Kondorrekord született Kaliforniában

Ólommérgezés, az élettér csökkenése, környezetszennyezés – ez a három tényező kis híján megpecsételte a kaliforniai kondorkeselyűk (Gymnogyps californicatus) sorsát. A legnagyobb gondot a lőszerek miatt bekövetkező ólommérgezés okozta, ezért 1966-ban már veszélyeztetettnek nyilvánították, 1979-ben pedig az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata elindította a mai napig működő kondorvédelmi programját is.

Az eddig 35 millió dollárt felemésztő program egyik fontos partnere a Los Angeles-i állatkert, ahol fogságban tenyésztik az állatokat, majd megpróbálják visszatelepíteni őket a természetes élőhelyükre. Ennek egy fontos mérföldköve a legújabb rekord: az állatkertben 17 kondorcsibét keltettek ki.

photo_camera Kaliforniai kondorcsibe Fotó: Los Angeles Zoo

Ehhez egy új keltetési technikára is szükség volt: a keselyűk általában csak egy csibét nevelnek fel egy évben, az állatkertben viszont a tojásokat keltetőkbe helyezték, majd egy felnőtt kondorra két kiscsibét bíztak, így megnövelték az egy évre jutó keselyűhozamot.

Nem látványosságnak tartják

Ez a technika azért fontos, mert a kondorok így minimális emberi beavatkozással nevelkedhetnek, így felnőttként szabadon engedhetőek. Az erőfeszítéseknek hála ezzel jelenleg 561 kaliforniai kondorról tudnak a világon, ezek közül 344 példány a természetes élőhelyén található, a többi állatkertben él.

A nyolcvanas évekhez hasonlóan a szabadon élő állatokra a legnagyobb veszélyt az ólommérgezés jelenti, a Los Angeles-i állatkertben őrzött példányokat pedig (épp amiatt, hogy visszatelepíthetőek legyenek a természetes élőhelyükre) nem lehet csak úgy megtekinteni, hogy ne szokjanak hozzá az emberekhez.

A kaliforniai kondor Észak-Amerika legnagyobb röpképes madara, a szárnyfesztávolsága elérheti a három métert, testtömege pedig a 12 kilogrammot is. 1982-ben mindössze 22 példányt tartottak számon, így a mostani 561 madár már jelentős sikernek számít, a vadonban élő madarak többsége Arizonában, Utah-ban és Kaliforniában él.