A WHO továbbra is várja a javaslatokat a majomhimlő átnevezésére, amit fontos problémának tart, többek között azért is, mert a vírust nem is majmok hordozzák. Az eredeti nevet sokan rasszistának tartják, ráadásul sokan gyűlöletbűncselekményekre is vetemedtek, és nekiálltak majmokra vadászni, hogy ne terjesszék a kórt, pedig nem is ők terjesztik.
Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedéssel módosul majd a betegségeket hordozó állatok földrajzi elterjedése, és közelebb kerülnek az emberekhez. Kemenesi Gábor virológus szerint már most is ez a helyzet.
Miközben az utóbbi két évben mindenkiből előtört a vírusszakértő, a valódi kutatók az olyan széles körben elterjedt vírusok életútjáról és terjedéséről is meglepően keveset tudnak, mint az emberiség kétharmadának a szervezetében garázdálkodó HSV-1 herpeszvírus.
Nagy-Britanniában már 12 gyerek szorult májátültetésre az adenovírus-fertőzés okozta hepatitisz miatt, amely eddig 22 gyerek halálát okozta világszerte. Két független kutatás most ugyanazt a vírust mutatta ki a fertőzöttek vérében: az AAV2 szinte mindenkit megfertőz gyerekkorban, de eddig nem tudták, hogy betegséget okozna.
Az elmúlt napokban Csehországban és Szlovákiában is megjelent a majomhimlő, amelynek tüneteit könnyű összekeverni a jól ismert bárányhimlő jeleivel. Itt az útmutató.
Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense szerint valószínűtlen, hogy a majomhimlő a közeljövőben kiterjedt járványt okozna. A vírus jelenlegi terjedését a himlővírusok elleni védettség csökkenése és a vírus megváltozása is okozhatja.
Kínában először mutatták ki embernél a H3N8 madárinfluenzát, miközben a H5N6 továbbra is sok fertőzéses esetet okoz az országban. Az USA-ban nemrég egy H5N1-es megbetegedést regisztráltak. Mit kell tudni ezekről a vírusokról, és mennyire kell tartani terjedésüktől?
A Dél-Afrikában és több európai országban azonosított BA.4 és a BA.5 a kutatók szerint jobban kikerülheti az oltások és korábbi fertőzés által nyújtott védettséget, mint a korábbi változatok, de egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra.
Több mint száz olyan személyt azonosítottak Hollandiában, aki a potenciálisan AIDS-et okozó vírus, a HIV eddig ismeretlen, erősebb variánsát hordozza. A VB nevű variáns gyorsabban gyengíti az immunrendszert, magasabb szinteken található a vérben és fertőzőképesebb is, de ha időben diagnosztizálják, ugyanúgy kezelhető.
Jó, jó, de ki az a Neil Young, mi az a Spotify, és miért szar a zene?
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
A fertőzés korai szakaszában kimutatott vírusterhelés mértéke, bizonyos típusú autoantitestek jelenléte, az Epstein–Barr-vírus és a kettes típusú cukorbetegség vezethet leginkább hosszú covid szindrómához egy több mint kétszáz páciens utánkövetéses vizsgálatával elvégzett, friss amerikai kutatás szerint.
Tuomas Aivelo evolúcióbiológus könyve, a Végtelen paraziták őszinte vallomás arról, miért dönt úgy egy finn fiatalember, hogy ideje jelentős részét azzal tölti majd, hogy egérmakik ürülékében turkál. De ha már ott van, beszél az emberről, az egyedfejlődésről és arról is, miért lehetnek akár hasznosak is a szánkban, agyunkban vagy bőrünkön tenyésző lények.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.
Hogyan jöhettek létre az élet építőkövei? Melyek a legegyszerűbb élőlények? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
A novemberben indított kriptopénz értéke a tízszeresére emelkedett az elmúlt héten. Az Omicron az omikron miatt megelőzte a kriptovaluta-piac legnagyobb szereplőit, a Bitcoint és az Ethereumot is.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
Idén eddig 25 embert fertőzött meg a súlyos megbetegedéseket okozó H5N6 madárinfluenza-vírus Kínában, ami ötszöröse a tavalyi esetszámnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a vírus nem terjed emberről emberre, így közvetlen járványveszély sem áll fenn, de oda kell figyelni a kórokozóra.
Kijött az első valós adatokra támaszkodó tanulmány a HPV elleni vakcinák hatásosságáról, a rákkutató intézetek szerint történelmi jelentőségű eredménnyel. Lehet, hogy nincs is olyan távol a WHO célja a méhnyakrák teljes felszámolásáról?
A kórházak megteltek, a szabad ágyak elfogytak, az egészségügyi dolgozók a kiégés szélén vannak, miközben a teljesen oltottak száma az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Florin Poenaru szociológus szerint az elkeserítő helyzetért ugyanúgy felelős az október elején megbukott román kormány, mint az államban hitüket vesztő emberek.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
Az óriási denevérek, vagyis a repülőkutyafélék által terjesztett Nipah vírus legutóbbi kitörése során a 18 fertőzött közül 17-en meghaltak. Az agyvelőgyulladást okozó vírus szerencsére sokkal nehezebben terjed a koronavírusnál, de csak a legszigorúbb intézkedésekkel lehet megállítani.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
A talált vírusok közül mindössze négyet ismer a tudomány, legalább 28 féle új vírust tártak fel a kutatók. Ezeket azért kell még most elkezdeni vizsgálni, mert a klímaváltozás hatására előbb-utóbb maguk szabadulnak majd a felszínre.
LabLeak vagy nem LabLeak – a járvány eredetének kérdése központi téma lesz a következő hónapokban. A Karanténnapló új részében Kemenesi Gábor virológussal és Müller Viktor elméleti biológussal mérlegeljük, hogy mi szól a járvány természetes eredete mellett, ugyanakkor miért nem zárható ki, hogy laborból szabadult ki a vírus.
Tombol a járvány a csaknem másfél milliárd lakosú Indiában: egy Új-Delhiben élő klinikai kutató arról számolt be a Qubitnek, hogy a gyógyszereket és az oxigénkoncentrátorokat a feketepiacon adják-veszik csillagászati árakon, miközben a kormány képtelen megbirkózni a káosszal.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC is megadta magát a tudósoknak: már nem szerepel az ajánlások között a beltéri felületek és tárgyak gyakori fertőtlenítése. A felületi fertőzés esélye kutatások szerint kevesebb mint 0,05 százalék, de a maszk helyes viselése és alapos kézmosás mellett szinte lehetetlen ilyen úton megfertőződni.
A tiszta technológiákba vetett hit önmagában nem elég az összerőforrás-használat csökkentésére. Nincs más hátra, mint a fogyasztás drasztikus csökkentése, a kevesebb több elv és az önmérséklet magasabb szintjeinek elsajátítása, a pazarlás, a mohóság és a mértéktelen harácsolás megszüntetése.
Az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech oltása után termelt antitestek csak háromszor kevésbé hatékonyak, de így még működnek a brazil és a brit vírusvariánsok ellen, míg a dél-afrikai változat esetében kilencszeresen esik vissza a védelem mértéke.
Bármit mondanak a politikusok, az epidemológusok vagy a rendvédelmi szakemberek, az ember hajlamos úgy viselkedni, ahogy a többiek, és ezt ki is lehet használni a COVID-19 elleni védekezésben, derül ki a közelmúltban végzett szociálpszichológiai kutatásokból.
Egy thaiföldi, szingapúri, kínai, ausztrál és amerikai kutatókból álló csoport Thaiföld déli részén vizsgálta az emlősöket, ekkor izoláltak egy, a kínai denevéreket fertőző vírussal rokon kórokozót.
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.
Az emberi agy szereti a világot fekete-fehérnek látni, és nehezen birkózik meg a valószínűségekkel. Egy gyógyszer engedélyezése során a tudomány valószínűségeket rendel a két lehetséges kimenethez, sem feketét, sem fehéret, hanem lényegében szürkét. Ebből a szürkéből a hivatalnak kell feketét vagy fehéret készítenie.
Úgy tűnik, hogy a brit, a dél-afrikai és a brazil vírusvariánsok nem okoznak súlyosabb betegséget a SARS-CoV-2 eredeti változatánál, de sokkal fertőzőbbek, így minél előbb minél több embert be kell oltani, hogy ne szabaduljon el még jobban a járvány, újabb káoszt okozva az egészségügyi rendszerekben.
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
A Nagy-Britanniában felfedezett vírusvariáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy gyorsabban terjed, mint a korábbi változat, és azt sem tudni, hatásosak-e ellene a már létező vakcinák. Kezdődhetnek az újabb kísérletsorozatok.
A koronavírus új változatáról gyanítható, hogy a közelmúltban hozzájárult a megbetegedések számának növekedéséhez, tájékoztatta hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a WHO-t és a brit parlamentet.
A 8,5-11,8 millió lakosú országok közül nálunk a legsúlyosabb a helyzet.
Mitől véd a védőoltás? Kötelező lesz a vakcina? Mennyire bíznak benne a magyarok? És mi köze mindehhez Bill Gatesnek? Itt a Political Capital legfrissebb álhírkvíze.
Előzetes tanulmányok szerint a legalább 0,07 százalékos CPC-tartalmú szájvizek akár több órára védelmet nyújthatnak a fertőzéssel szemben, és meg is ölik a nyálban megragadt vírusokat.
Soknak tűnik? Pedig ez aprópénz ahhoz képest, amennyit akkor kell majd fizetnünk, ha nem csinálunk semmit, és hagyjuk elszabadulni a járványokat.
Hónapokig folyt a vita a maszkok hasznáról, míg mostanra kialakult a tudományos konszenzus: a maszk igenis véd a koronavírus-fertőzés ellen. De melyik mennyire véd? Mosható, otthon varrt szövet- vagy textilmaszkot, sebészi maszkot, esetleg FFP, KN95 vagy N95 maszkot érdemes viselni?
Ötödször fordult elő dokumentálhatóan, hogy valaki kétszer is átesett a COVID-19 fertőzésen. Az eset súlyos kérdéseket vet fel arról, hogyan is működik a vírussal szembeni immunitás.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
Szakértők szerint hibás következtetéseken alapulnak azok a kutatások, amelyek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a D-vitamin a koronavírus-fertőzés és a súlyos betegség kialakulásának esélyét is csökkenti.
A brit közegészségügy kis mintás kutatásából az is kiderült, hogy a két vírus egyidejű fertőzésekor nagyobb volt a súlyos megbetegedés kockázata, de az influenzás betegek kisebb valószínűséggel kapták el a koronavírust.