társadalomtudomány

Az USA a polgárháború óta nem volt ennyire megosztott, és csak a fiatalok tudják újra megváltoztatni a történelmet

A Harvard Egyetem politológus professzora, Robert D. Putnam szerint az Egyesült Államok egyszerre van politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális válságban, de ez nem példa nélküli, ezért fontos tanulmányozni, hogyan lendült fel a társadalom a 20. század elején. Putnam néhány napja Budapesten tartott előadást.

A roma és német közösségek is listát állíthatnának a választáson, de számos oka van, hogy ez nem mindig sikerül

Magyarországon 2011 óta van lehetőség nemzetiségi lista állítására az országgyűlési választáson, de eddig csak a német kisebbségnek lett parlamenti képviselője. A mintegy 50 eddigi roma pártból nem tudott egyik sem kiemelkedni – ez a kamupártoknak, a közösség sokszínűségének és megosztottságának, valamint a többi párt ellenérdekeltségének is köszönhető.

A közmunka nem szűnt meg, csak átalakult

Apafigura-e a falusi polgármester? Családbarát munkahely-e a közmunka? Mi az a mintha-társadalom? A TK podcastjében antropológusok néztek a közfoglalkoztatási statisztikák mögé, hogy feltárják, hogyan hatott a közmunkaprogram a magyar társadalomra.

Lehet-e a társadalom innovatív?

Az innováció nemcsak az üzletben vagy a technológiában fontos, hanem társadalmi problémákra is megoldást nyújthat, legyen szó mikrohitelezésről, munkanélkülieket segítő képzési programokról vagy hátrányos helyzetű gyerekek mentorálásáról. Az ilyen programok sikerének titka az állami bürokráciát megkerülő széles társadalmi összefogás – erre hoznak még több példát a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai az új podcastban.

Ki a menő az osztályban?

Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.

Érthető szabályok, a kormány iránti bizalom és példamutatás kell ahhoz, hogy az emberek komolyan vegyék a járványügyi korlátozásokat

Milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberek sokkal kevésbé veszik komolyan a koronavírus-járvány második hullámát, mint az elsőt? A pandémia társadalmi hatásainak vizsgálatát koordináló brit epidemiológus szerint a vészhelyzetben különösen fontos a kormány iránti bizalom és az előjogokkal rendelkezők példamutatása.

Úgy is lehet az ember társadalomtudós, hogy nem reflektál a saját fejében élő sztereotípiákra

A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.

A kivándorló magyarok kétharmada azt mondja, hogy sokkal jobb neki külföldön, mint itthon volt

Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.