Veszett fókákat fedeztek fel Fokföldön
Már 11-re szaporodott a veszettségben elpusztult, és a Dél-Afrikában partra mosott medvefókák (Actocephalus pusillus) száma. A fokvárosi hatóságok felhívták rá a figyelmet, hogy ebben az időszakban magában a fókapusztulásban nincs semmi különös, és nem is minden esetben veszettség okozza, de monitorozzák a helyzetet, és genetikai vizsgálatokkal próbálják kideríteni, hogy honnan eredhetett a fertőzés.
Gregg Oelofse, a fokvárosi partfelügyelet vezetője szerint eddig sikerült elkerülni, hogy a betegség átterjedjen az emberre, de a lakosságot fokozott óvatosságra szólították fel (a biztonság kedvéért: az sem biztos, hogy a fókaveszettség képes lenne egyáltalán átugrani az emberre).
Oelofse szerint ez ugyan jó hír, de nagy valószínűséggel ez az első eset, hogy tengeri emlősök között figyelik meg a veszettség terjedését, az eddigiekben egy elszigeteltről lehetett tudni a Svalbard-szigetekről, ahol egy gyűrűsfókánál (Phoca hispida), egy másik esetben pedig egy Észtországban elpusztult kúpos fóka (Halichoerus grypus) szervezetében mutatták ki a vírust.
Két évig is lappanghat
A hatóságok 2021 végén kezdték el gyanítani, hogy a fókákkal nem stimmel valami, ugyanis egyre több fókatámadásról érkezett beszámoló. Ez önmagában is szokatlan, viszont az 1980-as svalbardi eset után nem zárták ki a veszettség lehetőségét.
Mint kiderült, a veszettség valóban terjed az állatok között, a Sea Search nevű kutatóintézet pedig most azt próbálja kideríteni, hogy mikor jelenhetett meg a betegség a fokvárosi fókák között. Ehhez az elmúlt két és fél évben elaltatott összes állat agyszövete rendelkezésükre áll, a minták vizsgálata jelenleg is zajlik.
Oelofse szerint 2021 óta viszonylag sok fókatámadás történt, ennek ellenére emberi megbetegedésről nem érkezett hír. Ennek az okait is vizsgálják, mindenesetre a hatóságok azt javasolják, hogy fókaharapás esetén mindenki forduljon orvoshoz, attól függetlenül, hogy mikor történt a baleset, a veszettség lappangási ideje ugyanis akár két évig is elhúzódhat.