Csütörtökön mutatták be annak a több éven át folytatott átfogó kutatásnak az eredményeit, amelyet a TÁRKI Társadalomkutató Intézet a fogyatékkal élők magyarországi helyzetének feltérképezésére indított 2019-ben.
Míg a rendszerváltás nemzedékét még főképp a lázadás, polgárpukkasztás vagy egy szubkultúrához való tartozás motiválta a tetoválásra, a Z generáció számára a bőr személyes tapasztalataik emlékhelye is, ami segít elbeszélni az életüket és feldolgozni traumáikat.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
Hiába a magyar népesség egészét leképezni kívánó kutatási minta, ha a végül megkeresett emberek 60 százaléka nem válaszol. A közvélemény-kutatóknak alkalmazkodniuk kell a változó világhoz – ma már például online is egyre több idős embert lehet elérni.
Hogyan reagál az egyén és a társadalom egy olyan komoly válsághelyzetre, mint a covidjárvány volt? Erre a kérdésre kereste a választ a Társadalomtudományi Kutatóközpont többéves kutatási programja, amelynek eredményeit ma mutatják be.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára, az MTA rendes tagja 92 éves volt, halálhírét Krémer Balázs szociológus osztotta meg a Facebookon.
A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
Az Orbán-rendszer nemcsak az öncélú hatalomszerzésről és a korrupcióról szól, hanem sokkal inkább egy jól meghatározható ideológia megteremtéséről és továbbadásáról – állítja Enyedi Zsolt, a CEU Demokrácia Intézetének professzora, aki szerint a rendszer alapvető célja, hogy ezt az ideológiát átültesse a gyakorlatba. Mi következik mindebből?
Az emberek saját világnézetük alapján különbözőképp értelmezik a józan ész fogalmát, amiből az következik, hogy a kifejezésnek nincs általánosan elfogadott értelme.
A magyar politikai-gazdasági elit pár ezer emberből állhat, de ha szigorúak vagyunk, valójában csak egyetlen egyből. Kristóf Luca elitkutató szerint a pozíciók átörökítése miatt nagyon nehéz bekerülni a klubba.
Az Orosz Tudományos Akadémia szociológusai idén is elkészítették a „Hogyan élsz, Oroszország?” című felmérést a társadalom közérzetéről, ami alapján az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott az oroszok gondolkodása.
Az abortuszellenesek szerint a képlet roppant egyszerű: abortusztilalom = több születés. De mit mutatnak a számok, mire jó a szívhangrendelet, és mit üzennek a Horthy-kormány, a Ratkó-korszak vagy Nicolae Ceauşescu elvetélt kísérletei?
Mit gondolnak a magyar egyetemi diákok, a fejlesztők, az újságírók és a marketingszöveg-írók az MI-ről? Miért nem jó kérdés, hogy elveszik-e a gépek a munkánkat? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetén izgalmas kutatások előzetes eredményeit mutatták be.
A dajkaterhesség és béranyaság globális jelensége a fizetőképes elitnek nyújtott biológiai szolgáltatás vagy az emberkereskedelem szülőkorban lévő fiatal nőkre korlátozott verziója? Erre a kérdésre kereste a választ Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének csütörtöki pódiumbeszélgetése.
A piaci működésmód erősen formálja a háztartáson belüli viszonyokat. Az állam pedig, ami csökkenthetné ezeket az egyenlőtlenségeket és tehetne azért is, hogy kevesebben éljenek magányosságban, inkább kivonul, vagy csak bizonyos rétegekre figyel, mondja Gregor Anikó, az ELTE szociológusa.