A környezetük alakítja, hogy az állatok milyen gyorsan látják a világot
A repülő állatok vagy a fürge zsákmányra vadászó ragadozók látása jóval „gyorsabb”, mint az emberé, de a gyors vizuális feldolgozás képessége hátrányokkal is jár.
A repülő állatok vagy a fürge zsákmányra vadászó ragadozók látása jóval „gyorsabb”, mint az emberé, de a gyors vizuális feldolgozás képessége hátrányokkal is jár.
A mesterséges intelligenciáról szóló beszélgetésekben gyakran felbukkan az a várakozás, hogy a gépek majd racionálisabb döntéseket tudnak hozni, mint mi, mert optimalizálni tudják, amit kell. Nézzük meg közelebbről, miért nem olyan egyszerű ez, mint ahogy elsőre hangzik.
Mennyire jó az ember látása az állatokéhoz képest? Hogyan látunk színeket? Hogyan kezelhető a szürke- és a zöldhályog? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Nem elég az, amit a környezetünkből látunk, hogy magabiztosan tudjuk, mi történik körülöttünk, mondja Orbán Gergő agykutató. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a látottakat, fel kell használnunk a világ működéséről meglévő tudásunkat is.
Az egyedülálló 360 fokos látás titkát a Floridai Természettudományi Múzeum kutatói fejtették meg.
A parányi, retina alá ültetett implantátum a klinikai vizsgálatban résztvevő betegek 80 százalékánál jelentős látásjavuláshoz vezetett.
Egy kísérletben a résztvevők 99 százaléka javulást észlelt a közeli olvasás során, és az új koncentrátum pozitív hatása évekig eltartott.
A szaruhártya elektromechanikus átformálása elvben kijavíthatja a rövidlátást, a távollátást vagy a köznyelvben szemtengelyferdülésként ismert asztigmatizmust is.
A rekordot a GRB 080319B néven ismert gammakitörés tartja, 2008-ban történt és tényleg hihetetlenül messze volt.
Ha ugyanis a szem hátsó részén lévő erek károsodnak vagy szűkülnek, akkor valószínű, hogy ugyanez megtalálható a szívet ellátó ereknél is.
A Rostocki és a Münsteri Egyetem kutatói három borjúfóka bevonásával kezdtek meglepő tesztsorozatba.
A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.
Egy friss kutatás szerint a szagok gyors változására ugyanolyan érzékenyek vagyunk, mint a színek tempós változásaira.
A budapesti Light Art Museum káprázatos új tárlatán kiállított művek a neuromátrix és az emberi psziché mélyrétegeibe kalauzolják a nagyérdeműt.
A Svájcban élő magyar idegkutató, az MTA külső tagja, vak emberek látásának helyreállításáért nyerte el a Nobel-díj presztízsű nemzetközi díjat. Még egy magyar kapott most Wolf-díjat, Kurtág György zeneszerző.