Inváziós szárazföldi laposféregfajok már Magyarország területén is megjelentek
Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt egy pécsi kertészetben. A Zootaxa folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint az akár 27 centiméteres testhosszt is elérő Diversibipalium multilineatum és az Obama nungara egyaránt a Geoplanoidea csoportba tartozik, de csak távoli rokonságban állnak a Kárpát-medencében őshonos fajokkal.
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) ismertetője szerint az első fajra „a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került. A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, így nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A hazai példányok molekuláris barcode (COI) szekvenciái franciaországi és olaszországi példányokkal mutattak egyezést”.
Az Obama nungara jóval kisebb, hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter, barnásan márványos mintázatú állat. Ennek a laposféregnek „azonban semmi köze nincsen az Egyesült Államok korábbi elnökéhez. A Brazíliában őslakos tupik nyelvén az »oba« levelet, a »ma« állatot jelent, innen ered tehát a leginkább a fűzfa leveléhez hasonlító féreg elnevezése. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést” – olvasható HUN-REN közleményében.
Az utóbbi faj példányai egy budapesti kertészetből és egy szombathelyi botanikus kertből is előkerültek, ami a kutatók szerint „azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebbek lehetnek országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot (kokont) is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon”.
Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a „megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek ráadásul a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel is telepednek meg, mint évtizedekkel ezelőtt”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: