A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat elkészítette éves gyorsjelentését 2021-ről. Az Európai Unió műholdas rendszerének adatai szerint a Föld globálisan tovább melegedett, a szélsőségek pedig fokozódtak, miközben a metán és a szén-dioxid légköri koncentrációja folyamatosan emelkedett.
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint az 1970-es években évente átlagosan 711 természeti csapást jegyeztek fel, 2000 és 2009 között évi 3536-ot, 2010-19 között pedig 3165-öt.
Egy friss kutatás szerint a korábbi csúcsokat akár 5 Celsius-fokkal is megdöntő hőhullámok a következő három évtizedben kétszer-hétszer valószínűbbek lesznek. Ha viszont sikerül radikálisan visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, az extrémitások kockázata akár 80 százalékkal is kisebb lehet.
A Levegő Munkacsoport egy alulról építkező, az ország minél nagyobb részét lefedő légszennyezettség-mérő hálózat felállítását kezdeményezi, amelyben bárki ellenőrizheti, hogy milyen a levegő ott, ahova állomást telepít. Egy állomás 24 ezer forintba kerül, az adatok alapján pedig sok minden kiderül arról, hogy valójában milyen is a levegő az országban.
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
Az oroszországi Nyizsnaja Pesa mérőállomáson csütörtökön mért érték több mint 20 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.
A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok szerint a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Viharos jövő elé nézünk.
A mérsékelt övi ciklonoknak gyakran már csak a déli ága érinti a Kárpát-medencét, ami sok esőt nem hoz magával, de erős szelet igen – mondta Bozó László meteorológus, aki arról is beszélt, hogyan lehet felkészülni a változásokra.
Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.
Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanára, az MTA doktora szerint a pandémia miatti lezárások hatása a felmelegedés mértékének csökkenésében összességében nem is látható, ezért itt az ideje, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény alapelveit tettek kövessék.
Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
Csak a La Niña miatt nem kell tartani a rekordmelegtől, legalábbis ami a globális átlaghőmérsékletet illeti.
Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató a klímaforgatókönyvek alapján elemezte a havas sportok és a téli turizmus jövőjét a Másfélfok című klímapolitikai oldalon.
Magyar kutatók a klímaváltozás sarki légköri folyamatokra gyakorolt hatását vizsgáló szimulációi megmagyarázzák azt is, hogy az északi mérsékelt égövben miért is voltak az utóbbi évek telei olyanok, amilyenek.
2019 júliusa volt minden idők legforróbb hónapja, 2019 pedig a valaha mért második vagy harmadik legmelegebb év – derült ki a meteorológusok éves klímajelentéséből. Erdőtüzek és extrém hőhullámok formájában a klímaváltozás következményei is megmutatkoztak.
A Klímaváltozás és Magyarország című friss tanulmánykötet szerzői arra keresik a választ, hogy milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak a Kárpát-medencében, hogyan lehet és érdemes alkalmazkodni a természetben zajló folyamatokhoz; miként adaptálható az ökológiai szemlélet a jogrendbe; és miért halogatjuk a cselekvést.
A rekordméretű esőzésekkel járó február után 180 fokos fordulattal bekövetkezett minden idők legfelhőtlenebb brit tavasza. A szélsőségek váltakozása aggasztja a brit meteorológusokat.
Kazincbarcikától Bükkszentkeresztig tapasztalható a gyárkémény-effektus.
Keletre gyorsabb, nyugatra lassabb lesz repülni, de mindkét irányban rázós lesz az út, mert a klímaváltozás megzilálja a légköri viszonyokat. Éppen a legveszélyesebb fajta, szabad szemmel láthatatlan turbulenciából lesz több.
Észak-Indiában és Pakisztánban már egy hete 50 fok közelében, illetve fölötte van a hőmérséklet, és egyelőre nincs jele enyhülésnek.
Brit, francia és holland meteorológusok szerint azért felhősebb a tavaszi és a nyári ég a nagyvárosok felett, mint vidéken, mert a felszín urbanizált környezete és a légszennyezés felturbózza a felhőképződési folyamatokat.
Tavaly volt minden idők legmelegebb, idén pedig leghidegebb májusa Magyarországon. Az éghajlatkutatók szerint a hőmérsékleti rekordok már jelzik a jövőben egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségeket, amelyeket a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok generálnak.
Ha választhatnál, hogy szupergyors mobilinterneted legyen, vagy pontos időjárási előrejelzéseket kapj, hogyan döntenél?
1900 óta nagyobb mértékű felmelegedést mértek Magyarországon, mint globálisan. Különösen az április és a május volt forró az átlaghoz képest. A tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utáni.
Egy mai 5 napos előrejelzés már olyan pontos, mint amilyen egy egynapos volt 1980-ban. Egy tanulmány szerint a meteorológusok ma már 9-10 nappal előre viszonylag pontosan meg tudják jósolni a várható időjárást, és ezzel több tízmilliárd dolláros károktól mentik meg a lakosságot.
A tudomány jelenlegi állása szerint a geológiai, ökológiai, meteorológiai folyamatok és az emberi tevékenység is hatással van a Föld klímájára. Egy új amerikai tudománytörténeti kötet szerint ez a rendszerszemlélet az Osztrák-Magyar Monarchia innovációja, amelyet a birodalom gazdasági és politikai önérdeke hívott életre.
Színes hó terítette be a síterepeket és a magasabban fekvő hegyvidéki területeket a hétvégén. A jelenséget az orosz Kaukázustól Ukrajnán, Moldávián és Románián át Bulgáriáig észlelték.
Skandinávia legészakibb csücskét leszámítva egész Európában dermesztő hideg uralkodik. A magyarázat: a sarkvidék felmelegedése és a jégtakaró olvadása.
Több százezer mérőállomás működik a Földön, de nincs tökéletes időjárás-előrejelzés, pedig a tét pénzben sem kicsi. A szimulációs modelleknél egyelőre rosszabbul teljesítő mesterséges intelligencia még forradalmasíthatja az időjóslást, de a meteorológusok nem féltik a munkahelyüket.
Csak hisszük, hogy régen bezzeg sokkal többször volt fehér karácsony. Valójában a december végi hóesés az elmúlt 117 évben ciklikusan változott, hol fehérebb, hol sarasabb karácsonyokat eredményezve. És idén vajon mi lesz?
Az USA legészakibb lakott városában október-novemberben extrém mértékű melegedést mértek a műszerek, a meteorológiai algoritmus ezért hibát gyanított, és törölte az értékeket a központi adatbázisból. Pedig hiba nincs, csak meleg van.