A HungaroMet gyorsjelentése szerint a Dunántúl kapta a legtöbbet, Sopron és Mosonmagyaróvár környékén a 100 millimétert is meghaladja az 5 napos csapadékösszeg.
A Föld felső légkörében száguldó futóáramlatok útvonalának megváltozása felboríthatja az esős és aszályos időszakok mintázatait.
Gyenge La Niña fázis várható, ezért az USA és Európa nagy részén enyhe lesz a tél. A sarki örvény néhány hidegbetöréssel megzavarhatja a rendet, de számottevő csapadékra így sem érdemes számítani.
A Másfélfok friss elemzése szerint a pesszimista klímaforgatókönyv beteljesülése esetén Magyarország területének 80 százalékát sújthatja egy hónapnál is hosszabb pusztító szárazság.
Hasonló szeizmikus folyamatok indultak meg, mint a Grindavík melletti decemberi és januári kitöréseknél, a kutatók szerint még 9-13 millió köbméternyi magma van a tározóban.
A GraphCast gyorsabb, pontosabb és olcsóbb, mint a jelenleg használt hivatalos számítások, de a szakértők szerint a hagyományos meteorológiát sem kell még temetni.
Két olyan algoritmust is bemutattak szerdán, ami gyorsabb a mai meteorológiai módszereknél, de az AI inkább kiegészíti, mintsem kiváltja a hagyományos technikákat. Az ultrarövid távú csapadékelőrejelzésre kifejlesztett NowCastNet például a hirtelen áradások által okozott károkat is mérsékelheti.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint 98 százaléknyi esély van rá, hogy megdőljön a 2016-os rekord.
A Metosat–12 a korábbi műholdaknál kétszer nagyobb felbontásban látja Európát, Afrikát és a Közel-Keletet, így az időjárási események sokkal gyorsabb és pontosabb előrejelzését várják tőle.
A 4,3 milliárd euróból fejlesztett meteorológiai rendszer első tagja a tervek szerint kedden indul az űrbe és áll geostacionárius pályára.
Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének egyetemi tanára szerint az OMSZ nem hibázott, amikor vihart jelzett augusztus 20. estéjére. A légi irányításban használt TAF rendszer is 30 százalékra tette a zivatar esélyét, és egyébként is képtelenség intenzív időjárási eseményeket biztosan megjósolni.
A World Weather Attribution friss elemzése szerint bármennyire is próbálnak precízek lenni a meteorológusok, rendre alul becsülik a globális felmelegedés hőmérsékletre gyakorolt valódi hatását, mivel nem kalkulálnak az emberi tevékenységgel.
A több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámáradások szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A Live Science annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósnak bizonyulnak-e.
A Meteorológiai Világszervezet szerint még sosem volt ilyen nagy esély arra, hogy a következő öt év valamelyikében átlépjük a globális felmelegedés fontos küszöbértékét. A valószínűleg rekordmeleg évvel érkező átlépés most még csak átmeneti lehet, de hosszú távon ez sem jelent sok jót.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat elkészítette éves gyorsjelentését 2021-ről. Az Európai Unió műholdas rendszerének adatai szerint a Föld globálisan tovább melegedett, a szélsőségek pedig fokozódtak, miközben a metán és a szén-dioxid légköri koncentrációja folyamatosan emelkedett.