A Másfélfok friss elemzése szerint a pesszimista klímaforgatókönyv beteljesülése esetén Magyarország területének 80 százalékát sújthatja egy hónapnál is hosszabb pusztító szárazság.
Hasonló szeizmikus folyamatok indultak meg, mint a Grindavík melletti decemberi és januári kitöréseknél, a kutatók szerint még 9-13 millió köbméternyi magma van a tározóban.
A GraphCast gyorsabb, pontosabb és olcsóbb, mint a jelenleg használt hivatalos számítások, de a szakértők szerint a hagyományos meteorológiát sem kell még temetni.
Két olyan algoritmust is bemutattak szerdán, ami gyorsabb a mai meteorológiai módszereknél, de az AI inkább kiegészíti, mintsem kiváltja a hagyományos technikákat. Az ultrarövid távú csapadékelőrejelzésre kifejlesztett NowCastNet például a hirtelen áradások által okozott károkat is mérsékelheti.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint 98 százaléknyi esély van rá, hogy megdőljön a 2016-os rekord.
A Metosat–12 a korábbi műholdaknál kétszer nagyobb felbontásban látja Európát, Afrikát és a Közel-Keletet, így az időjárási események sokkal gyorsabb és pontosabb előrejelzését várják tőle.
A 4,3 milliárd euróból fejlesztett meteorológiai rendszer első tagja a tervek szerint kedden indul az űrbe és áll geostacionárius pályára.
Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének egyetemi tanára szerint az OMSZ nem hibázott, amikor vihart jelzett augusztus 20. estéjére. A légi irányításban használt TAF rendszer is 30 százalékra tette a zivatar esélyét, és egyébként is képtelenség intenzív időjárási eseményeket biztosan megjósolni.
A World Weather Attribution friss elemzése szerint bármennyire is próbálnak precízek lenni a meteorológusok, rendre alul becsülik a globális felmelegedés hőmérsékletre gyakorolt valódi hatását, mivel nem kalkulálnak az emberi tevékenységgel.
A több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámáradások szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A Live Science annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósnak bizonyulnak-e.
A Meteorológiai Világszervezet szerint még sosem volt ilyen nagy esély arra, hogy a következő öt év valamelyikében átlépjük a globális felmelegedés fontos küszöbértékét. A valószínűleg rekordmeleg évvel érkező átlépés most még csak átmeneti lehet, de hosszú távon ez sem jelent sok jót.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat elkészítette éves gyorsjelentését 2021-ről. Az Európai Unió műholdas rendszerének adatai szerint a Föld globálisan tovább melegedett, a szélsőségek pedig fokozódtak, miközben a metán és a szén-dioxid légköri koncentrációja folyamatosan emelkedett.
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint az 1970-es években évente átlagosan 711 természeti csapást jegyeztek fel, 2000 és 2009 között évi 3536-ot, 2010-19 között pedig 3165-öt.
Egy friss kutatás szerint a korábbi csúcsokat akár 5 Celsius-fokkal is megdöntő hőhullámok a következő három évtizedben kétszer-hétszer valószínűbbek lesznek. Ha viszont sikerül radikálisan visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, az extrémitások kockázata akár 80 százalékkal is kisebb lehet.