szociológia

Magyar kutatók szerint különösen nagy stressznek tette ki a dolgozó anyákat a karantén

A járvány időszakában súlyosbodtak a nemek közötti egyenlőtlenségek a láthatatlan és a fizetetlen háztartási munka terén egy friss szociológiai kutatás szerint. A dolgozó anyák prioritásainak élén a gyerekek álltak, a keresőmunka éjszakai, hajnali vagy hétvégi feladattá vált. Ehhez képest a házas- vagy élettársuk élete sokkal kevésbé változott.

Így tűnnek el a magyar közoktatásból a hátrányos helyzetű és roma gyerekek a járvány idején

Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.

Fegyvertelenül maradtak a járványban az egészségügyi nyomorban élő pesti negyedek

Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.

A kivándorló magyarok kétharmada azt mondja, hogy sokkal jobb neki külföldön, mint itthon volt

Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.

Ki tud megírni olyat, amit nem szabadna megírni?

Vasárnap temették el az utóbbi fél évszázad megkerülhetetlen szépírójaként ismert Konrád Györgyöt, aki írói munkásságának kiteljesedése előtt szociológusként is maradandót alkotott. Hogyan látta a hatalomhoz és kortársaihoz képest Konrád és szerzőtársa, Szelényi Iván a hatvanas évek dinamikusan növekedő társadalmi csoportját, az ingázókat, és mi újat tudtak róluk mondani?

Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre

Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.