A magyarok 50-60 százaléka rövidlátó. Roska Botond és kutatócsoportja 17 ezer mesterséges retinán kísérletezi ki, milyen gyógyszerek segíthetik a látásromlás lassítását – hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadáson.
Egy frissen megjelent amerikai tanulmány szerint a kutyák sokkal inkább az akcióra koncentrálnak, mint arra, hogy kit vagy mit látnak. A vizsgálathoz a kutyáknak ébren kellett maradniuk, de nem mozoghattak, ebben segített az a kiképzési módszer, amit az egyik kutató dolgozott ki tíz évvel ezelőtt.
VR-sisakos vak egerekben már sikerült tériszonyt kelteni, és ha az állatkísérletek eredményeit a humán gyógyászatban is lehetne alkalmazni, az hatalmas előrelépést jelentene a vakság gyógyításában. Rózsa Balázs és Roska Botond szerint a neurobiológiai módszerek és a VR-technika kombinálása már egy évtizeden belül látványos eredményhez vezethet.
A korábban súlyosan látássérült emberek szinte azonnal éleslátásról számoltak be, és két évvel a kísérleti műtétek után sem jelentkezett szövődmény.
Az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói szerint a kutyaagy multimodális mentális képet alkot az ismerős tárgyakról. Vagyis, amikor az ebek egy tárgyra gondolnak, akkor annak érzékszervi jellemzőit képzelik el.
A szakértők korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy valaki képes lehet akarata szerint mozgatni a pupillaméretet szabályozó izmokat. Egy német pszichológushallgató lehet az első, akinek bizonyítottan sikerült.
A német kísérletben kinevelt agy-organoidok háromnegyedén alakultak ki szemkehelyszerű képződmények. Ehhez nagyjából annyi idő kellett, mint az emberi embrió fejlődése során.
Egy friss kutatás szerint 16 százalékkal emelkedett a rövidlátó gyerekek száma a covidos lezárások előttiekhez képest. A romlást az okozta, hogy a gyerekek alig jutottak ki a szabadba, cserébe viszont az addig iskolában töltött időt is a gép előtt töltötték.
Az illuzórikus vonalszakaszok és nem létező pontok eddig inkább rácsos szerkezetet ábrázoló rajzokon tűntek fel. Egy logó tervezésbe közben azonban megszületetett a koncentrikus koszorús változat.
A Bázelben kutató magyar molekuláris biológus és csapata évtizedek óta dolgozott az ötleten, és most sikerült is megvalósítani: algákból ültettek át a fényérzékenység kifejeződésében kulcsszerepet játszó géneket az emberi retinába. Az 58 éves, vak önkéntes ma sem tud újságot olvasni, de tárgyakat ismer fel maga körül.
Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.
A klinikai vizsgálat alanyainak 78 százalékánál sikerült visszafordítani az örökölt látásromlás egy típusát, de arra még a kutatók sem számítottak, hogy a placebót kapott szemben is végbemegy a javulás.
Az áttörő kutatás eredményei arra utalnak, hogy génterápiával elméletileg emberek esetén is helyre lehet állítani az öregedéshez köthető károsodásokat – legalábbis ha a módszer tényleg biztonságosnak és használhatónak bizonyul.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
Egy új tanulmány átfedéseket talált a valódi emberi arcok és az „arccal rendelkező tárgyak” kiváltotta agyi reakciók között. A cél a túlélés, ezért ne ijedj meg, ha egyre több emberi arcot fedezel fel véletlenszerű tárgyakban.
Egy friss kutatás szerint a jövőben a napi rutin részévéé válhat, hogy az ember pár percig vörös fénybe néz, mert ezzel megelőzhető a retina természetes károsodása. Még ne próbáld ki otthon!
Az ismert optikai csalódás mögött sokkal egyszerűbb jelenség van, mint eddig hitték: nem az agyban, hanem már a szemben lejátszódik a folyamat.
Papíron közel ötvenszer jobb látásminőség, gyorsabb reakcióidő, éjjellátó üzemmód – egy lépéssel közelebb kerültünk a kiborgok világához.
Egyelőre nincs meg a különleges beavatkozás eredménye, de a kutatók bíznak benne, hogy a látás-visszaállító génterápiával akár olyanok is „visszanyerhetnék” látásukat, akik vagy teljesen vakon születtek, vagy már nem emlékeznek rá, hogy valaha láttak.
Egy száz elektródából álló implantátum, egy kamera, egy kis gépi tanulás, egy képfelismerő szoftver, és kész is a retinát megkerülő mesterséges látás.
Egy kamera, egy képfeldolgozó egység és egy elektródákkal az agy látókérgéhez csatlakozó csip – ennyiből áll az Orion nevű készülék, amelyet most hat megvakult emberen tesztelnek, és már mindegyikük részlegesen visszanyerte a látását.
A vakság gyógyítását Svájcban kutató magyar neurobiológus a Semmelweis Budapest Award idei díjazottja.
Bár az állatkísérletek azt mutatják, hogy a kék fény sejtszinten is károsítja a látást, az emberi szem fel van vértezve a monitorok és mobilképernyők fényével szemben. A legújabb optometriai kutatások szerint viszont az erős mesterséges fény valóban megzavarja az emberek egészséges fiziológiai folyamatait.
Az MIT-s kutatók által kitalált módszer azon alapul, hogy ugyanazokat a mozdulatsorokat fény és rádióhullám használatával is rögzítik, majd a kettőt összevetve a neurális hálózat megtanulja, hogy melyik rádiójelhez milyen kép tartozik.
Az orvosok szerint a fiúnak, aki Pringles-diétáját néha egy kis sonkával és kolbásszal is kiegészítette, vitamin- és ásványianyag-hiány miatt romlott súlyosan a látása.
Áder János köztársasági elnök a világhírű neurobiológusnak adta át a Magyar Szent István-rend kitüntetést.
A tudósok szerint néhány éven belül a humán gyógyászatban is bevethető lesz a módszer az időskori makuladegeneráció, illetve a retinitis pigmentosa kezelésére.
A biológia jelenlegi állása szerint a növények igenis látnak, hallanak, sőt még kommunikálnak is egymással, bár nem úgy, mint az ember. Hanem akkor hogyan?
József Attila annak idején késhegyre menő vitát folytatott a tenger színéről, ami Homérosz szerint se nem kék, se nem zöld, hanem vörös. Ideghártya ide, receptorok oda, a tudomány mai állása szerint a nyelvnek sokkal több köze van a színek érzékeléséhez, mint gondolnánk.