„Ami már égett rész, az maga a tó, és a nádas”
Eddig alig kérdezték a sivataggá száradó Homokhátság lakóit az őket sújtó ökológiai katasztrófáról. Egy még zajló, rendhagyó részvételi akciókutatás elsőként igyekszik pótolni az égető hiányt.
társadalomtudomány
Az illiberális hatalom neoliberális érvekkel vérezteti ki a hazai társadalomtudományt
A kormány a gender szak betiltásától a CEU elűzésén át a kutatási források megnyirbálásáig folyamatosan szűkíti a társadalomtudomány mozgásterét, de ha a saját narratíváját kell erősíteni, például a szegénységet elrejteni, mégis szüksége van társadalomkutatókra.
Kinek áll érdekében, hogy bogarakat együnk?
Nagy István agrárminiszter nem akar rovarokat enni, és azt sem akarja, hogy a magyarok rovarokat egyenek. Nincs ezzel egyedül: az egész EU-ban és az USA-ban bizonyos körökben évek óta napirenden van, hogy a globális elit bogarakat akar velünk etetni. De miért?
Az új rektor szerint az ELTE „megmenti” a négy kutatóintézetet, csak az nem világos, hogy mitől
Hosszú interjút adott Darázs Lénárd, az ELTE új rektora a HUN-REN négy intézetének átvételéről. A magyarázata érdekes fénytörésbe helyezi az elmúlt két hét történéseit, de homályban hagy fontos részleteket – ilyen az, amikor egy folyamat nem transzparens.
Nem bíznak az amerikaiak az AI-kutatókban
Egy friss felmérés szerint a demokraták és a republikánusok ebben a kérdésben kevésbé megosztottak, mint a klímatudomány esetében.
A magyarok igenis hajlandók tüntetni, de a tömeg nagyon nehezen jön össze
A magyarok hagyományos közéleti passzivitásának legendáját nem igazolják a tények, de a több ezer tiltakozás mindössze 0,4 százaléka vonzott 50 ezernél több embert – hangzott el a CEU-n megrendezett, Miért és hogyan tüntetnek a magyarok? című eseményen.
„A hegemóniaépítés nem diktatúraépítést jelent"
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Így lesz a Moszkvából Széll Kálmán, középületből magánvagyon, közjószágból kultusztáj
Nincsenek már nagy művek, nagy művészeti projektek; emlékművekkel teleszórt közterek vannak csupán, térhasznosítás, egymást kioltó jelek és a kultúrátlanítás – hangzott el a Kié a köztér? címmel megrendezett pénteki konferencián.
Sorban tűnnek el a humán szakok a felsőoktatásból, és ez nemcsak az egyetem eszméjének okoz kárt, hanem a demokráciának is
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Megöregedtek az alfák, itt a béta generáció
Miután a z-vel elfogyott az ábécé, a 2010 és 2024 között születettek már az alfa generációhoz tartoztak, január 1-én viszont az ő idejük is lejárt.
Tudományos áttörés: a lerészegedés növeli az idegenek iránti bizalmat
A Corvinus Egyetem kutatói 1800 fős mintán vizsgálták a csoportos és az egyéni viselkedés összefüggéseit.
Így hiúsult meg Petőfi esküvője a korszak egyik legnépszerűbb színésznőjével, Prielle Kornéliával
1846 novemberében hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés tartotta lázban Debrecen lakóit: az akkor 23 éves Petőfi Sándor azt szerette volna, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt eskessék össze Prielle Kornéliával. A türelmetlen költő számításaiba azonban hiba csúszott.
TÁRKI: A fogyatékossággal élők a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok közé tartoznak Magyarországon
Csütörtökön mutatták be annak a több éven át folytatott átfogó kutatásnak az eredményeit, amelyet a TÁRKI Társadalomkutató Intézet a fogyatékkal élők magyarországi helyzetének feltérképezésére indított 2019-ben.
Van-e még értelmük a közvélemény-kutatásoknak egy politikai választás előtt?
Hiába a magyar népesség egészét leképezni kívánó kutatási minta, ha a végül megkeresett emberek 60 százaléka nem válaszol. A közvélemény-kutatóknak alkalmazkodniuk kell a változó világhoz – ma már például online is egyre több idős embert lehet elérni.
Akinek kiterjedt a kapcsolati hálója, annak egy világjárvány idején is jobbak az esélyei
Hogyan reagál az egyén és a társadalom egy olyan komoly válsághelyzetre, mint a covidjárvány volt? Erre a kérdésre kereste a választ a Társadalomtudományi Kutatóközpont többéves kutatási programja, amelynek eredményeit ma mutatják be.