A fókákra szerelt szenzorok a pontos helymeghatározás mellett a környezet hőmérsékletéről és sótartalmáról is adatokat rögzítenek, sőt, hang- és képfelvételeket is készítenek.
Ez az első eset, amikor a vírus terjedését tengeri emlősök között figyelték meg. A szakértők a kórokozó genetikai vizsgálatából próbálják kideríteni, hogy honnan ered a fertőzés.
Az Északi-sark jégtakarója olyan gyorsan olvad, hogy az előrejelzések szerint 2035-ben már nem hófehér nyarak, hanem tengerkék élettér marad az ott élő állatoknak.
Húszperces szundikat tartanak akár 300 méteres mélységben.
Egy friss kutatás szerint az állatok minden előképzettség nélkül képesek voltak felismerni a szabályos ütemeket. Ez még a főemlősöknek sem megy, a felfedezés segíthet megérteni az emberi muzikalitás és beszéd kialakulását is.
Egy nemzetközi kutatócsoport frissen publikált eredményei szerint a 100 méteres mélységet is elérő sportolók szívverése percenként 11-re is csökkenhet.
A szárazföldön más fókákhoz hasonlóan vokalizáló tengeri emlősök hangjai a tengerben nem ritkán az 50 kHz körüli tartományt is elérik. A kutatók még nem értik, hogy mi célt szolgálnak a sci-fi-filmeket idéző ultrahangok.
A Hét világ, egy bolygó című sorozatban minden kontinens élővilága külön epizódot kap. Az antarktiszi első résztől máris leesett az állunk.
2011 és 2017 között több mint húszféle tengeriemlős-faj egyedeinek tetemét sodorta partra a tenger Angliában. A kutatók szerint minden negyedik delfint a halászhálók öltek meg, de más fajoknál nagy számban állapítottak meg a PCB-nek rövidített poliklórozott bifenilek okozta mérgezést is.
A két állat ürülékével gazdagított talajmintákat vizsgálta egy kutatócsoport, és rájöttek, hogy az átlagosnál nyolcszor több mikroszkopikus lény él az Antarktisz azon területein, ahol fókák és pingvinek végzik a dolgukat.