A magyarok hagyományos közéleti passzivitásának legendáját nem igazolják a tények, de a több ezer tiltakozás mindössze 0,4 százaléka vonzott 50 ezernél több embert – hangzott el a CEU-n megrendezett, Miért és hogyan tüntetnek a magyarok? című eseményen.
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Nincsenek már nagy művek, nagy művészeti projektek; emlékművekkel teleszórt közterek vannak csupán, térhasznosítás, egymást kioltó jelek és a kultúrátlanítás – hangzott el a Kié a köztér? címmel megrendezett pénteki konferencián.
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Miután a z-vel elfogyott az ábécé, a 2010 és 2024 között születettek már az alfa generációhoz tartoztak, január 1-én viszont az ő idejük is lejárt.
A Corvinus Egyetem kutatói 1800 fős mintán vizsgálták a csoportos és az egyéni viselkedés összefüggéseit.
1846 novemberében hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés tartotta lázban Debrecen lakóit: az akkor 23 éves Petőfi Sándor azt szerette volna, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt eskessék össze Prielle Kornéliával. A türelmetlen költő számításaiba azonban hiba csúszott.
Csütörtökön mutatták be annak a több éven át folytatott átfogó kutatásnak az eredményeit, amelyet a TÁRKI Társadalomkutató Intézet a fogyatékkal élők magyarországi helyzetének feltérképezésére indított 2019-ben.
Hiába a magyar népesség egészét leképezni kívánó kutatási minta, ha a végül megkeresett emberek 60 százaléka nem válaszol. A közvélemény-kutatóknak alkalmazkodniuk kell a változó világhoz – ma már például online is egyre több idős embert lehet elérni.
Hogyan reagál az egyén és a társadalom egy olyan komoly válsághelyzetre, mint a covidjárvány volt? Erre a kérdésre kereste a választ a Társadalomtudományi Kutatóközpont többéves kutatási programja, amelynek eredményeit ma mutatják be.
A több tízezres tömeget mozgósító influenszerek véleményének súlyát nem az állampárti propagandagépezet vagy a reklámpiaci érdekeitől vezérelt mainstream média teremtette meg, hanem saját nézettségükből fakadó népszerűségük – mondja Mikecz Dániel politológus, aki a mozgalmak kutatásával foglalkozik.
Az emberek saját világnézetük alapján különbözőképp értelmezik a józan ész fogalmát, amiből az következik, hogy a kifejezésnek nincs általánosan elfogadott értelme.
Mit tudhat a tudományról egy filozófus, aki nem a laborban, hanem a karosszékben tölti a napjait? Na és képes-e kritikus módon szemlélni a tudományt és annak társadalmi szerepét egy biológus, aki reggeltől estig sejtekkel matat?
A dajkaterhesség és béranyaság globális jelensége a fizetőképes elitnek nyújtott biológiai szolgáltatás vagy az emberkereskedelem szülőkorban lévő fiatal nőkre korlátozott verziója? Erre a kérdésre kereste a választ Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének csütörtöki pódiumbeszélgetése.
A piaci működésmód erősen formálja a háztartáson belüli viszonyokat. Az állam pedig, ami csökkenthetné ezeket az egyenlőtlenségeket és tehetne azért is, hogy kevesebben éljenek magányosságban, inkább kivonul, vagy csak bizonyos rétegekre figyel, mondja Gregor Anikó, az ELTE szociológusa.