Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
10-15 centiméterre is megnő, a mérget bírja, természetes ellensége nincs, és képes más fajok egyedeivel kereszteződni. Nem csoda, hogy a spanyol csupaszcsiga csigához méltatlan sebességgel hódítja meg a világot.
Az apró parazita egy kártevőn élősködik, ez az első alkalom, hogy az ország vendégül láthat közülük egyet. A jószágot szerencsés módon épp a múzeum hártyásszárnyú osztályának kurátora találta meg a múzeumkertben.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
A Philornis downsi nevű légyfajtát véletlenül hurcolták be a Galápagos-szigetekre a hatvanas években, parazitikus lárvái megváltoztatják a madarak csőrét, amelyeknek így a daluk is megváltozik. Az eredmény: a megzavarodott madarak nem a saját fajtársaikkal szaporodnak.
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.