokhoz is hozzájárulnak.
A fenekelés visszaveti a gyerekek fejlődését, és súlyos magatartászavarhoz vezethet
A 2–4 éves gyerekek 63 százaléka él olyan országban, ahol legális a fenekelés, és a szülők élnek is a lehetőséggel. A viselkedéskutatások eközben azt mutatják, hogy a testi fenyítés növeli az esélyét annak, hogy a gyerek agresszívvá vagy antiszociálissá válik, és a kognitív képességeiben is visszamaradhat.
Ez a törvény vagy nagyon buta, vagy nagyon gonosz
Ha a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését tiltó törvény megszavazói azt gondolják, hogy ettől megváltozhat az emberek szexuális orientációja, az butaság. Ha pedig a szexualitás fölvállalását akarják vele elnyomni, akkor gonoszság – mondja Nyúl Boglárka szociálpszichológus a gyakran homofóbnak nevezett törvényről. De mi az a homofóbia?
Egyre több kutató állítja, hogy a lassú kognitív tempó, az SCT nem az ADHD egyik tünete, hanem különálló zavar
A pszichológusok hivatalosan még mindig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetegyüttesének részeként tartják számon az SCT-t, amit a gyakori ábrándozás, bambulás, általános levertség jellemez. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy rengeteg gyereket félrediagnosztizálnak, és feleslegesen tömik őket erős gyógyszerekkel.
Kutatók szerint egyértelmű a közösségi média és a depresszió közötti kapcsolat
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
Bágyadt, fáradt, dekoncentrált a világ – 2021 népbetegsége a languishing
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
Új magyar kutatás: Tényleg összefügg a személyiségeddel, hogy milyen zenét szeretsz?
Valóban extrovertáltabbak, akik punkot hallgatnak? És milyen politikai tendenciákat mutatnak a countrykedvelők? Egy hiánypótló kérdőíves kutatás a személyiségvonások és a zenei ízlés összefüggéseit keresi. A végén te is képet kapsz a zenei ízlésedről.
Bebizonyították, hogy részegen nehéz távolságot tartani egymástól
Az Illinois-i Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mennyire sikerül tartaniuk a védőtávolságot azoknak, akik csak bambiznak, és azoknak, akik jól berúgnak. A kutatásból kiderült, hogy a barátok eleve közelebb húzódtak egymáshoz, de kellő mennyiségű alkohol után az idegenekhez is közelebb hajoltak a résztvevők.
Már a fenekelésnek is súlyos következményei lehetnek a gyermeki agyban
A fenekelést sokan nem tartják gyerekbántalmazásnak, az Egyesült Államokban meglepően sok szülő alkalmazza ma is. Harvardi kutatók azonban nem találtak különbséget a „csak" elfenekelt és a súlyosabban bántalmazott gyerekek agyi reakciói között.
Egy kísérletből kiderült, milyen könnyű hamis gyerekkori emlékeket táplálni az emberek agyába
Ugyanakkor a pszichológus kutatók azt is bemutatták, hogy bizonyos technikákkal azt is meg lehet tanítani az alanyoknak, hogyan különböztessék meg a hamis és a valós emlékeket. Ez a felfedezés például a bűnügyi vallomásoknál segíthet a szakértőknek.