Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Az Ökológiai Kutatóközpont által elindított weboldal a citizen science jegyében a lakossági megfigyelések és bejelentések segítségével térképezi fel a magyarországi inváziós csípőszúnyogfajok elterjedését.
A magyar ökológusok a lakosság segítségét kérik: az így begyűjtött információk alapján hatékony gyérítési programot lehet szervezni egy-egy területen, és elkerülhető, hogy az egész országot környezetszennyező rovarirtókkal permetezzék le.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szerint a légi kémiai védekezés jelentős környezetszennyező mellékhatásokkal jár, az alkalmazott hatóanyag közismerten mérgező számos más repülő rovarfajra, és akár tömeges halpusztulást is okozhat.
Tízezer megvizsgált kullancs közül ugyan csak egyetlen tartozott az Afrikában honos kullancsfajhoz, de az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai szerint jelenléte azt jelzi, hogy már nem csak szúnyogfronton érezteti hatását a vérszívóinvázió.