![Veszett fókákat fedeztek fel Fokföldön](https://assets.4cdn.hu/kraken/84MejujDMWjp1Sayxs.jpeg)
Veszett fókákat fedeztek fel Fokföldön
Ez az első eset, amikor a vírus terjedését tengeri emlősök között figyelték meg. A szakértők a kórokozó genetikai vizsgálatából próbálják kideríteni, hogy honnan ered a fertőzés.
Ez az első eset, amikor a vírus terjedését tengeri emlősök között figyelték meg. A szakértők a kórokozó genetikai vizsgálatából próbálják kideríteni, hogy honnan ered a fertőzés.
A két újonnan azonosított faj csak a tudomány számára volt ismeretlen, a helyi gyógyítók és sámánok szertartásaiban már régóta szerepelnek a pszilobicintartalmú gombák.
A dél-afrikai partoknál megfigyelt eset azért számít tudományos szenzációnak, mert korábban a tengeri emlősök kivétel nélkül csapatban vadászták le a csúcsragadozókat, pusztán a májuk miatt.
A De Winton-aranyvakond utolsó ismert példányát 1936-ban látták, két év intenzív kutatás, a környezeti DNS elemzése és keresőkutya is kellett hozzá, de végre meglett.
A Morea minima utolsó ismert példányát 1981-ben látták, tavaly mégis előkerült belőle egy, idén pedig további virágokra bukkantak.
Egy friss dél-afrikai kutatás szerint az állatok sokkal jobban érezték magukat, amíg a járványügyi lezárások miatt nem engedték oda hozzájuk a bámészkodókat.
Az emberi evolúció forgatókönyvét alapjaiban átíró elképzelésekkel előálló dél-afrikai paleoantropológus állításait az elmúlt két hónapban ízekre szedte a tudományos világ.
A Homo naledi tagjai százezer évvel a legkorábbi ismert temetkezés előtt is végtisztességet adtak a halottaiknak.
Egy dél-afrikai kutatócsoport az optikailag stimulált lumineszcencia módszerével határozta meg több megkövesedett lenyomat pontos korát.
A dél-afrikai Sterkfontein barlangrendszerében elvégzett új kormeghatározási vizsgálatok azt mutatják, hogy az ott élt Australopithecus-fajok a korábban gondolt 2-2,5 millió év helyett 3,4-3,7 millió évesek.
Dél-Afrikában, Tanzániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Pápua Új-Guineában és Nepálban az emberek alig kérnek oltást, ami az egész világ számára rossz hír: ott ugyanis, ahol alacsony az átoltottság, könnyebben alakulnak ki az omikronhoz hasonló új variánsok.
Legalábbis ekkora valószínűséggel előzi meg, hogy a megfertőződött betegek kórházba kerüljenek. A dél-afrikai tanulmány felülvizsgálata még várat magára, de az előzetes eredmények szerint a J&J vakcinája hatásosabb a Pfizernél.
A korai kórházi adatok alapján úgy tűnik, hogy kevesebb omikronos beteg szorul gépi lélegeztetésre, mint deltával fertőzött, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az új variáns gyorsabban terjed, mint az eddigiek, ezért egy új hullám még így is túlterhelheti a kórházakat.
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
A déli féltekén nemrég ért véget az influenzaszezon, és az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések, az iskolák bezárása, a maszkviselés és a távolságtartás teljesen gátat szabtak az influenzavírus terjedésének. Dél-Afrikában a szigorú korlátozások eredményeként idén csak egy ember kapta el az influenzát, míg a COVID-19 fertőzést több mint 660 ezren.