A felmelegedés miatt a pólusok felé tolódnak a gyors légáramlatok, ami még szélsőségesebb időjárást okozhat

A Föld felső légkörében zajló futóáramlás, vagyis a meteorológiai jelenségeket alakító nagy sebességű légmozgás útvonala az elmúlt évtizedekben egyre inkább a sarkvidékek felé tolódnak, ami jó eséllyel a bolygónak az üvegházhatású gázok kibocsátása által felpörgetett globális felmelegedésre adott válaszreakciója. Ez az eltolódás súlyosbíthatja a hőséget és a szárazságot azokban a régiókban, amelyek ezekre a szelekre támaszkodnak a csapadékot hozó viharok terelgetésében – írja a New Scientist.

A futóáramlatok a Föld forgása, valamint a trópusok és a magasabb szélességi körök közötti hőmérsékletkülönbségek miatt alakulnak ki. Az éghajlati modellek már régóta azt jósolják, hogy a globális felmelegedés ezeket a szeleket a pólus felé tolja, de idáig nem állt rendelkezésre elég műholdas felvétel ahhoz, hogy hosszabb időtávon is meg lehessen erősíteni a tendenciát.

A legújabb kutatások viszont már egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak erre az eltolódásra. A University College London munkatársai az észak-csendes-óceáni futóáramlatot elemezték, és azt találták, hogy 1980 és 2022 között évtizedenként 30-80 kilométerrel tolódott észak felé ez az útvonal. Bár az még továbbra is bizonytalan, hogy ez meghaladja-e a múltbeli eltolódás mértékét, a kutatók szerint a tendencia a magas kibocsátású klímaforgatókönyvek mellett biztosan folytatódik.

Az Oxfordi Egyetem munkatársai eközben mindkét félteke futóáramlatait vizsgálták, és egyértelmű pólusirányú elmozdulást találtak, különösen a Déli-óceán felett, amelyet a globális felmelegedés mellett az Antarktisz fölötti ózonlyuk is befolyásol.

Más helyeken azonban stabil, illetve az Egyenlítő felé tolódó futóáramlatokat is felfedeztek, amiből arra következtetnek a tudósok, hogy a szélmozgás úgymond hullámosabbá válhat, ami még több szélsőséges időjárási eseményhez, például hő- vagy hideghullámokhoz vezethet.

Az amerikai Woodwell Klímakutató Központ arra figyelmeztet, hogy az ilyen eltolódások komoly hatással lehetnek a globális időjárási mintákra, különösen az Egyesült Államok nyugati részén, a Földközi-tenger környezetében vagy Ausztráliában – azokon a helyeken, ahol a futóáramlásban bekövetkező kisebb változatok is jelentősen megváltoztathatják az esős és az aszályos időszakok mintázatát.

* * *

Minden eddiginél brutálisabb témával, a két és fél éve zajló ukrán háborúval, annak ukrán, orosz és globális hatásaival, valamint a béke esélyével foglalkozunk majd a szeptemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár kilencedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője és Orbán Krisztián közgazdász, közíró, a globalizáció és a gazdasági világrend elemzője. A jegyek 24 óra alatt fogytak el, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!