Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Egy kaktuszszerető lélek néhány éve déli fekvésű pilisi sziklákra ültetett ki kaktuszokat. A fügekaktuszfajok vígan szaporodnak, kiszorítva az értékes sziklagyep őshonos növényfajait. A nemzeti park munkatársai évek óta kijárnak, és sziszifuszi munkával kármentesítenek.
Az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt Magyarország diótermő területe, évi hétezer tonna az átlagos hozam. Erre megjelent, és mostanra tömegessé is vált a tengerentúli kártevő, a dióburokba petéző fúrólégy.
A Sokk a rovar Facebook-közösség 14 ezer válasz alapján elemezte a magyar poloskahelyzetet. Kiderült, hogy már nincs olyan szeglete az országnak, ahol ne akadna az invazív rovarból. A legrosszabb helyzetben Kunfehértő van, a legkevesebb poloskát Fonyódon találták.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat vadfelmérésre. Az ebek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a rejtőzködő nádi toportyánok jelenlétének kimutatása.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szerint a légi kémiai védekezés jelentős környezetszennyező mellékhatásokkal jár, az alkalmazott hatóanyag közismerten mérgező számos más repülő rovarfajra, és akár tömeges halpusztulást is okozhat.
A hatóságok arra kérik az érintetteket, hogy még véletlenül se ültessék el a küldemények tartalmát, mert azok akár invazív fajok magjai is lehetnek, amelyek jelentősen veszélyeztethetik az amerikai flórát.
Az enyhe telek kedveznek a melegebb éghajlatról elszármazott invazív poloskaféléknek, ami városban csak idegesítő, a mezőgazdálkodóknak azonban már pénzben mérhető kárt okoz. Az ázsiai márványospoloska az USA-ban már komoly kártevő, itthon is fel kell készülni a hatékony védekezésre. De hogyan lehet megszabadulni tőle?
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
10-15 centiméterre is megnő, a mérget bírja, természetes ellensége nincs, és képes más fajok egyedeivel kereszteződni. Nem csoda, hogy a spanyol csupaszcsiga csigához méltatlan sebességgel hódítja meg a világot.
Az apró parazita egy kártevőn élősködik, ez az első alkalom, hogy az ország vendégül láthat közülük egyet. A jószágot szerencsés módon épp a múzeum hártyásszárnyú osztályának kurátora találta meg a múzeumkertben.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
A Philornis downsi nevű légyfajtát véletlenül hurcolták be a Galápagos-szigetekre a hatvanas években, parazitikus lárvái megváltoztatják a madarak csőrét, amelyeknek így a daluk is megváltozik. Az eredmény: a megzavarodott madarak nem a saját fajtársaikkal szaporodnak.
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.