Még a zárt kínai diaszpórában is léteznek kínai-magyar vegyesházasságok, bár a tartósságuk kérdéses. Lengyelországban eltérő bánásmód jár a Keletről és Nyugatról visszatelepült lengyeleknek, az Angliába települt magyarok pedig eltérő mértékben szomjazzák az integrációt, derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont határokon átnyúló társadalmi folyamatokat vizsgáló konferenciáján.
Soha nem vált még ennyire ketté Kelet- és Nyugat-Európa a bevándorlás megítélésében, derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásaiból. A magyarok elutasító attitűdje nem csak európai összehasonlításban extrém, még olyan katonai konfliktusban részt vevő országokét is felülmúlja, mint Oroszország vagy Törökország.
Minden ötödik brit a barátságok és a párkapcsolatok romlásáról számolt be. A munkavállalók negyede még jobban utálja a kollégáit, mint a járvány előtt, pedig nem is nagyon találkoztak egymással.
A járvány időszakában súlyosbodtak a nemek közötti egyenlőtlenségek a láthatatlan és a fizetetlen háztartási munka terén egy friss szociológiai kutatás szerint. A dolgozó anyák prioritásainak élén a gyerekek álltak, a keresőmunka éjszakai, hajnali vagy hétvégi feladattá vált. Ehhez képest a házas- vagy élettársuk élete sokkal kevésbé változott.
Az állatok, a növények és a gombák nemigen fecsegnek, de mint Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Eranus Eliza frissen megjelent könyvéből kiderült, az emberek nagyon is. Sőt elképzelhető, hogy a pletyka evolúciós szempontból még előnyt is jelent.
Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.
A hazai kijárási korlátozások szigorúak ugyan, de lehetővé teszik, hogy a külön élő szülők találkozzanak gyermekeikkel. Szalma Ivett szociológus azt vizsgálta, milyen gyakran látják az apák gyermekeiket a járvány idején.
Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.
Miért vannak a nyugdíjasok az utcán? Miért akar a nagyi mindenáron elmenni a fodrászhoz pont most? A járvány előtt végzett kutatásokból kiderül, hogy az egyedül élő idősek különösen sok olyan kapcsolattal rendelkeznek, amelyek fenntartása a mostani körülmények között ellehetetlenül.
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
A járvány idején a fertőzés elkerülése miatt fontos a távolságtartás. Csakhogy ez a társas kapcsolatokban amúgy is szegény Magyarországon, ahol a felnőttek ötödének egyetlen barátja sincs, komoly károkhoz vezethet.
Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.
Kelet-Európában rendre nagyobb arányban élnek az emberek vidéken, mint Nyugaton, és ez visszahat a társadalmakra. Egy friss, még folyamatban lévő kutatásból kiderült: a magyar társadalom földrajzilag mobilabb, mint gondoltuk, és a városba, illetve vidékre költözés hatással van az egyén társadalmi beágyazottságára.
Vasárnap temették el az utóbbi fél évszázad megkerülhetetlen szépírójaként ismert Konrád Györgyöt, aki írói munkásságának kiteljesedése előtt szociológusként is maradandót alkotott. Hogyan látta a hatalomhoz és kortársaihoz képest Konrád és szerzőtársa, Szelényi Iván a hatvanas évek dinamikusan növekedő társadalmi csoportját, az ingázókat, és mi újat tudtak róluk mondani?
Az már önmagában szokatlan, hogy a helyi kérdések országos szinten dőlnek el. De még ennél is fontosabb szempont, hogy az országos törvénykezést a helyi érintettek csak nagyon korlátozottan tudják befolyásolni, írja az MTA munkatársa a budapesti bulinegyedben kialakult viszonyokról.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
Takó Ferenc Max Weber Kína-tanulmányáról írt díjnyertes dolgozatában elegáns érveléssel mutatja be, hogy egy közel száz éve megfogalmazott tézis nem feltétlenül attól aktualitás, hogy a mai napig változatlan formában fogadjuk el, hanem attól, hogy épp az általa elindított tudományos kutatások helyezik érvényen kívül.
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.
Hódmezővásárhely egyik tanulsága a rejtőzködő szavazókban rejlő potenciál volt. Miért bujkálnak a választók, és mire számíthatunk ennek fényében a közvélemény-kutatóktól a kampányidőszakban? Milyen módszerekkel pontosítható az előrejelzés, amikor kultusza van a titkolózásnak?
Aki magyar volt és internetezett, rajta volt az iWiW-en. A Facebook előtti első számú magyar közösségi oldal óriási adatbázisát társadalom- és természettudósok szedték darabokra, eredményeiket a héten ismertették.