Hajrá, hegyi tarsóka, mindent bele, pilisi vadmacska: kedden Pilisborosjenőn bemutatták, hol épül majd a pilisi bioszféra-rezervátum kapuja.
Az elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztó ragadozók hazai faunára kifejtett hatása még ismeretlen.
Magyar kutatók szerint az ökológiai restauráció az invazív fajok elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze.
GPS-es nyomkövetéssel sikerült bizonyítani, hogy egy monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány lép az elpusztult egyed helyére.
Az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó kormányközi platformja szerint több mint 3500 növény- és állatfaj vált veszélyesen invazívvá az emberi tevékenység hatására.
A malaccsiga még csak a kezdet volt, most először írták le a tarajos, a hódító és a kispöckű meztelencsiga jelenlétét is Magyarországon. Dél felől közelítenek.
Az őshonos európai lódarázsnál kisebb és annál nem agresszívabb Vespa velutnia nem összekeverendő a kifejezetten veszélyes és kártékony óriás lódarázzsal.
A méltán rossz hírű Amanita phalloides viharos sebességű, az eredetiektől jelentősen eltérő éghajlatú területeken is tartósan sikeres inváziójára a Wisconsin–Madison Egyetem kutatói találtak magyarázatot.
A mindössze 1,5 milliméteres rovarok akár több tízmilliós egyedszámú vándorló szuperkolóniái nem csak a helyi flórát és faunát tarolják le, de a haszonállatok mellett megtámadják a házi kedvenceket, sőt az embereket is.
Egy nemzetközi kutatócsoport évszázados adatsorokon végzett átfogó elemzése szerint a brit, a portugál, a spanyol és a holland kolonializmus idején kiépült világkereskedelmi hálózat mintázata megegyezik az idegenhonos növényi taxonok globális eloszlásával.
Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás szerint miután egy idegenhonos faj már megtelepedett a városi környezetben, a sirályok másodlagos vektorként a természetes ökoszisztémákba szállítják a növény magjait.
Egyelőre rejtély, hogy mit keresett az Egyesült Államokban a délkelet-ázsiai trópusi erdőkben honos hatalmas szárnyfesztávolságú rovar.
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Az Ökológiai Kutatóközpont által elindított weboldal a citizen science jegyében a lakossági megfigyelések és bejelentések segítségével térképezi fel a magyarországi inváziós csípőszúnyogfajok elterjedését.
A magyar ökológusok a lakosság segítségét kérik: az így begyűjtött információk alapján hatékony gyérítési programot lehet szervezni egy-egy területen, és elkerülhető, hogy az egész országot környezetszennyező rovarirtókkal permetezzék le.