Éjjellátó funkciót kaphat a hétköznapi szemüveg, ha bevonják egy lítiumvegyülettel

Hosszú évek óta keresik a kutatók a tökéletes anyagot, ami amellett, hogy könnyű, az emberi szem által láthatatlan infravörös fényt is képes látható fénnyé alakítani. Ha sikerrel járnak, az olyan éjjellátó szemüvegek gyártását tenné lehetővé, amelyek leválthatnák azok mai, nehéz, vaskos változatát.

Bár sokáig a gallium-arzenidet tartották a legjobb jelöltnek, most a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársai felfedezték, hogy egy szilícium-dioxid-rácsokkal bevont lítium-niobát-réteg még annál is jobban teljesíti a feladatot – a kutatók szerint 10-szer hatékonyabban alakítja láthatóvá az infravörös fényt ez a réteg, mint a gallium-arzenid.

Az éjjellátó szemüvegek működésének lényege, hogy az infravörös fény részecskéi, a fotonok átjutnak egy fotokatódnak nevezett eszközön, amely elektronokká alakítja őket, és ezek aztán foszfor segítségével alakulnak látható fotonokká. A folyamat ráadásul kriogén hűtést igényel, hogy a kép ne torzuljon.

A lítium-niobát-réteget ehhez képest egy tárgyról érkező infravörös fény éri, amit egyidejűleg lézerfénnyel világítanak meg. A bevonat ezeket egyesíti, a lézer megnöveli az infravörös fény frekvenciáját, így az látható fénnyé alakul át. A kutatók most olyan nanolézer-tömb létrehozásával kísérleteznek, amely a lítium-niobát-réteg tetejére kerülhet.

Szerintük ez a jövőben lehetővé teheti, hogy lítium-niobátból és szilícium-dioxid-rácsokból még a folpacknál is vékonyabb fóliát készítsenek, amivel aztán be lehet vonni a hétköznapi szemüvegek lencséjét, így azzal akár a sötétben is jól lehet majd látni – a találmány persze katonai célokat is szolgálhat, hiszen azokat a drónokat is fel lehetne szerelni vele, amelyek ma nem képesek hordozni a túl nehéz éjjellátó készülékeket.