A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
A Nagy-Britanniában felfedezett vírusvariáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy gyorsabban terjed, mint a korábbi változat, és azt sem tudni, hatásosak-e ellene a már létező vakcinák. Kezdődhetnek az újabb kísérletsorozatok.
A koronavírus új változatáról gyanítható, hogy a közelmúltban hozzájárult a megbetegedések számának növekedéséhez, tájékoztatta hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a WHO-t és a brit parlamentet.
A 8,5-11,8 millió lakosú országok közül nálunk a legsúlyosabb a helyzet.
Mitől véd a védőoltás? Kötelező lesz a vakcina? Mennyire bíznak benne a magyarok? És mi köze mindehhez Bill Gatesnek? Itt a Political Capital legfrissebb álhírkvíze.
Előzetes tanulmányok szerint a legalább 0,07 százalékos CPC-tartalmú szájvizek akár több órára védelmet nyújthatnak a fertőzéssel szemben, és meg is ölik a nyálban megragadt vírusokat.
Soknak tűnik? Pedig ez aprópénz ahhoz képest, amennyit akkor kell majd fizetnünk, ha nem csinálunk semmit, és hagyjuk elszabadulni a járványokat.
Hónapokig folyt a vita a maszkok hasznáról, míg mostanra kialakult a tudományos konszenzus: a maszk igenis véd a koronavírus-fertőzés ellen. De melyik mennyire véd? Mosható, otthon varrt szövet- vagy textilmaszkot, sebészi maszkot, esetleg FFP, KN95 vagy N95 maszkot érdemes viselni?
Ötödször fordult elő dokumentálhatóan, hogy valaki kétszer is átesett a COVID-19 fertőzésen. Az eset súlyos kérdéseket vet fel arról, hogyan is működik a vírussal szembeni immunitás.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
Szakértők szerint hibás következtetéseken alapulnak azok a kutatások, amelyek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a D-vitamin a koronavírus-fertőzés és a súlyos betegség kialakulásának esélyét is csökkenti.
A brit közegészségügy kis mintás kutatásából az is kiderült, hogy a két vírus egyidejű fertőzésekor nagyobb volt a súlyos megbetegedés kockázata, de az influenzás betegek kisebb valószínűséggel kapták el a koronavírust.
Nem koronát, zsarolót. A hekkerek a Nemzeti Népegészségügyi Központ nevében küldték a trójai vírust tartalmazó kamuleveleket.
Százezer magyarból már több mint száz fertőzött.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
A CDC vizsgálatában a koronavírus-fertőzöttek és a negatív kontrollcsoport tagjai hasonló elfoglaltságokban vettek részt. Egyetlen markáns különbség adódott: hogy jártak-e étteremben, kocsmában, vagy sem.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Elektronmikroszkóppal rögzítették a petricsészében zajló drámát amerikai kutatók. Némelyik csillós sejt annyira eltelt a vírusoktól, hogy levált a hámszövetről, és útnak indult. A kutatás megmutatta, hogy a SARS-CoV-2 nagy csomókban szabadul fel.
Kemenesi Gábor virológus a Science Meetup Karanténnapló különkiadásában beszélt Varga Máté genetikussal a koronavírusgenom-vizsgálatokat lassító tényezőkről, a vírusellenes hatóanyagok teszteléséről és a tudománykommunikáció kihívásairól.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
A koronavírus szaporodását az RNS-függő RNS-polimeráz és a helikáz, valamint számos kapcsolódó fehérje intézi. A most elkészült atomi pontosságú 3D térképtől azt remélik, hogy jelentősen felgyorsítja az ellenszerek utáni kutatásokat.
Sem a nyári hőség, sem a hűvösebb idő nem érdekli a vírust. Az ENSZ szakértői megállapították, hogy más betegségektől eltérően nincs összefüggés az évszakok váltakozása és a koronavírus terjedése között.
Újra itt a Karanténnapló a vírussal kapcsolatos legújabb tudományos fejleményekkel.
A SARS-CoV-2 reprodukciós száma duplája lehet az eddig gondoltnak, vagyis sokkal nehezebb lehet elérni a nyájimmunitást, és a várt nyári esetcsökkenés is elmaradhat. A fertőzések 80 százalékát a betegek 10-20 százaléka okozhatja.
Végleg pontot tehet a maszkviselés körüli viták végére egy folyamatban lévő ígéretes fejlesztés, amely nem csupán kiszűrné a SARS-CoV-2 vírust, hanem egy speciális membránnal deaktiválná is.
A járvány idején elképesztő sebességgel röpködnek a konteók, és bár a bűnbakkeresésnek hosszú történelmi hagyományai vannak, az összeesküvés-elméletek mostani terjedése arra utal, hogy komoly problémák vannak a politikai bizalommal és a járványügyi kommunikáció kezelésével.
Ha maláriát, rákot és baktériumokat is képesek kiszimatolni a kutyák, akkor miért ne tudnák az új koronavírust is? Amerikai és brit kutatók is azon dolgoznak, hogy hamarosan állati segítséggel is lehessen szűrni a fertőzötteket repülőtereken, vagy akár kórházakban.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
Christian Drosten szerint elég a veszélyeztetett munkakörben dolgozókat és a tüneteket észlelő betegeket tesztelni, de arról is beszélt, hogy miért fél a járvány második hullámától, miért jó vezető Angela Merkel, és mi köze mindennek a nyestkutyákhoz.
Mától elérhető az Apokrif irodalmi folyóirat ingyenes online különszáma, amelyben kortárs költők; írók, képzőművészek reflektálnak a világjárványra, a bezártságra és az izolációra.
A pekingi Sinovac Biotech inaktivált vakcináját néhány napja kezdték el embereken is tesztelni, és a cég már júniustól beoltaná a legveszélyeztetettebbeket. A kutatás módszerei megkérdőjelezhetők, de a kínai cég szerint még a vírus mutálódása sem zavarja a védőoltás hatékonyságát.
Az amerikai járványügyi hivatal közzétette az USA első fertőzöttjétől származó, elektronmikroszkóppal készült koronavírus-fotókat.
Mennyit segített vagy rontott a történteken az információs társadalom korát jellemző totális megfigyelés? Mik lesznek a megfigyelés rendkívüli helyzetre alkalmazott, örökre velünk maradó megoldásai?
A szakértők azért azzal biztatnak, hogy a távolra szálló részecskéken megragadt koronavírus kisebb eséllyel fertőz, mint a két méteren belüli interakciókban elszabaduló.
Feladvány egy hipotetikus ország hipotetikus járványának elméletileg elérhető legjobb teszteléséről.
A WHO és az egyes országok javaslatai elavult és megcáfolt, évszázados modelleken alapulnak. A biztonságos távolság jóval nagyobb az ajánlottnál, állítják belga, kínai, amerikai és ausztrál szakértők.
A belga-holland aerodinamikai kutatás szerint az ajánlott másfél helyett 10-20 méteres távolságot érdemes tartani a lendületesebb testmozgást végzőknek a testnedvrészecskék terjedése miatt. Csakhogy ez – publikált tanulmány hiányában – egyetlen nyilatkozat alapján terjed.
Belga és holland kutatók azt vizsgálták, hogy a mozgó ember keltette légörvényben mennyi ideig maradnak a levegőben azok az apró nyál- és egyéb testnedvcseppek, amelyek méretüknél fogva akár SARS-CoV-2 vírusokat is tartalmazhatnak, és így fertőzhetnek.
Az elmúlt napokban jelentősen csökkent a napi új esetek és a halálozások száma is az országban, és bár április 26-ig még biztosan eltart a kijárási korlátozás, a kormány már a következő fázist tervezi: a lakosság tömeges tesztelését és az egészséges fertőzöttek karanténközpontokba küldését.
Az Ausztráliától 4000 kilométerre található, 13 ezer lakosú szigetállamban évi 160 turistát látnak vendégül, mégis nemzeti veszélyhelyzetet hirdettek, és az ima mellett karanténnal is harcolnak a vírus megjelenése ellen.
Kutatók szerint a SARS-CoV-2 örökítőanyagát tartalmazó szennyvízmintából a fertőzöttség valódi mértékét is meg lehet becsülni, de később azt is előre tudják jelezni belőle, ha a vírus újra felbukkan egy adott területen.
„Ebben a pillanatban az Antarktisz a legbiztonságosabb hely a világon. Nincs érintkezés a külvilággal, és messze vagyunk bármilyen településtől.”
Will Smith, Bruce Willis és Brad Pitt vírusfilmjei mellett egy valós járvány történetét bemutató jugoszláv film is szolgál tanulságokkal, és persze ott az ijesztően életszerű Fertőzés, ami kereken kilenc évvel előzte meg a korát.
Ez azt is jelentené, hogy a levegőben is száll a vírus, bár a tudományos világban egyelőre nincs egyetértés ebben a kérdésben. A Pó-síkságon mindenesetre hasonló képet mutat a szállópor-koncentráció és a járvány alakulása.
Az egészségügyi dolgozóknak nemcsak az ellátórendszer kapacitásproblémáival kell megküzdeniük, de a COVID-19 betegség lefolyásában is olyanokat tapasztalnak, mint még soha. Szakorvosok szerint indokolt a pánikkeltés, ha otthon tartja az embereket.
Hiába sikerült lassítani a koronavírus terjedését Kínában és Dél-Koreában, az importált esetek száma tovább nő, ezért határzárakkal és más intézkedésekkel igyekeznek megfékezni az újabb fertőzési hullámot. Szingapúrban börtön is járhat azért, ha valaki túl közel megy a másikhoz.
A hivatalos adatok szerint Ausztriában 42-en, Romániában 17-en, Magyarországon 10-en haltak meg a COVID-19 betegség miatt.
A járvány idején a fertőzés elkerülése miatt fontos a távolságtartás. Csakhogy ez a társas kapcsolatokban amúgy is szegény Magyarországon, ahol a felnőttek ötödének egyetlen barátja sincs, komoly károkhoz vezethet.
Ha nincs kedved hosszú érvelésekbe bonyolódni, vagy csak kell egy kis segítség a szkeptikus ismerősök meggyőzéséhez, ezt a szerény gifet javalljuk terjeszteni.