A déli féltekén nemrég ért véget az influenzaszezon, és az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések, az iskolák bezárása, a maszkviselés és a távolságtartás teljesen gátat szabtak az influenzavírus terjedésének. Dél-Afrikában a szigorú korlátozások eredményeként idén csak egy ember kapta el az influenzát, míg a COVID-19 fertőzést több mint 660 ezren.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
Bár idáig úgy tűnt, hogy a kontinens szubszaharai területeit elkerüli a világjárvány, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vasárnap rendkívüli állapotot jelentett be az ország teljes területére. Afrikának segíthet az alacsony átlagéletkor.
A vadállatok rendszerint idegenkednek az emberi közelségtől, mégis egyre gyakrabban kényszerülnek vegyülni, ahogy élőhelyük, vadászterületük zsugorodik a klímaváltozás miatt. De van egy ennél prózaibb oka is annak, hogy miért vonultak be a jegesmedvék tucatszám Belusja Guba településre.
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
Az Amerikai Paleoantropológai Társaság folyóirata egy teljes lapszámon keresztül igyekszik bizonyítani, hogy a 2008-ban megtalált Australopithecus sediba köti össze a majomszerű emberelődöket a mai emberrel. A közel egy évtizede zajló vitának ezzel még mindig nincs vége.
Fekete lyukat fotózott a napokban átadott dél-afrikai szuperteleszkóp. A Tejútrendszer központi régióját csak a MeerKAT-hez hasonló rádióteleszkópokkal sikerült eddig megfigyelni.
Ahhoz képest, hogy milyen idős, egész jó állapotban van. Little Footnak hívják, és ő a legteljesebb 1,5 millió évesnél régebbi emberféle-csontváz a földkerekségen.