Egy nemzetközi kutatócsoport méréseken alapuló számításai szerint a legnagyobb szennyezőforrás a közúti közlekedés, a személy- és teherautóforgalom termeli a levegőbe kerülő mikroműanyag mennyiségének 84 százalékát.
A múlt században hűtőközegként, oldószerként, tűzoltásra és hajtógázként használt fluor-triklórmetán, azaz a freon kibocsátása 2018 óta ismét csökken, és ez nagyrészt Kína és más kelet-ázsiai országok erőfeszítéseinek köszönhető.
A szenzációs bejelentéssel szeptemberben előrukkolt kutatók a kritikák után újraelemezték az adatokat, és már csak 20-szor kisebb koncentrációban találtak foszfint a bolygó atmoszférájában. Jövőre új vizsgálatok dönthetik el, mi az igazság.
Magyar kutatók a klímaváltozás sarki légköri folyamatokra gyakorolt hatását vizsgáló szimulációi megmagyarázzák azt is, hogy az északi mérsékelt égövben miért is voltak az utóbbi évek telei olyanok, amilyenek.
Az óriásbolygó újabb rejtélyeire adtak magyarázatot a NASA kutatói az űrszonda segítségével.
Kazincbarcikától Bükkszentkeresztig tapasztalható a gyárkémény-effektus.
A Curiosity mérései szerint a Mars légkörének oxigénszintje olyan szezonális változásokat mutat, amelyre az ismert geofizikai és -kémai folyamatok nem adnak magyarázatot.
Messze még a magánrepülős piac tetőpontja, egy új jelentés szerint az elkövetkező években tovább bővül a kereslet. Pedig a bűnös szenvedély, amelynek Bill Gates is hódol, utasonként akár negyvenszer annyi szén-dioxiddal terheli a légkört, mint a hagyományos repülés. A Microsoft-alapító éves repülési CO2-kibocsátása 2017-ben 1600 tonnát tett ki, amikor egy átlagos amerikaié 15 tonna volt.
A jelenség nem az emberi erőfeszítésekkel függ össze, hanem azzal, hogy a sztratoszférában hirtelen 20-30 fokos felmelegedés következett be.
2050-re a légi forgalom sűrűsödése miatt megháromszorozódik a kondenzcsíkok hősugárzó hatása, ami már érezhetően növeli a légköri üvegházgázok éghajlatra gyakorolt hatását is, legalábbis a Német Légi és Űrrepülési Központ friss számításai szerint.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
A vulkánkitörések, nukleáris robbanások vagy ipari katasztrófák nyomán nagy magasságokba kerülő hamufelhők a felmelegedés miatt kevésbé oszlanak el, így fokozottabban szennyezhetik környezetüket.
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.
Közzétette legfrissebb jelentését a Meteorológiai Világszervezet: mind meghalunk, és gyorsabban, mint hittük.