Az már önmagában szokatlan, hogy a helyi kérdések országos szinten dőlnek el. De még ennél is fontosabb szempont, hogy az országos törvénykezést a helyi érintettek csak nagyon korlátozottan tudják befolyásolni, írja az MTA munkatársa a budapesti bulinegyedben kialakult viszonyokról.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
Takó Ferenc Max Weber Kína-tanulmányáról írt díjnyertes dolgozatában elegáns érveléssel mutatja be, hogy egy közel száz éve megfogalmazott tézis nem feltétlenül attól aktualitás, hogy a mai napig változatlan formában fogadjuk el, hanem attól, hogy épp az általa elindított tudományos kutatások helyezik érvényen kívül.
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.
Hódmezővásárhely egyik tanulsága a rejtőzködő szavazókban rejlő potenciál volt. Miért bujkálnak a választók, és mire számíthatunk ennek fényében a közvélemény-kutatóktól a kampányidőszakban? Milyen módszerekkel pontosítható az előrejelzés, amikor kultusza van a titkolózásnak?
Aki magyar volt és internetezett, rajta volt az iWiW-en. A Facebook előtti első számú magyar közösségi oldal óriási adatbázisát társadalom- és természettudósok szedték darabokra, eredményeiket a héten ismertették.